A vírus, amely nem válogat

Az életadás képességét megannyi költő és író dicsőítette és hajtott fejet az anyaság előtt. Márai Sándor így ír arról a csodáról, amelyre csakis a nők képesek: „(...) bizonyos, hogy aki nem látott szülést, nem látott bele a szerkezetbe, nem ismeri a műhelyt, azt a rejtélyes és félelmes műhelyt, ahol az élet készül. (...) Olyan erők mozdulnak meg e pillanatokban, olyan erők feszítik az anyatestet, mint földrengéskor.”

Ám a női szervezet amilyen erős, olyan törékeny is egyben. Van egy olyan betegség, amely nem gyógyítható, és több százezer anya és lány egészségét veszélyezteti. Ez a kór nem csak a gyermekszüléstől foszthatja meg a nőket és utódoktól a családokat, de hazánkban hetente 9 életet követel a HPV vírus okozta méhnyakrák. Az agresszív, sokáig csendesen lappangó betegség a második leggyakoribb daganatfajta a nők körében. Halálozási aránya 50%, és kiváltója, a humán papilloma vírus nem válogat: férfiakat és nőket is egyaránt fertőz.

Ugyan ennek a halálos és agresszív daganatos betegségnek a gyógyítása rendkívül megterhelő és sokszor sajnos sikertelen, de a 100%-os megelőzésre van megoldás. Több mint 30 éve a nőgyógyászok és onkológusok áldozatos munkájának és összefogásának eredményeként bevezették Magyarországon is a szervezett és ingyenes méhnyakszűréseket. Ezek a vizsgálatok azonban nem csak a méhnyakdaganat megelőzésére korlátozódnak. Hazánkban a nőgyógyászati rákszűrésnek komoly hagyományai vannak, és komplex megelőzést foglal magában.

A női test különleges anatómiájából kifolyólag egy nőgyógyászati rákszűrés alkalmával tehát nemcsak a méhnyakat vizsgálják, hanem számos más elváltozást is idejében észrevehet az orvos. A prevencióról, annak fontosságáról és arról, hogy laikusként miként értelmezhetjük leleteinket, dr. Erdélyi Zsolt szülész-nőgyógyász, a fővárosi Uzsoki Utcai Kórház szakorvosa, a méhnyakrák- és HPV-megelőző Egészség Online Program szakértője adott felvilágosítást.

„Munkám során, egy újszülött világrajövetelekor azt látom, hogy nemcsak egy új élet, hanem még ennél is több: egy család születik meg. Ahhoz pedig, hogy egy gyermek egészségesen szülessen, az édesanya vagy leendő anyuka szervezetének védelme elengedhetetlen. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy orvos és páciense közt a bizalom és az együttműködés feltétlenül szükséges. Ennek kiemelkedően fontos része a nőgyógyászati szűrővizsgálatokon való rendszeres megjelenés. Egyetlen vizsgálat alkalmával olyan eltéréseket tudunk észrevenni, amelyek kellő időben jelzik és ezáltal megelőzhetővé teszik a nőket leggyakrabban és legsúlyosabban érintő két rosszindulatú daganatos megbetegedést, az emlő- és méhnyakrákot. Sajnos a szűrővizsgálatokon a hölgyek alig egyharmada jelenik meg rendszeresen, ennek tudható be, hogy az európai uniós átlaghoz képest hazánkban háromszoros a méhnyakdaganatos megbetegedésben elhunytak aránya” – hívta fel a figyelmet a nőgyógyászati szűrővizsgálatok fontosságára a szakember.

„Véleményem szerint már a kisgyermekeknél is, az életkoruknak megfelelően érdemes elkezdeni bizonyos szintű egészségügyi felvilágosítást, amelynek szerves része kell hogy legyen az egészségmegőrzés. Sokszor tapasztalom, hogy a szűréseken részt vevők indokolatlanul jobban szoronganak a vizsgálattól, mint amekkora megterhelést jelenthet ez a számukra! Különösképpen vonatkozik ez a vizsgálaton először megjelenő fiatal lányokra. Éppen ezért tartom rendkívül fontosnak a bizalom kialakítását. Amikor először találkozom egy pácienssel, röviden összefoglalom, hogy mi fog történni az elkövetkezendő néhány perc során. A nőgyógyászati vizsgálat több részből áll, de nem jár fájdalommal. Először látótérbe kell hozni a méhszájat, amely a hüvely feltárásával történik egy fém- vagy műanyag eszközzel. A méhszáj területéről és a nyakcsatornából veszünk mintát a megfelelő eszközzel, és egy tárgylemezen a nyert sejtekből kenetet készítünk. Ezt küldjük el a citológiai labornak. Ezt követően kétkezi vizsgálattal a hasfal és a hüvely felől áttapintjuk a kismedencei szerveket, köztük a méhet és petefészkeket. Így vizsgáljuk a szervek szerkezetét, nagyságát, ilyen módon tudjuk észrevenni az eltéréseket, leggyakrabban petefészekcisztákat vagy miómákat. Ha szükséges, a vizsgálat kiegészül hüvelyi ultrahanggal, amelynek segítségével apróbb elváltozások is feltárhatók. A szűrés az emlők fél-, maximum egyperces vizsgálatával fejeződik be, és megtanítom a páciensnek, hogyan tudja ezt önmaga is elvégezni. Az emlők áttapintását a ciklus közepén, a 14–16. napban érdemes havi rendszerességgel elvégezni. Ezzel zárul ez a 4-5 perces teljes vizsgálati folyamat” – foglalta össze dr. Erdélyi Zsolt a fájdalommentes, rövid, ám komplex vizsgálat menetét.

„Orvosként számomra nagyon fontos a betegtájékoztatás, jónak tartom az olyan prevenciós, HPV- és méhnyakrák-megelőző kampányokat is, mint az Egészség Online Program. Úgy vélem, ha a hölgyek az interneten is ilyen biztos forrásból kapnak információkat a témában, az a mi gyógyító munkánkat is megkönnyíti. Hiszen már tájékozottabbak lesznek, és egy először fenyegetőnek tűnő lelettől vagy vizsgálati eredménytől sem ijednek meg talán annyira” – emelte ki az ismeretterjesztés fontosságát a több mint 20 éves szakmai múlttal rendelkező szülész-nőgyógyász szakember, és kérésünkre segített a leggyakoribb nőgyógyászati leletek értelmezésében is. „A PAP-tesztet a vizsgálat kifejlesztőjéről, a görög származású George Papanicolau doktorról nevezték el. Ezt a metodikát 1941-ben vezették be, és lényegében egy sejt- vagy kenetfestési eljárási takar. A nőgyógyász elküldi a levett kenetet egy sejttani (citológiai) laboratóriumba, ahol megfestik és vizsgálják a méhnyakról levett sejtek minőségét, mennyiségét. Ezt osztályozták a Papanicolau-skála szerint. 1998-tól már egy modernebb, a Bethesda-besorolást használjuk, amely a PAP-rendszerhez képest jóval szélesebb skálán teszi lehetővé a kóros kenetek osztályozását. A PAP-tesztet azonban már jobban megszokták és ismerik a hölgyek. Ennek megfelelően a P0 azt jelenti, hogy nem jutott el a laborba a vizsgálandó tárgylemez, és ismételten le kell venni a mintát. A P1, P2 a normál lelet. A P1 leletet a még nem, vagy a rendkívül ritkán házaséletet élő nők körében kapjuk. A rendszeres nemi életet élőknél nagyobb mennyiségű kórokozó kerül be a hüvelybe, de az ott élő tejsavbaktériumok ezeket feldolgozzák, és a kenet úgymond „szennyezettebbé” válik, ez adja a P2-es leletet. Amikor valakinek P3-as, P4-es vagy P5-ös eredménye van, azok már kóros elváltozást jelölnek. A régi besorolás szerint már korábban, egy P3-as eredmény esetén is műtőasztalra került a páciens, és méhszájplasztikát végeztünk nála. A Bethesda-skála szerint azonban a P3-as lelet lehet gyulladás is, vagy akár HPV-fertőzés-gyanú, nem biztos, hogy kialakultak rákos sejtek. Ilyenkor a hölgyet 3-6 havonta visszarendelhetjük, minek során akár visszafordulhat az állapot, és kezeléssel kontrolláljuk a folyamatot. A P4-es kategória azonban biztosan tartalmaz kóros folyamatot, ami lehet felszíni sejttani eltérés, azonban a P5-ös jelzés a méhnyakrák már kialakult formáját jelzi.”

A probléma azonban az, hogy a HPV vírus alattomos természetéből fakadóan a hölgyeknek ébereknek kell maradniuk, mert a normál lelet sem biztos garancia a HPV-mentességre: „Ha valakinek P3-as lelete alakul ki, akkor javasolható a HPV-szűrés. Ez a molekulárbiológiai vizsgálat nem azonos a méhnyakrák-szűréssel. A HPV-gyanú azt fejezi ki, hogy a rákszűrésnél olyan sejtszintű eltérések találhatók, amit a vírus jelenléte szokott kiváltani. Ez akár P2-nél, tehát normál leletnél is lehetséges. A HPV-minta levétele ugyanúgy történik, mint a PAP-tesztnél, kidolgozása más technológiát igényel.

A HPV-fertőzés ellen sajnos nem tudunk érdemi kezelést alkalmazni. Tehát várni kell, és magas onkológiai éberséggel, 3-6 havonta a rákszűrést meg kell ismételni. Ha azonban HPV-negatív az eredmény, ajánlott a védőoltást beadatni” – tájékoztatott dr. Erdélyi Zsolt.

www.egeszsegonline.hu