Klímatörvény magyarul

A „Klímatörvény a fenntartható társadalomért” javaslatát 2008-ban, a Magyar Természetvédők Szövetsége indította útjára. Esett szó róla bőven, de azt, hogy konkrétan mit jelent ez a magyar lakosság szemszögéből, milyen következményei vannak, kevésbé került előtérbe. Talán azért, mert a magyar gyáripar farkast kiáltott, pedig a törvényben javasolt, a gazdaság szerkezetváltását elősegítő javaslatok éppen az ipart érintették volna legkevésbé.

Magyarország a törvénytervezet szerint, a fosszilis energiahordozók (kőszén, kőolaj, földgáz) felhasználásának ütemezett csökkentésén keresztül, 2020-ig 40%-kal, 2050-ig 80%-kal mérsékelné az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Az elején érdemes letisztázni, hogy ezek az értékek az úgynevezett bázis évhez, azaz az 1990-es évhez viszonyítandók. A 2008-as kibocsátási szint 30,4%-kal van az 1990-es szint alatt, tehát 2020-ig már csak kb. 9,6%-ot kellene csökkenteni, sőt a tavalyi válságévhez képest alig van 6 % különbség a célig. Ez energiatakarékossággal, hatékonyság növeléssel, valamint a fosszilis energiaforrások megújulókkal való helyettesítésével megoldható, összhangban az Uniós kötelezettségeinkkel.

Mit jelent ez?

A lakosságnak és a közintézményeknek jelentős megtakarítási lehetősége van, azaz energiatakarékossági és hatékonysági beruházásokkal a korábbi energiapazarlás jelentősen lecsökkenthető. Már ez önmagában elegendő lenne a 2020-ra kitűzött cél eléréséhez.

A fosszilis energiahordozókat helyettesítő megújuló energiaforrások használata alacsonyabb állandó költségeket eredményez (pl.: a tetőre szerelt napelem által előállított elektromos áram egyszeri beruházási költségbe kerül, utána minimális fenntartási költséggel termeli az energiát), e mellett egészségesebb környezetet teremt, mert a megújuló energia előállítása csak minimális károsanyag-kibocsátással jár (a berendezések legyártásakor). Ez kevesebb megbetegedéshez vezet, csökkenek a gyógyszervásárlásra fordított kiadások, nő az életminőség.

A kisléptékű, helyi megújulóenergia-felhasználás helyi munkaerő-keresletet támaszt, és kielégíti a helyi igényeket. Ebből következően nőnek a keresetek, javul a vidéken élők helyzete, nő a foglalkoztatás

A közlekedésből származó jelentős kibocsátás szerkezetváltással csökkenthető: ebbe beletartozik a tömegközlekedési feltételek javításától kezdve, az áruk felesleges utaztatásának csökkentésén át, a jobb településszerkezet kialakítása. A törvényjavaslat ezt a szerkezetváltást úgy ösztönzi, hogy csak a keretfeltételeket szabályozza a bemeneti oldalon: a fosszilis energiaforrások fokozatos csökkentési kényszere miatt a fosszilis üzemanyagok felhasználása is csökkenhet, ugyanakkor a környezetbarát megoldásokra való váltást megkönnyíti.

De hogyan ösztönzik a fosszilis energiafelhasználás csökkentését?

A javasolt ún. kvóta rendszer nyomon követi szereplőinek fosszilis energiafogyasztását, és a kiosztott fogyasztási jogon felüli fosszilis energiafogyasztásra plusz kvótát kell vásárolni a kibocsátótól az aktuális piaci áron. A rendszer tehát nem korlátozza az energiafogyasztást, de az átlagos szintet meghaladó fosszilis fogyasztást drágává teszi. Az átlagosnál kevesebb energiát fogyasztó szereplők ugyanakkor fogyasztási jogokat takaríthatnak meg, amit eladhatnak a kibocsátónak, ezáltal jövedelemhez jutnak. Az így szerzett jövedelmet elsősorban energiahatékonysági és megújuló energiás beruházásokra költhetik el, amivel tovább növelhetik kvóta megtakarításaikat. A fogyasztási jogok alkalmazása – kellő körültekintéssel, - csökkentheti a jövedelem különbségeket jómódúak és szegényebbek között.

Miből finanszírozható a kezdeti lökés?

A fosszilis energiafelhasználást csökkentő (korszerűsítési, energiahatékonysági, vagy megújuló energiás) beruházások finanszírozására a törvény egy visszatérülő alapot hozna létre, mely kamatmentes kölcsönt biztosít a társadalom bármely rétegéből származó igénylő számára. Fontos, hogy az ügyfél nem keveredik adósság csapdába, hiszen a beruházás garantáltan energiaköltség-csökkentő, így a pénzmegtakarításából vissza tudja fizetni kamatmentesen a kölcsönt. Tehát az addig energiára költött pénzből törlesztheti a beruházási költségeket.  Ez különösen jó alternatíva lehet, egy amúgy is alapos gépészeti felújításra szoruló épület esetében. (Kitűnő megoldás a középületek energiaigényének fedezésére, illetve a nagyvárosok csodálatos panelháztetői végre értelmesen hasznosulhatnának, jelentős összegeket megspórolva ezzel közös költség tekintetében). A módszer üzleti alapon, külföldön már működik.

A tervezet tehát nem indít támadást a modern 21. századi életforma ellen, s a gyáripart sem kívánja romba dönteni, csupán az eddigi mechanizmusok üzletileg is jövedelmező újragondolására, szerkezetváltásra késztet. A fosszilis energiafüggőség problémája csakis az üzleti szférával karöltve orvosolható sikerrel, új utak keresésével, hiszen a fosszilis korszaknak vége.

Klímatörvény a fenntartható társadalomért – Éghajlatvédelem, zöld gazdaság, fenntartható társadalom.

Nézzen Ön is utána, hogyan segíthet Önnek: www.klimatorveny.hu