Válság van. Elcsépelt, agyonhasznált, már-már jelentését vesztett szó, de igaz. Igaz a világgazdaságra, az Európai Unióra, Magyarországra. Legjobb indulattal is talán csak azt lehet mondani a magyar gazdaságról, hogy „küzd”. Küzdenek az építőiparban a visszaeső termelésállománnyal és a lánctartozással, küzdenek a húsiparban az életben maradásukért az EU-ban legmagasabb szintű ÁFA és az import dömping ellen, de küzdenek a KKV szektorban is az alacsony hitelezési szinttel és a hosszú fizetési határidőkkel.
Az egyik leggyakoribb küzdelem a nemfizetés elleni harc. Ez a magyar gazdaságban nem is olyan könnyű. A piacok szűkülnek, banki hitel híján gyakran egyik ágazat hitelezi a másikat, sokan úgy érzik, minden munkát, minden megrendelést el kell vállalni. Több mint 1 millió vállalkozás működik jelenleg, idén várhatóan felszámolnak kb. 28 ezret, de alakul helyettük 50 ezer.
A vállalkozók szinte magukat mentik fel a „honnan tudtam volna”, „mit tehettem volna” típusú érveléssel, amikor egy általuk elvégzett munka után nem kapják meg a pénzüket. A magyar ember kreatív, egészen sokrétűen képes felelősöket keresni, hárítani és panaszkodni. Sok esetben talán igaza is van. Vannak felelősök, vannak rossz folyamatok, nem megfelelő jogszabályok. Amit talán mi, magyarok egy kicsit késve tanulunk meg, az a saját felelősség megfelelő értékelése. Az Európai Unión belüli gazdasági kultúrában nagyon fontos szerepe van az öngondoskodó felelősségvállalásnak. A hosszú távon tervező cégek – legyen szó KKV cégről vagy nagyvállalatról – nem is működhetnének saját kockázatelemzés nélkül. Persze ezek a folyamatok az egész egyszerű, ingyenes rendszerek használatától a magas szintű kifinomult kockázati szint meghatározásáig sokfélék lehetnek. Mindenki maga értékeli, hogy mennyit spórolhat meg ezzel a körültekintéssel. Magyarországon a kissé lazább jogi szabályozás miatt még mindig gyakori, hogy ha valaki felszámolásba visz egy céget, akkor gyakorlatilag azonnal új céget alapíthat, és abban folytathatja tevékenységét. Szintén elterjedtek a „virtuális székhelyek” vagy éppen a cégtemetők. A hitelbiztosítók, bankok, lízing cégek számára a kockázati minősítés maga az életben maradás feltétele, így professzionális rendszereket használnak. Nekik tudniuk kell, hogy egy cég tulajdonosai vagy vezetői milyen cégekben voltak korábban érdekeltek, mint ahogy azt is, hogy egy adott székhely kapcsán milyen érdekes cégkapcsolatok merülnek fel. Hogy ezek mennyire fontos információk, ahhoz érdemes néhány adatot átfutnunk. Idén Magyarországon eddig 29 287 cég alakult. Ezek harmadánál egyetlen cégbeli személyhez sem kapcsolódott korábban semmilyen más vállalkozás. 35 százalékuknál a cégkivonatban előforduló címek közül egy sem volt korábban egyéb vállalkozáshoz köthető. Összességében az új cégek 16%-a olyan, amelynek sem tisztségviselői, sem tulajdonosai nem szerepeltek korábban más cégekben és a cégkivonatban szereplő címei sem fordultak elő korábban semmilyen más cég kapcsán.
Statisztikákról lehet rossz véleményünk, de ami tény az tény: azok a cégek, melyeknek bármilyen módon kockázatos cégkapcsolatai vannak, kimutathatóan nagyobb eséllyel válnak nem-fizetőkké, mint amelyekhez nincsenek ilyen kapcsolatok.
Nem elegendő egy cég kockázat-vizsgálatát egyszer elvégezni. A cégek adatai, így megítélése állandóan változik. Érdemes például e-mailben kérni figyelmeztetést, ha üzleti partnerünk ellen felszámolás indul, rákerül valamely „feketelistára”, megváltozik valamely cégadata (cím, vezető, stb.) vagy éppen megváltozik a kockázati szintje. A cégek státusza naponta változhat, ezek követése automatikus rendszerek nélkül gyakorlatilag lehetetlen.
Ön, kedves olvasó, ha találkozott már a nemfizetés problémájával gondolja át, mit tehetne még, hogy csökkentse ennek kockázatát!
Az Opten Kft. hisz abban, hogy professzionális céginformációs rendszerekkel a gazdasági kultúra megváltoztatható. Tegyünk együtt a tisztességes vállalkozások biztos jövőjéért!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
