Esterházy kincseket csodálnak a New York-i Metropolitan látogatói
A Making Marvel - Art, Technology and Entertainment at the Courts of Europe kiállítás megnyitója tavaly novemberben New York kulturális életének jelentős eseménye volt, hiszen az európai uralkodóházak kincstáraiban megbújó különlegességek ilyen tematikus és komplex válogatása világszinten is egyedülálló – a Metropolitan pont az ilyen tárlatoknak köszönheti népszerűségét. A reneszánsz és a barokk kor különleges műtárgyait és technikai ritkaságait bemutató kiállításának 200 tételét a világ 40 legjobb múzeuma adta össze, a MET kurátorainak kérésére. A március elsejéig látogatható kiállításhoz olyan helyek járultak hozzá, mint a Paul Getty Múzeum (Los Angeles), a Victoria&Albert Múzeum (London), Art Institute of Chicago, a Kunstgewerbemuseum der Staatlichen Museen zu Berlin, a bécsi Kunsthistorisches Museum, a drezdai Staatliche Kunstsammlungen Dresden és az Esterházy Magánalapítvány (Eisenstadt), amely 11 tételt bocsátott közszemlére.
Az Esterházy csodakamra kincsei
A Kunst und Wunderkammer – a reneszánsz idején intézménnyé vált, művészeti, tudományos kincseket és technikai innovációt is felvonultató gyűjtemény – többek között azt mutatja be, hogy nem csak a reprezentációt értékelték nagyra a főurak, de a korabeli technológiai és tudományos innovációkat is fontosnak érezték. Az Esterházy Kunst und Wunderkammer jelentőségét az is növeli, hogy kevés olyan művészeti és csodakamra létezik, mely eredeti helyén őrződött meg, így az Esterházy kincstár e tekintetben egyedülálló Európában.
Az Esterházy Kunst und Wunderkammer alapjait I. Esterházy Pál vetette meg a XVII. század végén. A tekintélyes gyűjteményhez a közéleti tevékenységekből szerzett javadalmak, de szerencsés házasságok is hozzásegítették a családot, így viszonylag rövid idő alatt komoly értéket halmoztak fel. Esterházy Pál herceg értékes órákat, automatákat, valamint egzotikus preparált állatokat, illetve ritkaságokat gyűjtött, és kincseit bonyolult zárszerkezetekkel védve őrizte a kincstárban – többek között ennek köszönhető, hogy a kincseket még ma is eredeti helyükön csodálhatjuk meg.
A MET kiállításán az Esterházy Magánalapítvány barokk ezüstbútor-gyűjteményének és Fraknó Várának egyes kincsei láthatók. A kiállított tárgyak különleges csoportját képezi a négy darabból álló ezüstbútor-együttes. Míg az európai nemesi udvarokban a hadipénztár feltöltése érdekében nagyobbrészt beolvasztották az értékes ezüstbútorokat, az Esterházy-gyűjteménynek a mai napig része az egyik legnagyobb és legrégebb óta fennmaradt ezüstbútor-együttes.
Elérhető és kutatható
Az Esterházy-örökségben számos egyéb kiállításra érdemes darab is megtalálható, ám sajnos a Budapesten és Fertődön található anyagból az amerikai múzeum kurátora nem tudott válogatni. A Fertődön található tárgyakat a magyar állam azóta nem állítja ki, hogy azokat előzetes engedélye nélkül oda szállíttatta az Iparművészeti Múzeumból, ahova 1920-ban V. Esterházy Pál herceg letétbe helyezte. Ez többek között azért is nagyon sajnálatos, hiszen a gyűjtemény súlyát éppen annak a – még nagyrészt – 17. században kialakult egysége jelenti.
1919-ben a Kun Béla nevével jelzett Tanácsköztársaság idején az akkori kormány a fraknói kincstár 260 műtárgyát Budapestre szállíttatta és állami tulajdonba vette.
A tiszavirág életű Tanácsköztársaság bukása után visszaállították a magántulajdont, de a műtárgyak továbbra is letétben maradtak az Iparművészeti Múzeumban. Az 1920-ban kötött előzetes megállapodás alapján 1923-ban az akkori kultuszminiszter, Klebersberg Kunó az V. Esterházy Pál által aláírt letéti szerződésben szavatolta az Esterházyak tulajdonjogát az elhurcolt műtárgyak tekintetében.
A műtárgyakat 1942-ig az Iparművészeti Múzeum őrizte, majd a háborús veszély fokozódása miatt azokat a Magyar Nemzeti Múzeum Lapidáriumába szállították, hogy a légitámadásokkal szemben nagyobb védelmet élvezzenek. Innen 1944-ben került át az Esterházyak budai palotájába, abban bízva, hogy a várható fosztogatásokat elkerülhetik. Az épület azonban bombatalálatot kapott. V. Esterházy Pál tájékoztatta az Iparművészeti Múzeumot a tárgyak sorsáról, azonban nem sokkal ezután a herceget letartóztatták, majd koncepciós perben 15 év fegyházra ítélték, a műtárgyakat pedig állami tulajdonba vették.
Az Esterházy Magánalapítvány szeretné a műtárgyak státuszát rendezni és tulajdonjogát elismertetni, de továbbra sem áll szándékában a műtárgyakat elvinni Magyarországról. Szándékuk az, hogy az Esterházy műkincsek Budapesten váljanak mindenki számára és folyamatosan elérhetővé a Fraknói-kincs más darabjaival együtt. Az Alapítvány eddig is és ezután is szem előtt tartja a magyar nemzeti érdekeket és szakmailag is elfogadható megállapodásra törekszik a magyar kormánnyal, amely összhangban van annak az 1923-ban írásban kötött szerződésnek a szellemével, mely a V. Esterházy Pál herceg és a magyar állam képviseletében eljáró Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter között jött létre.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
