Tömeges megbetegedések helyett jöhet a tömeges lázmérés

Menni, vagy nem menni? Az itt a kérdés. Múlt hét szerdán véget ért a veszélyhelyzet Magyarországon. Az élet lassan visszatér a régi kerékvágásba, de

vagy veszélyes annak, aki elkapja.

Sokan vágyunk arra, hogy újra ugyanazt a „gondtalan-gondatlan” életet élhessük, mint amelyet a koronavírus-járvány előtt, de érkeznek olyan hírek, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a hétköznapok már talán soha nem lesznek ugyanolyanok, mint régen. Németországban, az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi Gütersloh járásban épp most állították vissza a járványügyi korlátozásokat egy húsüzemben történt tömeges koronavírus-fertőzés miatt, ahol már több, mint ezer ember betegedett meg.

Borítékolható, hogy lesznek még ilyen esetek a közelünkben, hiszen hogyan is lehetne minden áldott nap, rövid idő alatt, egy halom embert megvizsgálni munkakezdéskor, vagy műszakváltáskor a gyárban? Mi lesz szeptembertől az iskolákban, amikor többszáz gyerek egyszerre érkezik a nyolc órai iskolakezdésre? Egy repülőtéren az utasok megszokták, hogy legalább egy órával előbb kell érkezniük, majd sorban kell állniuk és távolságot kell tartaniuk az ellenőrzések miatt. De

vagy akár munkaidő után, egy színház, vagy koncertterem előcsarnokában gyülekező, kikapcsolódni vágyó emberektől? Tudnak-e lényegesen korábban érkezni az üzleti vendégek egy szakmai konferenciára, vagy céges rendezvényre, hogy ott egyesével sorba állva mérjék meg a testhőmérsékletüket?

Jó hír, hogy a kórokozókkal együtt a technológia is gyorsan fejlődik és alkalmazkodik az új helyzetekhez. A tajvani székhelyű D-Link már piacra is dobta a csoportos hőmérséklet-átvilágító kamera rendszerét, amely

és gyorsan, automatikusan riasztani, ha valaki veszélyt jelenthet a többiekre, így megoldást ad a szűréssel kapcsolatos a problémákra.

Folyamatos szűrés – az új világnorma

Az, hogy egy közösségben vagy társadalomban mit tekintünk normálisnak, időről-időre megváltozik. A legenda szerint az ókori görög kultúrában előfordult, hogy kegyetlenül szelektálták a gyengéket. Ma az EU-ban, amelynek természetesen Görögország is a tagja, az akadálymentesítés az új norma, hogy egy mozgásszervi betegséggel született ember is minél teljesebb életet élhessen. Afrikában és számos csendes-óceáni szigeten a kannibálok mindenféle lelkiismeretfurdalás nélkül megették – és talán még mind a mai napig megeszik – embertársaikat. Máshol a vegánok még az állatokból készített termékek használatát is elutasítják, nemhogy a megevésüket.

Bár egy elmélet szerint egy kultúra sem nyilváníthatja egy másik kultúra cselekedeteit jónak vagy rossznak, a történelem kereke abba az irányba haladt, hogy a kisebb közösségeket nagyobb társadalmak váltották, mai globalizált világunk pedig uniformizált emberiséget szeretne, amelyben pontosan rögzítve van az is, hogy mely emberi viselkedések, szokások elfogadhatóak, és melyek nem.

Ne csodálkozzunk tehát azon se, ha az elkövetkező években a folyamatos vírusszűrés,

Aki pedig lázas, fertőző beteg – nem feltétlenül csak, ha koronavírusos – azt időben ki lehet szűrni és megfelelően kezelni, amíg meg nem gyógyul.

A német gyár példájából okulva valószínűsíthető, hogy a jövőben a zsúfoltabb munkahelyekre csak tünet- és lázmentes dolgozók mehetnek be, ahogy egy óvoda vagy iskola is ki fogja kötni, hogy beteg gyerekeket nem fogadnak, társaik védelme érdekében. Elsőre kirekesztésnek tűnhet, de alapvetően mindenkinek jó, ha a beteg otthon gyógyul és nem okoz tömeges hiányzást a megfelelő megelőzés hiánya.

Az új norma a kikapcsolódásunkat is érintheti majd. Egy színházjegy, vagy koncertbelépő megvásárlásával nem csak azt fogadjuk majd el az apróbetűs részben, hogy nem készíthetünk kép- és hangfelvételeket, hanem azt is, hogy a bejáratnál megvizsgálnak és ha lázasnak, azaz potenciálisan fertőzőnek találnak minket, akkor nem fognak beengedni minket a zárt terembe.

Hogyan segít a technológia

Sokan bízunk abban, hogy mint más esetekben, most is a technológia segít majd a hétköznapok élhetőbbé tételében.

Ez a D-Link DCS-9500T névre keresztelt rendszer egy hőkamerát és egy rögzített lencsével rendelkező vizuális kamerát épít egybe. Azért pedig, hogy a vizsgálat kültéren és beltérben, hidegben és melegben is tökéletes eredményt adjon, a rendszerhez szervesen kapcsolódik egy olyan kalibráló eszköz – úgynevezett „feketetest” – amely egy állandó hőmérsékleti értéket biztosít viszonyítási alapként, hogy a hőkamera a lehető legpontosabb mérési eredménnyel szolgálhasson.

Olyan forgalmas bejáratoknál, ahol rövid időn belül nagy mennyiségű ember halad át, fej feletti magasságban lesz a – hőmérsékleti képalkotásban szerepet játszó – feketetest doboz felszerelve. Ez az eszköz képes a környezetében áthaladó emberek és tárgyak által kibocsátott elektromágneses energiát olyan szenzorokkal mérni, amelyek érzékenyek a rögzített adatok hőmérsékleti különbségeire. Ezen adatok feldolgozásával állítható elő – az akciófilmekből már ismerős – hőtérkép, azaz a környék termikus képe.

A csoportos hőmérséklet-átvilágító kamera erre a területre irányítva fogja a homlokunkon megmérni a hőmérsékletünket, de azt is érzékeli, ha egy hidegvizes poharat tartunk a kezünkben telefonálás közben.

Mivel a mérési területet úgy kell megválasztani, hogy az ne legyen direkt napsütésnek kitéve – illetve ne legyen a helyszínen hőmérsékletet befolyásoló tárgy, mint például fűtőtest vagy légkondicionáló – kültéri rendezvényeken vagy fesztiválokon ideiglenes fogadó sátrakban fogunk találkozni a rendszerrel. Ha a helyszín ideiglenes, nem is biztos, hogy a kamera plafonra, vagy falra lesz szerelve, egy egyszerű háromlábú fotós állvány is megteszi. Ilyen alkalmazások esetén kifejezett előnyt jelent, hogy a rendszer mobilis, azaz könnyen felszerelhető, majd elbontható és új helyszínre szállítható.

A kamerarendszer másik alapvető előnye, hogy szigetszerűen is működik, azaz nincs szükség komolyabb számítógépes vagy számítógép-hálózatos háttérre. A mérési eredményeket a személyzet egy egyszerű monitoron, vagy tableten is nyomon követheti a termikus kép, vizuális kép vagy kombinált nézet kiválasztásával. A láz automatikus felismerése pedig az emberi döntéshozatal kockázata nélkül történik. A biztonsági szolgálat pedig diszkréten megkérheti a lázas személyt, hogy vesse alá magát egy kézi mérésnek is, hogy bebizonyosodjon, valóban lá­zas-e.

segítségével a DCS-9500T kamera képkockánként (ami 30 ms) 16 ember arcát képes felismerni és beazonosítani. Ez az intelligens funkció olyan helyeken használható, ahol a rendszer össze van kapcsolva egy adatbázissal és a vizsgált személyek előzetesen beleegyeznek a lázmérés eredményének nyilvántartásba vételébe. Ha ugyanis konkrét személyhez kötjük és elektronikusan tároljuk a testhőmérséklet értékeket, az már a személyes, egészségügyi adatnak minősül és a GDPR szabályozza az adatkezelés részleteit.

Egy idősotthon, egészségügyi intézmény vagy iskolai, munkahelyi közösség például, saját érdekében, hozhat olyan mindenkire érvényes intézkedéseket, amelyekkel megvédik a csoportot a betegségektől, a járványoktól. Ilyen alkalmazás esetében a kamera képe rögzíthető és a mért hőmérsékletadatok összekapcsolhatók a személyek arcképeivel, egyéb adataival és hosszútávú tárolásra is kerülhetnek. Ilyen esetekben adatbázisban visszakereshetőek egy adott személy korábbi mérési adatai, amelyek alapján kirajzolódik az illető lázlapja is.

Nem csoda, hogy ezt a rendszert először Kínában, a koronavírus járvány megfékezése kapcsán, egészségügyi intézményekben telepítették le. Később közintézmények, állami hivatalok előcsarnokaiban is el kezdték alkalmazni a megoldást, majd az iskolák újranyitásában játszott fontos szerepet a csoportos hőmérséklet átvilágítás.

Európában elsőként, – a járvány által egyik legjobban sújtott – Olaszország repülőterein jelentek meg ezek a lázmérő kamerák. Elsőként a római Fiumicino repülőtéren telepítették, majd Velencében, Firenzében, Pisában, Bolognában, Catániában, Palermóban, Veronában, Triesztben, Trevisóban, Bresciában, Lamezia Termeben és Nápolyban állították szolgálatba a rendszereket.

Ezt követően különböző olaszországi gyárak újranyitásakor fogadták a munkába visszatérő dolgozókat a tömegek gyors mérésre alkalmas kamerák – majd kínai metró- és vasútállomásokon tűntek fel az alkalmazások.

Júniusban pedig megkezdődött a csoportos hőmérséklet-átvilágító kamerák alkalmazása tömegrendezvényeken Japánban és Kínában is.

Most rajtunk a sor!