A D-vitamin biokémiailag egy előanyagból (7-dehidrokoleszterol), a bőrben napsugárzás (UV) hatására szintetizálódó hormonszerű vegyület, melynek végleges kialakításában és aktiválásában a máj és a vese játssza a legfontosabb szerepet.
A D-vitamin elsődleges forrása tehát a bőrt ér napsugárzás, annak is az UV-B spektruma. Nyáron, ha melegen süt a nap, általában már fél óra elég ahhoz, hogy elegendő D-vitamin képződjön bennünk – már persze ha nem vagyunk tetőtől talpig bebugyolálva. Ám túl sok UV-B sugárzás hatására a previtaminból inaktív anyagok képződnek, és a bőr, növekvő pigment tartalma gátolja a D3-vitamin-képzést, ahogyan a túlságosan magas faktorú fényvédő krém használata is. A reggeli és délutáni napsugárzás már gyengécske a termelődéshez, nem beszélve a kora tavaszi és őszi fényekről. A D-vitamin hiány mértéke változó, enyhétől a már-már életet veszélyeztető mértékig terjed. Márpedig ez a vitamin kell, nemcsak a csontok egészséges fejlődéséhez, de az immunrendszer, az idegrendszer, a szív- és érrendszer és az anyagcsere normál működéséhez is. A D-vitamin-képzés ráadásul az életkor előre haladtával lanyhul, részben ez az oka annak, hogy időseknél gyakrabban tapasztalnak hiányt
Ma már lehetőségünk van arra is, hogy D-vitamin szintünket laboratóriumban megméressük – sajnos nagy az esély rá, hogy magunk is a kockázati csoportba tartozunk, ahogyan a lakosság hetven százaléka. Igen komoly hiányról 25 nmol/l alatti vérérték esetén beszélünk. Az egészséges D-vitamin vérszint 75 nmol/l körül mozog. A D-vitamin-hiány megelőzéséhez nem kell megvárnunk, hogy jelentkezzenek a hiánytünetek. Az orvosok javasolják a pótlást, legalább az őszi, téli, kora tavaszi hónapokban. Fokozott kockázatnak kitettek egész évben szedhetik a vitamint, a túlsúllyal küzdőknek pedig az alapmennyiség dupláját ajánlják.
Néhány ételünk (hal, vargányagomba, kakaó, vaj, tej, tojássárgája, máj) is tartalmaz D-vitamint, ám ezekből igencsak nehéz annyit fogyasztani, hogy a szükséges védelmet elérjük (az átlagos magyarországi étrend csak napi 80 NE-et biztosít), ezért a szakemberek hangsúlyozzák, hogy a D-vitamin-ellátottság alapvetően nem étrendi kérdés. Helyette inkább szájon át bevehető, pontosan meghatározható mennyiségű D3-vitamint tartalmazó készítmények (tabletta, olaj, tápszer) rendszeres használatát javasolják.
D-vitamin-hiány megelőzésére javasolt D3-vitamin-dózisok Magyarországon*
Csecsemők 400-1000 NE
Gyermekek 600-1000 NE
Serdülők 800-1000 NE
Felnőttek 1500-2000 NE
Túlsúlyos felnőttek 3000-4000 NE
Terhes nők 1500-2000 NE
NE: nemzetközi egység
(SOK) MINDENT A D-vitaminról
- A D-vitamin csak a nevében vitamin. Valójában ez egy előanyag, amely napfény hatására termelődik a szervezetben, majd ebből aktiválódik az egyik legősibb szteránvázas hormon. Hatása szinte minden szervrendszerben érezhető, hiánya eltéréseket, betegségeket okozhat.
- A D-vitamin ugyan táplálkozással is bekerülhet a szervezetünkbe, ám ételeink olyan alacsony D vitamin-tartalmúak, hogy az elsődleges beviteli forrás a bőrt erő napsugárzás.
- Magyarországon márciustól októberig naponta tizenöt perces, az arcot es a fedetlen végtagokat érintő, tíz és három óra közötti direkt napsugárzás szükséges a megfelelő D-vitaminképzéshez . A reggeli és délutáni,a késő őszi, téli es kora tavaszi napsugárzás D-vitamin- képző hatása nagyságrendekkel kisebb, mint a nyári napé, ezért kívülről kell bevinnünk. Figyelem: a szoláriumok által kibocsátott UV-A sugárzás nem alkalmas D vitamin képzésére!
- A D-vitamin-hiány az egyik legnagyobb egészségügyi kockázat, Magyarországon is a lakosság igen nagy százalékánál tapasztalható. A D-vitamin-képzés ráadásul az életkor előre haladtával egyre lanyhul.
- A D-vitamin részt vesz a kalcium-anyagcserében, a sejtműködésre, sejtek osztódására is hatással van. Hiányában csontvesztés alakul ki, súlyos esetben a csontok szerkezete is megváltozik, nő az elesés, csonttörés kockázata.
- A D-vitamin hiánya hozzájárulhat szívelégtelenség, magas vérnyomás kialakulásához vagy súlyosbodásához is. Fokozza az érelmeszesedés kockázatát, számos bőrbetegség kialakulásában szerepet játszik, de idegrendszeri es immunológiai betegségeknél is veszélyfaktor.
- Befolyásolja a fogamzó képességet, ezért tervezett terhesség előtt érdemes mérést végeztetni, majd elérni az ideális D-vitamin-szintet. Pótlása mindenkinek ajánlott akar hiánytünetek mellett, akar megelőzési szempontból. Különösen javasolt szívelégtelenség, hypertónia esetén, valamint szív és érrendszeri kockázatnál.
- Sejtanyagcserére kifejtett hatásai révén a D-vitamin tumor ellenes, így pótlása menopauzát megelőzően nemcsak a csontok egészsége miatt fontos, hanem az emlőtumor kockázatának csökkentese szempontjából is.
Forrás: Orvosi Hetilap, 2012; 153:2-26.
*Forrás: Takács , I. et al.: Második magyarországi konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében . Magyar Orvos – Szupplementum 2014/1: 5-26.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
