Érdemes összehasonlítani az autót a biciklivel?

Elgondolkodtál már azon, mennyit költesz közlekedésre, hogy mennyit spórolhatnál és mit nyernél, ha autóból biciklire ülnél? Ilyenkor sokan legyintenek, hogy á, ez a körtét az almával tipikus esete, de vannak helyzetek, amikor igenis érdemes összevetni a kettőt! Nagyon nem mindegy ugyanis, és nem csak a pénztárcánk szempontjából.

Tudjuk, hogy sok embernek a munkájához kell az autó. Tudjuk, hogy a burkolók, a vízszerelők, a területi képviselők és még sorolhatnánk ki más, nehezen oldaná meg a közlekedését autó nélkül. Tudjuk, hogy a sokgyerekesek, a félreeső kis faluban élők, a gyakran vidékre látogatók, a mozgássérültek, segítséggel élők életét nagyban megkönnyítik a gépjárművek. Ez a kis írás nem róluk szól.

Hanem rólunk. Kisebb-nagyobb emberekről, akik minden nap igyekeznek időben bejutni munkahelyükre valamelyik kisebb-nagyobb városban. Kucorgunk az autóinkban a dugóban, egymásnak dőlünk a buszon, metrón, villamoson fékezéskor, gyorsításkor. Tapossuk a biciklipedált a széllel szemben.

Aztán beülünk az íróasztal, a kassza, beállunk a pult mögé, lehajolunk a kórházi ágyhoz, odaállunk a szalag mellé... Délben finom és olcsó menzáról álmodozunk, este pedig, hogy minél előbb hazaérjünk a szeretteinkhez, de csak lassan halad a kocsisor, sokára jön a busz.

Viszont végre tol a hátszél, könnyen pörög a pedál.

Szóval, miért is nem bringázunk inkább munkába?

Feltűnt már, hogy az autóreklámokban mindig üresek az utcák? A városodban mikor láttál utoljára ilyet? Budapesten az ingázás átlagsebessége nem éri el a 20 kilométert óránként (a belvárosban ennél is alacsonyabb), és egyre lassul a szaporodó dugók miatt. Ezt könnyed pedálozással kényelmesen eléri egy kerékpáros (a pesti síkon biztosan), de ha lassabban teker, akkor is akadálytalanul suhan el az álló kocsisorok mellett.

Vegyünk példaként egy tizenéves átlagos autót (a hazai autópark átlagéletkora 14 év feletti). Ennek a fenntartása havi szinten több mint 90 ezer forintunkat viszi el, ha beleszámolunk (majdnem) minden költséget*.

Vagy vegyünk egy kerékpárt, amivel számoljunk hasonlóan, mint a fenti autóval. Ennek fenntartása havonta hétezer forint körül jön ki**. És akkor számoljuk hozzá azt is, hogy nem kell fitneszbérlet!

A rendszeresen, napi szinten közepes intenzitással mozgók (pl. kerékpárral közlekedők) élettartama egy amerikai kutatás szerint két évvel magasabb, mint azoké, akik autóval járnak. Hollandiában pedig évente 6500 idő előtti elhalálozást akadályoz meg a rendszeres kerékpározás***.

Az év nagy részében nincs rossz idő. Az olyan napok, mint a most hétfői, amikor megállás nélkül szakadt az eső - ennek ellenére országosan elindult a Bringázz a munkába! kampány -, évente legfeljebb hétszer fordulnak elő Budapesten****. Az ilyen napokon jól jön a sárvédő és egy hosszú esőkabát, többi napon pedig vígan lehet pedálozni.

Vessük össze ezt: egészen a munkahelyünk bejáratáig eljutunk bringával, amit ott lekötünk, miközben autóval hosszú percekig körözünk, hogy parkolóhelyet kapjunk. Aztán fizetjük a borsos parkolódíjat, amit bringázva arra költenénk, amire akarunk. Például fagyira vagy egy jó kávéra.

Szóval, miért is ne mennénk bringával dolgozni?!

Ráadásul, ha csatlakozunk a május 6-án elindult Bringázz a munkába! kampányhoz, nem csak időt nyerünk, de jókedvet is, meg egy sor klassz ajándékot, a márkás bicikliktől az izgalmas élményekig.

Tehát vidd be te is a kedvenced a munkahelyre!

Tekerj és nyerj!

*2007-es középkategóriás egyterű, 7 évesen vásárolva, napi szinten használva városban és hosszabb utakra egyaránt, vezetett költségekkel (üzemanyag, szervizek, adók, biztosítás, de Casco és parkolás nélkül), ezzel a költségkalkulátorral kiszámolva.

** Egy 2016-os használtan vásárolt német trekking, évente kétszer rendesen leszervizelve: lánc-, lánckeréksor-, fékpofa-, és gumicserével, olajozással, zsírzással, értékvesztéssel, biztosítással. Utóbbit a Magyar Kerékpárosklub-tagság alapján számoltuk, ami mellé jár biztosítás különböző szolgáltatásokkal együtt, és még nyerni is lehet vele ajándékokat.

*** Erről szól ez a Washington Post-cikk, illetve itt van a holland kutatás.

****A MetNet adatai alapján