GENERÁL - ROCK LEGENDÁK A SZÍNPADON III.

Karácsony James

Gitáros, énekes, producer és hangmérnök a Generál együttes oszlopos tagja, a generálos évek után a Lokomotív GT-be igazolt Solti Jánossal együtt, aki szintén volt a Generál dobosa a zenekar korai éveiben. Hungaroton életmű-díjas zenész.

- Mi volt az első gondolatod, amikor szóba került, hogy ismét összeállhat a Generál?

- Egyfajta kíváncsiság, ugyanakkor egy próbatétel valahol. S azon kívül, zenei életem azon szakaszának felidézése, amely kedvező időszaka volt az életemnek. Mi már többször nekifutottunk. Legutóbb 2000-ben zenéltünk együtt. Most belevágtunk négyen ismét, majd meglátjuk, hogy mi sül ki belőle. Persze, szeretem az új kihívásokat is. Éppen mostanra kristályosodott ki, hogy nem teljesen úgy fogjuk játszani a számokat, ahogy annak idején szóltak. Tehát ugyanazok a dalok, ugyanazok a szövegek, de mai felfogásban, szimfonikus zenei kísérettel, vokállal, másképp hangzanak majd.

- Tehát más lesz ez a Generál együttes decemberben, a Tüske csarnok színpadán!

- Ez nem az a Generál együttes, mint a régi. Ezt szeretném hangsúlyozni, hogy ne okozzunk csalódást a rajongóknak.

- Már pedig valószínűleg nosztalgiával jönnek majd az emberek.

- Lehet, de mi nem nosztalgiázni szeretnénk. Ezek a számok, amelyről eldöntöttük, hogy játszani fogjuk, olyanok, hogy ma is megállják a helyüket. Úgy gondoljuk, hogy az a négy ember, aki szándékozik ezt a produkciót megvalósítani azt vállalta fel, hogy Generál dalokat fog megszólaltatni, de nem nosztalgiázva, hanem nagyon is adaptálva a mai trendekre.

- Emocionálisan mit jelent neked ez az egész? Ha nagyon jól sikerül, akár együtt maradhattok, mondjuk öröm zenélni?

- Ennek nem alapfeltétele véleményem szerint a mostani siker, de minden esetre, a szándékaink szerint az együttjátszás folytatódhat és folytatódni is fog akkor, ha a közönség továbbra is kíváncsi lesz ránk.

- De mindenképpen örömzene lesz a decemberi koncert!

- Persze! Hiszen nem mi döntöttunk a dalok időtállóságán, hanem azt maguk a művek vívták ki, s azokat bárki szívese vállalná. És erre büszkék vagyunk. S örülök, hogy ennek a dolognak részese lehettem egykor és lehetek, ma is.