Tibor
2 °C
8 °C

A 300 miliós fizetéseken és a Szilícium Völgyön túl - interjú Czernecki Péterrel

2021.04.08. 13:13
Ezt a cikket nem az Index szerkesztősége készítette. Bővebben a PR cikkről, mint hirdetési formátumról itt olvashat.
A járvány hatalmas lehetőség!

Czernecki Péterrel, a 10xONE vezérigazgatójával évente beszélgetünk; izgalmas dolgokat mesélt: miután befektetőkkel néhány céget átalakított miért ment a világ legjobb üzleti iskolájába, majd miért jött mégis haza a külföldi évi 80 milliós fizetés helyett. Miért indította el 10xONE nevű cégét. És mitől rém izgalmas az informatika.

Ugyanazzal a kérdéssel kezdem, mint egy éve: egy éve beszélgettünk utoljára. Akkor a cikk nagy visszhangot kapott, nagyon sokan olvasták, és úgy tudjuk sokan megkeresték. Mivel?

Vegyes volt a kép. Sokan helyeslően kommentáltak, néhányan felháborodott üzeneteket írtak, mint hogy „ezért, az ilyenek miatt tart itt a világ”. Meg néhányan, hogy segítsünk nekik abban, hogyan legyen jobb informatikájuk.

Minek volt köszönhető az érdeklődés?

Akkor jöttem vissza 3 hónap után a Szilícium Völgyből, konferenciák és rengeteg személyes találkozó után. Jó kis hely, tele érdekes emberrel. A jetlegen és az emlékeken túl hoztam magammal ezt-azt. Többek között azt, hogy kinn 1 millió dolláros (kb. 300 millió forintos) fizetéseket adnak a legjobb mérnököknek. Illetve arról beszéltem, hogy Magyarországon a vállalkozások, vezetők nagyságrendekkel többet költenek kézzelfogható dolgokra - épületre, gépekre - mint informatikára. Azt is mondtam, hogy ezen változtatni kell: ha nem lépünk, idővel az EU és a világ nyomornegyedévé válunk.

2020-ban ez hogy néz ki?

Ez 2020-ban se volt másképp. Az USA 50 legnyereségesebb cége vagy tisztán szoftvert, pénzügyi terméket, szolgáltatást „ad el” vagy pedig valamilyen szellemi termékre épül. Néhány kivétel van csak akik örökölt monopóliumot visznek, mint mondjuk az ExxonMobil olajipari vállalat.

A világ 50 legnyereségesebb cége is 7 olajvállalaton és 4 távközlési cégen kívül vagy bank, vagy IT cég vagy biztosító. Nincs közöttük gyártó, termelő cég.

Szóval lehetünk szerelmesek a gyártásba, a földbe – nekem is volt biokertem, sőt most is lenne ha lenne hol, hobbi szinten mindenképpen – de az az idő, hogy erre építjük a gazdaságot, ilyen költség-szint mellett régen elmúlt.

Tudat alatt valószínűleg a magyar cégvezetők, cégtulajdonosok érezhetik ezt.

Az USA 50 legnyereségesebb cége, 2020, (forrás)
Az USA 50 legnyereségesebb cége, 2020, (forrás)

Változott-e az informatika szerepe a világjárvánnyal?

Erre van sablon válaszom: „az attól függ”. Ezt egy elég drága iskolában, elég drágán tanították (nevet).

Rávághatnám, hogy határozottan, egyértelműen javult az informatika helyzete. Ma már látható: most éppen a káoszban az informatika és a logisztika tartja össze a világot.

Az informatikának köszönhetjük, hogy még vannak emberi kapcsolataink és nem álltak meg a cégek, gazdaság. Akár csak 20 évvel ezelőtt ez a járvány a jelenlegi egyébként is bődületes gazdasági visszaesés többszörösét eredményezte volna. Így „csak” kb. 3 év növekedését nulláztuk le eddig.

Sőt, tovább megyek: a halottak száma is ezért alacsonyabb, és egy-két országtól eltekintve talán sikerült elkerülni a teljes morális katasztrófát. Mert az egy dolog, hogy meghalnak emberek, ez is borzasztó. De ha tényleg bedugul az egészségügy, megtelnek az intenzív osztályok és nem tudják ellátni a betegeket – az a valódi katasztrófa-érzés. Addig a sok halott ellenére az emberek többsége számára a „majdnem minden rendben van” érzés az adott.

Informatika, és az erre épülő szervezettség, közvetlen és azonnali kommunikáció nélkül – gondoljunk itt a közösségi médiára – betelt volna az egészségügyi rendszer, nem hárommillió ember, hanem tízmilliók haltak volna meg. Ez így az emberiség számára egy kisebb háború, tízmilliók elvesztése viszont világháborús méret lett volna.

Ez a különbség – az informatikának: diadalmenet. Kicsit sarkított példaként: a Zoom ami az egyik legismertebb usa-i online videkonferenciás szoftver-cég részvény-árfolyama 2020-ban 425%-kal emelkedett.

De ez a diadalmenet részben látszólagos.

Czernecki Péter: „Összességében: a járvány egy hatalmas lehetőség! Lehetőség arra, hogy alapjaiban változtassunk pár régi bevett dolgon, aminél kiderült, hogy van jobb.” - interjú
Czernecki Péter: „Összességében: a járvány egy hatalmas lehetőség! Lehetőség arra, hogy alapjaiban változtassunk pár régi bevett dolgon, aminél kiderült, hogy van jobb.” - interjú

Hogyan hatott a járvány a magyarokra?

Beálltak a sorba, nem volt választás. Online lett a munka – annak, aki megteheti. Online megy az oktatás is, szintén annak, aki megteheti. Ez szintén részben csak látszólag: diadalmenet.

És hogyan hatott a járvány a magyar vállalkozók, cégvezetők gondolkodásmódjára?

Ismerek olyan cégtulajdonost, cégvezetőt, aki a legutolsó pillanatig elvárja azon munkatársaitól is, akik nyugodtan dolgozhatnának otthonról is, hogy bejárjanak. Megszokta, hogy akit helyben lát – azt tudja menedzselni. És a cég folyamatai is erre vannak beállva.

De mi azzal a gond, ha a cégvezető benn akarja látni az összes alkalmazottját?

Első ránézésre semmi. De a Microsoft most megjelent tanulmánya szerint az alkalmazottak 73%-a rugalmas távoli munkavégzési lehetőségeket vár ahhoz, hogy a cégnél maradjanak. Ez persze „világ-adat”. Mondhatjuk, hogy Magyarországon minden másképpen van.

Az is biztos, hogy az otthoni munka nem mindenkinek egyformán jó – a cégünknél pl. 3 éve már alig-alig járunk be az irodáinkba, de vannak olyan munkatársak, akik bármilyen okból is, de inkább bejárnak dolgozni – még a járvány kellős közepén is. Ugyanez a tanulmány azt is leírja, hogy 67%-a az alkalmazottaknak több személyes jelenlétet szeretne a járvány után. Azaz a 100% otthoni munka sem az igazi.

Egy biztos a járvány egyben egy kísérlet: mivel jár, ha el vagyunk zárva egymástól. Kiderült, amit eddig csak sejtettünk: hogy a munkahely, több mint pénzkereső-hely és tényleg fontos – nem csak a pénz miatt.

Várjunk - akkor kinek jó, ha otthonról dolgoznak az alkalmazottak: a cégnek legalább jó?

Kérdés mit értünk az alatt, hogy „jó”. Ha azt, hogy ki érzi magát jobban, a hivatkozott tanulmány erre is kitér – egyedül a vezetők azok, akik egyértelműen jobban érzik magukat otthon. Egyaránt küzdenek az otthoni munkavégzéssel a házasok – és itt élcelődhetünk is egy csöppet akár (nevet), a gyerekes anyák, a Z generáció tagjai, a frissen felvett alkalmazottak és az egyedülállók is. Ők az otthoni munkavégzés vesztesei. De még ha őket kérdezzük, ők sem 100% irodai munkára szavaznak, a járvány után sem.

És tényleg, ha a számokat nézzük: egy cég jobban vagy rosszabbul jár azzal, ha otthonról dolgoznak az alkalmazottak?

Rengeteg tanulmány van arról, hogy az online eszközökkel konkrét célért dolgozó csapatok több 10%-kal hatékonyabbak, mint az egy helyen dolgozók. Plusz a munkába járás hiánya miatt megspórolt idő szintén mindenkinek jó: vezetőnek és alkalmazottnak egyaránt.

Maradjunk annyiban, hogy a cégnek olyan munkakörökben, ahol ez megtehető – jól szervezett cég, jól működő informatika mellett – a távoli, otthoni munkavégzés van olyan, mint az irodai. Ehhez persze újfajta rutin, szervezettség, informatika és bizalom is kell egyben. Ez nem minden cégnél adott.

Ezek alapján: összességében hogyan fog változni középtávon a munkába járás?

Az új kulcsszó a hibrid munka lesz: valamennyi idő az irodában – ez jól látható, érezhető, hogy továbbra is kell, kell, hogy legyen egy hely ahova időnként „bejárok” és ott „megbeszélünk dolgokat” – de hadd legyek többet otthon. Ehhez is informatika kell. A számok beszédesek: a legújabb várakozások szerint a bérelt irodai helyek akár 30%-kal is csökkenhetnek. Ez ugyanennyivel több (órában) online munkát jelent majd.

Ez óriási változás, ekkora változás a vállalatok létrejötte illetve a 2 napos hétvége bevezetése óta nem volt. Gondoljunk bele: jelenleg irodai ingatlanokba 16 ezer milliárd dollár van fektetve a világon. Ennek kb. a 30%-a Japán GDP-jének felel meg. Ennyi pénz fog most átvándorolni az irodaházi befektetésekből valahova: ennek egy része otthoni masszás-fotel, hangfal-rendszer, videokonferencia rendszer lesz és persze egy része szoftver előfizetés. Meg ki tudja még mi amire ma még nem is gondolunk.

És a cégek akkor mit tegyenek? Maradjon hosszú távon is az otthoni munkavégzés?

Ha vége a járványnak és a cég minden munkatársat visszahív kötelezően az irodába, a versenytársai viszont a hibrid munkát támogatják – valamennyi munka otthonról, a többi az irodában – akkor bizony veszíteni fog. Két ponton is: egyrészt értékes munkatársakat, másrészt pedig hatékonyságot. És ez nem csak a hazai versenyre, hanem a nemzetközi versenyre is igaz.
Azaz, ha a magyar cégvezetők visszatérnek a 100% kötelező irodai munkavégzésre – Magyarország összességében veszít.

Jelentős tényező lett úgy általában is a hely-függetlenség: vannak olyan szakmák, amelyek véglegesen hely-függetlenné válnak: most már valóban igaz lesz az, hogy teljesen mindegy, hogy hol van a munkaerő – a legjobbat vehetjük fel, bárhonnan a világban. Az egyetlen korlát talán a nyelv és az időzónák megléte: aki már dolgozott más nyelven beszélő-gondolkodó vagy más időzónában levő kollégákkal rendszeresen, tudja miről beszélek. De ez is csak szokás, rutin, szervezés, informatika kérdése. Azt hittük mi is a járvány elején, hogy az majd elválasztja a világ egyes részeit egymástól. Most úgy tűnik, hogy közép távon pont a hibrid és távoli munkának köszönhetően inkább még jobban kitágítja és új lehetőségeket hoz.

Összességében: a járvány egy hatalmas lehetőség! Lehetőség arra, hogy alapjaiban változtassunk pár régi bevett dolgon, aminél kiderült, hogy van jobb.

És a magyar vállalkozások: ők hogyan fognak változni?

Ahogy a beszélgetés elején mondtam: látszólag 2020-ban a járvány hatására nagyot ment az informatika. Fontosabb, mint valaha. Ha a kommunikációs eszközöket, telekonferencia szoftvereket nézzük – ez egész biztos igaz.

Viszont, hogy ez további alapvető változásokat hozzon, ez több éves folyamat. Minél közelebb megyünk a stratégiai kérdésekhez, annál kevésbé jut szerephez még mindig az informatika. Az informatikának már a vezérigazgató szintjén a helye!

Ezzel szemben a magyar átlag-vállalkozónak, cégvezetőnek az informatika még mindig a szükséges rossz: ő jóval 40 év feletti - ez önmagában nem gond, a tapasztalat nagyon sokat ér, de a közegben, amiben felnőtt, még nem szívta magába az informatikát. Idegen, ismeretlen, sőt – talán kicsit gyanús is. Ezért kiadja valakinek az informatikai döntéseket. Nem érti igazán, hogyan lehetne ugyanazt, amit a cég végez valóban digitálisan végezni. Sőt: talán fel sem merül benne ez a kérdés. Ugyanúgy tucat-eszközöket másol, alkalmaz, tucat-módon - amik aztán versenyelőnyt nem jelentenek csak azt biztosítják, hogy legalább ne maradjon le a cég a versenytársaitól.

Ez a látszat-biztonság veszélyes: attól, mert van szoftverem, attól még nem mondhatom, hogy „digitálisan” működök. Szoftverrel is lehet kevésbé hatékonyan működni.

Mi lesz most – ha egyszer visszaáll az élet a rendes kerékvágásba? Mikre számíthatnak a cégek? Milyen informatikai trendek alakítják a világot?

Több terület van, ami nem lesz olyan amilyen volt.

Az első, amit már említettem a hibrid munka: kevesebbet benn, sokkal többet otthon. Mivel ez a szellemi kollégákat érinti elsősorban: újra kell szervezni a cégműködést.
A továbbiak talán a kevés szoftver kód, a kvantum-számítástechnika, az egészségügyi informatika, az online oktatás, a blokklánc, az online kereskedelem és logisztika.

Kezdjük az elején mi az, hogy „kevés szoftver kód”? Hozzá vagyunk szokva, hogy ami több az jobb. Van, hogy a kevés – jobb?

Ez az elmúlt kb. két év új trendje: az ún. kevés kóddal vagy kód nélkül előállítható szoftverek köre.

Gondoljunk csak arra, hogy a napi szinten használt szoftverek látszólag egyszerűnek tűnhetnek. Sokak kedvence a Facebook. Mit tippel, hány kódsort tartalmaz? Gyorsan lelövöm a poént. 100 millió kódsor. Ez felfoghatatlanul, átláthatatlanul sok. Szóval: sokan álmodoznak arról, hogy ők lesznek a következő közösségi média platform: de szólunk: kell hozzá majd sok-sok szoftverfejlesztő mérnök.

Ugyanennyi kódsor van egy modern felső-kategóriás autóban is. Nem, nem a Tesla-ról beszélünk. Egy Audi vagy BMW ugyanúgy sok-sok szoftver-kódsort rejt. Egy vállalatirányítási rendszer is több millió kódsor. Ugyanakkor: mint magánszemély vagy járművezető: nem kell nekem testre szabni a szoftvert: mindenki ugyanazt a Facebookot használja. Egy cégnél ez nem igaz: cégenként más és más ami a fontos. A több millió kódsort így cégenként kell „igazítani” – ez rettentő drága, hosszadalmas, kockázatos.

És akkor mi is ez a „kevés szoftver kód” vagy angolul low code megközelítés?

Ezek olyan szoftverek, amiknek nem kóddal kell megmondani, hogy mit tegyenek, hogyan működjenek. Természetesen a szóból valóban értő – kódot, szakmai néven algoritmust is írni képes szoftver még nincs itt, egyelőre megjósolhatatlan mikor lesz.
Rajta vagyunk (nevet). Valójában 20 éve ez az egyik nagy-nagy álmom. Erre külön történetem is van.

Meghallgatjuk, de csak ha nem túl hosszú

20 éve amikor kezdtem, a két mobilszolgálató egyikénél voltam életem egyik első projektjén szoftver-tervező és egyik vezető kollégámnak meséltem, hogy „Figyelj Ákos, most akkor ezt mi itt leírjuk, a fejlesztő majd elolvassa, megérti vagy nem érti, utána meg valaki majd megnézi, hogy jó-e. Nem lehetne erre szoftvert csinálni, ami megértené, hogy mit akarunk?” Ákos válasza volt: „De biztos. Csinálj egyet!” És persze nevetett.

És ez már az? Miért is jó ez, hogy kevesebb kód kell?

Azt érezhetjük, hogy ha kevesebb szoftver kód kell ugyanahhoz, az kevesebb pénz, idő és még más is: mondjuk hazai viszonylatban több 10 ezer, világszinten több 10 millió ember tud majd szoftvert „írni”, de legalábbis létező szoftvert átalakítani. Egyre gyorsabban és olcsóbban. Mintha hirtelen a sokszorosára nőne a szoftver-fejlesztők száma. Ez a magyarországi, jelenleg 20-30 ezer fősre becsült informatikus-hiányt akár csökkentheti is. Az, hogy a „szoftver megeszi a világot” (szerkesztő: utalás egy 10 évvel ezelőtti interjúra Marc Adreessen-nel, aki többek között a Netscape böngészőt adta a világnak) ezzel még inkább igaz lesz. Minél több ember fér majd hozzá ezekhez az eszközökhöz, annál gyorsabb lesz az innováció.

Miért olyan izgalmas ez – azon túl, hogy kevesebb fejlesztő kellhet a jövőben?

Az egyik cégünk (szerkesztő: a 10xONE nevű szoftver-cég) már 10 éve meglátta ebben a lehetőséget; ma olyan szoftverünk van, ami ebben a kategóriában (szerkesztő: vállalatirányítási rendszerek) senkinek a piacon. És: jó volt a megérzésünk, megjegyzem: sokadszorra. Ma 1400 szoftver funkciónk elérhető ugyanezen az ún. kevés szoftver kóddal (angolul: low code) vezérelhető platformon. És nem állunk meg. Egyrészt már most látszik, hogy a főbb funkciók száma 2000 körül fog tetőzni; de lehet, hogy tévedek, és ennél is több lesz. És jön ugyanerre a platformra a mesterséges intelligencia és az analitika, az még biztos további legalább 500 -800 funkció lesz. A szoftverünkben jelenleg támogatott 6 iparágból is lassan 8 iparág lesz. Mindez lehetővé teszi, hogy mindenki másnál jobb hatékonysággal készítsünk, sőt ügyfeleink szakértő munkavállalói készíthessenek teljes körű szoftvereket, teljesen testre szabva. Ez a „kevés kód” megközelítés nélkül lehetetlen lenne.

Ez szépen hangzik, de mi ebben az egyedi?

Elsőre látszólag nekem fájhat bevallani, de minimum 145 olyan cég van a világon, aki a kevés-kóddal-szoftvert kategóriában versenyez. Erről ezen a linken lehet angolul többet olvasni
Amiben egyediek vagyunk és jobbak a 145 ilyen cégnél, hogy a kevés-szoftver-kód megközelítést a komplex vállalatirányítási rendszerekre alkalmazzuk. Ez kb. 2 nagyságrenddel bonyolultabb probléma, mint mondjuk összerakni egy „kattintgatós” mobil-alkalmazás-fejlesztő platformot. A 145 cégből mindegyik ilyen. Pedig ezekbe is dollár 10 és 100 milliókat fektetnek most be most befektetők.

Amit mi csinálunk az ennél a 145 cég által megoldott problémánál jóval bonyolultabb: úgy, hogy a végén egyrészt a végfelhasználónak egyszerűen használható legyen, de közben a vállalati komplexitást is támogassa. Mert az utóbbi is bizony kell. Mi hisszük, hogy nincs két egyforma cég és a komplex üzleti problémák száma még mindig meglehetősen nagy. Ehhez valamilyen módon komplex szoftver kell. Ezt eddig sablonokkal oldották meg – ami jól működik amíg a valami hasonlót szeretnénk mint a sablon. Nálunk van sablon is és a végtelenségig lehetséges testre szabás – egyszerre. Na ezt megoldani kevés-szoftver-kód megközelítéssel sem triviális.

Menjünk tovább: a kvantum-számítástechnika vagy éppen az egészségügyi informatika? Miért olyan izgalmasak ezek?

A kvantum-számítástechnika az egyik leg-izgalmasabb terület. És talán: értehetlen is.
Itt szintén nagyságrendekről beszélünk, csak éppen nem a kódsorok számának csökkentésében, hanem számítási teljesítmény-növekedésben. A kvantum-számítógépek képesek olyan problémákat, amelyeket a hagyományos számítógépekkel akár több 100 év megoldani; nos ezek a gépek órák vagy napok alatt megoldják.

Czernecki Péter: „kvantum számítógép ... Azaz ez a technológia is már mondhatjuk, hogy itt van. Vagy nagyon jön – valahol a kettő között.”
Czernecki Péter: „kvantum számítógép ... Azaz ez a technológia is már mondhatjuk, hogy itt van. Vagy nagyon jön – valahol a kettő között.”

De mi a kvantum-számítógépek titka, ha van?

Egy-egy ún. probléma-teret (tehát azt pl. hogy egy-egy feladatnak megfeleltetett függvénynek hol van a maximuma vagy a minimuma) képesek egyszerre leképezni több állapotban. Ez elsőre nehezen felfogható pedig nem is olyan bonyolult: a kvantum-bitek egyszerre való állítgatásával változik a teljes rendszer állapota. Ez a megközelítés bizonyos problémáknál sokkal gyorsabb megoldáshoz vezet, mint a mai „keresgéléses” módszer, hagyományos számítógépekkel; valójában ez a kvantum-megközelítés is keresgélés, csak itt ahány kvantum bit van a számítógépben annyi „pontra” tudom kifeszíteni a problémát és ezek egyszerre változtathatók. Ez utóbbi az egész kulcsa. Saját hasonlat és agykutatók, ha olvassák lehet, hogy megköveznek majd érte, de az emberi agy szerintem valahogy hasonlóan működhet. Nem azt mondom, hogy kvantum számítógép van a fejünkben, hanem azt, hogy több neuron együttes állapota adja az agy aktuális állapotát, gondolatait és ebből képes az ember az érzéseken keresztül dönteni, nagyon gyorsan. Ezt hívjuk megérzésnek, intuíciónak. Azaz a neuronok kb. a kvantum-bitek a fejünkben, ezek együttes kapcsolatából esik ki a „megfejtés”, az amit érzünk vagy éppen gondolunk.

És akkor miért nincsen még mindenhol kvantum-számítógép?

Egyelőre a stabilan használható kvantum-bitek száma elég alacsony, de pl. az IBM elsőként a világon kezdett kvantum-számítógép-fejlesztő képzésbe, ez távoktatással elérhető. Azaz ez a technológia is már mondhatjuk, hogy itt van. Vagy nagyon jön – valahol a kettő között. Továbbá nem minden, a jelenlegi számítógépekkel megoldott probléma ún. kvantum-probléma. Van amire a mai gépek is kitűnők.

És az egészségügyi informatika? Miért mondta a riport előtt, hogy a kettőt együtt tárgyaljuk?

Szoktam viccelődni pár barátommal, ismerősömmel, sőt ügyfelünkkel is: ha nem lenne a cégem, akkor valószínűleg a Chicagói vagy a Stanford Egyetemen csinálnám a doktorit; sok minden érdekel, sok mindenen jár az agyam, de mondjuk alkalmazott kvantum számítástechnikából. Új terület és rém izgalmas.

Kis kitérő kérdésként: honnan ez az elit-egyetem-vakság?

Hát – egyrészt mindkét egyetem a világ 10 legjobbja között van. Másrészt más és más okból, de mindkettő közel áll a szívemhez. Az egyiken végeztem – a másikra már kétszer is jelentkeztem, de nem vettek még fel (nevet). Viccelődést félretéve a Chicagói Egyetem és a Stanford légköre is nagyon jó és rengeteg az extrém okos ember: mindkét helyen tanítanak Nobel díjasok; és a kapcsolataik is nagyon jók. A Stanford meg e mellett a Szilcíum Völgy közepén van– kicsit fáj, hogy a kockázati tőkések sokszor az agyuk helyett a szívük alapján döntenek stanfordi végzősök mellett (nevet). Namármost, ha egyszer végez ott az ember, onnantól a szívük talán jobban meglágyul majd az irányomba is. Azaz az egyiknél kicsit még nagyobb az esélye annak is, hogy a befektetők hozzám vágnak egy nagyobb összeget (nevet).

És hogy jön ide az egészségügy és az informatika?

Közhely: a teljes világon öregszik a népesség, és az egészségügyi kiadások az egekben vannak és csak tovább nőnek. Ebben is az USA vezet – bár ez lehet akár negatívum is: 11000 dollár évente az össz-egészségügyi költség minden állampolgárra. Magyarországon ez 2000 dollár, amivel valahol a lista alsó harmadában van. Azért az sem kevés. A járvány még inkább erősíti az egészségügyi informatikára irányuló figyelmet.

És hogy jön az egészségügyhöz az informatika és a kvantum-számítógép?

Eszembe jutott egy ötlet: kvantum-számítógépre kitűnő lenne egy olyan modell, amely a covid mutációit képes fertőzőképesség szerint elemezni. Gondoljuk el: a jelenlegi járvány még nem ért véget.

Az, hogy hány embert fertőz meg a vírus nem csak a nyilvánvaló okok miatt izgalmas: minél több a fertőzés emberről emberre annál nagyobb esélye van új mutációk kialakulásának. Minden gazdatest, megfertőzött ember egy-egy új lehetőség, edző-terep a vírus számára. Lassan minden országnak lesz egy saját vírus-mutációja.  Valamelyik mutáns, ahogy most a brit vagy brazil variáns is, még veszélyesebb lehet, még nagyobb a halálozási aránnyal.

Viszont: a vakcinák kifejlesztési és piacra dobási ideje a vírus mutálódási sebességéhez képest még mindig túl hosszú.

Egy kvantum-modell, ami képes az emberi sejtek reakcióját a vírussal „összevetni”, összehozni különböző mutációkra ezzel tudná felvenni a harcot. A lehetséges mutációk száma a mai számítástechnika léptékeihez képest meglehetősen nagy. Mai számítógépekkel egy ilyen modell futtatása évszázadokig tartana. Orvosi Nobel-díjat érne egy működő megoldás, ami képes lenne mondjuk a következő 10-15 legnagyobb valószínűséggel kártékony (nagyobb fertőző képességű vagy nagyobb halálozási tulajdonsággal bíró) mutációt előre jelezni. Mert ezeket ismerve előre lehetne oltásokat fejleszteni.

Ez nem csak valamiféle kitaláció? Működhet egy ilyen?

Hogy ne tűnjön ez ennyire kitalációnak: a közelmúltban mesterséges intelligencia alapon készített egy csapat egy hasonló modellt, nem pont erre a területre, az a modell egyes gyógyszer-hatóanyagok bizonyos vírusokra való hatását jelzi előre – ezt pl át lehetne ültetni kvantum alapokra. (Erről a gépi tanulási modellről itt lehet többet olvasni, hátha valaki kedvet kap a felhasználásához: A deep learning framework for high-throughput mechanism-driven phenotype compound screening and its application to COVID-19 drug repurposing)

Persze erre mondta egyik szakértő ismerősöm: „Péter, ez szerintem lehetetlen.” Na innen kezdett el igazán érdekelni a dolog. (nevet)

Most, hogy ezt így itt leírta: nem fél, hogy ezt valaki felhasználja?

Nem, miért félnék? Ez csak egy ötlet és felhívás, egyben. Ötlet – annak érzékeltetésére, hogy mi mindenre jó, lehetne jó az informatika. Felhívás – hátha van, aki olvassa, és pont ennek hatására vág neki. Hajrá! A vírus most érdemi ösztönző sok mindenre – ha pont ettől indul be valakinek a képzelete és lódul meg ez a terület, azzal mindenki nyer.

Amúgy nem félti az ötleteit?

Van belőlük sok. Van egy dossziém, amibe az 1-2 A4 papírra felfirkált ötleteimet gyűjtöm. Ezek kb. háromnegyede üzleti. Van, amit időközben megvalósítottak, vagy hallok róla, hogy most valósul meg. Van ebben minden – speciális építőipari cég, ami töredék idő alatt tud kivitelezni, három műszakban dolgozva, mindent profin előkészítve és penge informatikával kezelve, vagy olyan orvosi alkalmazás, amivel valóban követni lehet azt, hogy honnan jutott a beteg oda ahol éppen tart – mindezt a leletei alapján. Sok ilyen van. Több élet is kevés lenne, hogy ezeket mind megvalósítsam. Volt olyan, ami meg már megvalósult, nem egy. Ez nekem pont elég.

Czernecki Péter: „Van egy dossziém, amibe az 1-2 A4 papírra felfirkált ötleteimet gyűjtöm.” - interjú
Czernecki Péter: „Van egy dossziém, amibe az 1-2 A4 papírra felfirkált ötleteimet gyűjtöm.” - interjú

Felcsigázta az érdeklődésem. Mondana ebből még egy ötletet?

Van például még egy olyan ötletem, nevezzük csak járvány 2.0-nak (nevet), ami arról szól, hogy okos szemüvegen vagy egy mobil alkalmazáson kiterjesztett valóság-gal lehetne az adott hely, helyzet, ahol és amiben éppen vagyunk járványügyi fertőzési valószínűségét jelezni. Mint a Terminátor filmekben vagy a Pokémon játékban: körbe „néznék” (kamerával) és cserébe kiírhatná mondjuk a boltban a mobilom, hogy itt most 23% az esélye, hogy 10 percen belül elkapom a vírust. Ez segítene gyorsítani a vásárlást. Meg többet szellőztetni. Pl. a covid tesztelő buszokban is kinyitnák az ablakot jó idő esetén (nevet).
Helyzet, további emberek száma, napszak, napi fertőzések száma az adott településen – ezek mind ismertek, simán kiírhatna egy kockázati %-ot egy ilyen alkalmazás.
A probléma a vírussal – mint úgy általában a kockázattal – az, hogy láthatatlan. Az emberi agynak nincs kockázat-mérő eszköze, sem érzékszerve a kockázat érzékelésére. Amikor ezt így elmondom - legtöbbünk fel sem fogja, miről beszélek – biztos érthetetlennek tűnik.

Eléggé elkalandoztunk. Van közelebbi dolog is az egészségügy-informatikában?

Természetesen ez csak egy példa volt, gondolati játék; az egészségügyi informatikában már évek óta hatalmas eredmények születnek, amikből csak reménykedhetünk, hogy minél előbb minél több átkerül a mindennapok orvoslásba. Már két éve a mesterséges intelligencia pontosabban jósolta előre, hogy mely tüdő-röntgen képből lesz rosszindulatú tumor, vagy melyik bőrelváltozás lesz rosszindulatú, mint a szakértő, tapasztalt orvosok csoportjai.

Van már olyan magyar, a SOTE által fejlesztett ingyenes bőrgyógyászati távdiagnosztikai, táv-orvoslási alkalmazás amin keresztül 6-8 kép feltöltését követően hivatalos orvosi véleményt kapunk pár nap alatt és a beküldött képet mesterséges intelligencia elemzi, sőt a képekkel segítünk a szoftvernek tanulni. Ez hatalmas dolog – gondoljunk csak azokra a kevésbé tehetős honfitársainkra, akik amúgy orvoshoz sem jutnának el; ez esetben meg profi orvos-csapat és mesterséges intelligencia együttesen tud nekik kb. azonnal véleményt mondani mondjuk a nagymama arcán levő szemölcsökről. Javaslom egyébként, hogy beszélgessenek el velük – rájuk fér a hírverés.

De a pszichológia terén is segít már a mesterséges intelligencia: most fejlesztettek olyan chat botot (szerkesztő: magyarul kb. digitális beszélgető-társ) ami depressziós fiatalokkal tud értelmesen beszélgetni a „bajaikról”. A járvány a fiatalokat különösen negatívan érinti, több okból. A chat bot képes pillanatok alatt kiszűrni, hogy melyik fiatalnak kell azonnali emberi segítség.

Álmodozom arról, hogy a járvány enyhültével mondjuk a magyar egészségügy képviselőivel a Szilícium Völgybe menjünk látogatóba és mondjuk 30-40 ilyen megoldást végig-látogassunk. Bár beindult már itthon a Mesterséges Intelligencia Koalíció, azért testközelből látni ezeket még motiválóbb.

Apropó Szilícium Völgy: mi a helyzet most ott?

Kinti barátaim elmondása alapján nem sok jó. Én majdnem visszamentem tavaly, a repjegyem egy nappal az utánra szólt, hogy Trump kihirdette a beutazási tilalmat. Égi jel volt, biztosan, maradjak csak itthon és legyen Zoom előfizetésem. (nevet) Kinn is csoda, hogy egyáltalán működik a gazdaság. Nagyon sok helyen se a portás se a vezérigazgató nem veszi fel a telefont.

5

Az interjú elején említette az online oktatást. Mára rengeteg magyar háztartásban az online oktatás a mindennapok része. Mi ebben az új?

Hát épp ez az, hogy nem sok – a tanárok rengeteget léptek előre, de egy másik része ugyanúgy és ugyanazt próbálja előadni, mint előtte, csak éppen videón keresztül. Tudjuk, hogy hirtelen jött az átállás, de itt is igaz, amit a cégvezetőkről elmondtam: ha a járványra, mint lehetőségre tekintenek, alapvetően megváltozik sok minden. Kezdjük ott, hogy a hagyományos tantermi oktatás hatékonysága valahol 10% körül van: ennyi marad meg az átlag-diákban abból, ami ott elhangzik. Az, hogy ezt most online végzem, ezt az elég alacsony hatásfokot nem fogja drasztikusan tovább rontani, a 10%-nál már nincs nagyon lejjebb, de persze javítani sem.

A magyar cégvezetők után a tanárok is megkapják a magukét? Mi az, amiben a tanárok újat tanulhatnak?

Ebben is nagy lehetőségek vannak: egyszerű dolgokra gondolok: a tanár felvehetné az órát egyszer videóra, onnantól a „normál” online oktatáshoz ő nem is kellene. A diák ezt megnézhetné bármikor és már úgy jöhetne a közös, „valódi” órára, hogy már túl van az elméleten. A tanárnak ideje nyílna érdemi, gyakorlati, játékos, kérdezős módon felhasználni az elmondottakat, így az sokkal jobban rögzülne. Nem azon lenne a hangsúly, hogy a könyvben levő dolgokat elmondja.

Ezt így elmondva: nincs ebben semmi forradalmi. Pedig ez az. Az oktatás hatékonysága növekedne – a szülői terhelés csökkenne. A tanítás innovációja rengeteg plusz szabadidőt eredményezne a szülők számára is, a nemzetközi teszteken való jobb szereplésből a politikusok is profitálnának. És: ami a legfontosabb: ezt a módszert – nevezzük hibrid oktatásnak – a járvány után is lehet alkalmazni. Miért járjon a diák iskolába ezen túl és mit tanuljon otthon? Most jó kifogás lenne változtatni az évszázados hagyományokon. Persze ehhez bizalmi légkör kéne a teljes „rendszerben” ami talán nincs teljesen meg.

De honnan tudják a tanárok, hogy ez működik?

Nos, csak egy példa: van egy magyar nyelvoktató alkalmazás, az a neve, hogy Drops. Ezért tavaly fizettet valaki (szerkesztő: a Kahoot nevű szintén európai startup) kb. 10 milliárd forintot. Csak jó lehet, nem? (nevet) A piacon egy-egy ötletnek előbb-utóbb meglátszik az értéke. A Drops-ban látszólag nincs semmi forradalmi – de: mégis van: átgondolták a készítői a nyelvtanulást: mitől válik az valóban játékossá, „ragadóssá”. A Coursera nevű cég rengeteg világ-szinten is vezető egyetemmel van kapcsolatban, gyakorlatilag a kurzusaikat árulja, várhatóan 5 milliárd dollár körüli cégértéken megy tőzsdére a közeljövőben. A technológiára 1,6 milliárd ember kattant rá az oktatásban is, egyelőre kényszerből: legyen ebből erény! Szóval: nagy ebben is a pezsgés.
Itt is, ugyanaz a kérdés: az alap-technológiai haladásból, ez esetben abból, hogy hirtelen mindenki online oktat, és a tananyagok digitálisan kerülnek a diákokhoz – hogyan lesz stratégiai előny? Ezt kellene valakinek gyorsan kézbe venni. Mindenki jól járna. Még a politikusok is. Lehetne büszkén mutogatni a javuló PISA-teszt eredményeket, amik egyelőre évek óta stagnálnak.

Említette még a blokkláncot – ez van akinek még újdonság, de amúgy már lerágott csont, nem?

Látszólag igen. De ez is alap-technológia, mint a kvantum-számítástechnika. Nem évek, hanem évtizedek alatt jönnek majd újabb és újabb találmányok, amelyek ebből „esnek” majd ki. Ez is egy alapvetően nehezen érthető, felfogható dolog, azért, mert kétféle ember van amikor a blokkláncról beszélünk: aki soha nem halott róla és talán nem is érdekli, aki már hallott róla mert vett mondjuk magának Bitcoint vagy Ethereumot (szerkesztő: a Bitcoin és az Ethereum egy a blokklánc technológiára épített mesterséges fizető-eszköz, kb. digitális deviza) és végül azok, akik értik hogy ez mit is csinál esetleg azt is, technológiailag hogyan működk.

Ez nem kettő, hanem három csoport. Valamit rosszul számolok? És: kell-e értenie az átlag-embernek, hogy mit csinál egy technológia? Autót szerelni sem kell tudnom ahhoz, hogy autót vezessek, nem?

Nem kell. Elég, ha azt értik, legalább a cégvezetők, akik ebből is sokat profitálhatnak, hogy mi ez. Egyetlen mondatban: minden állami szervtől függetlenül tudok bármilyen műveletet, tranzakciót úgy aláírattatni fillérekért digitálisan, hogy ha elmegyek egy bíróságra, akkor előbb-utóbb a bíró azt mondja, hogy a tranzakció, művelet megtörtént. Ez rém unalmasan hangzik elsőre – pedig gondoljunk bele, hogy akár egy elektronikus aláírás akár egy közjegyző vagy 2 tanús aláírás helyett bármilyen művelet esetén megváltoztathatatlanul, bizonyítható módon tudom tárolni azt, hogy a művelet, a tranzakció megtörtént.

Van esetleg a blokklánc alkalmazására is ötlete, amit szívesen elmesél?

Ezen a téren is van még üzleti ötletem, ezt viszont nem mesélem el, mert meg fogjuk csinálni (nevet). A dossziéban benne van ez is.

Egy másik ötlet viszont, hogy például a választásokat blokklánc alapon mennyivel olcsóbban, hatékonyabban meg lehetne csinálni. Nincs választási bizottság, szavazat-számlálósdi, és mindenkitől függetlenül örökre, az utókornak is ellenőrizhető módon tudnánk valódi demokráciát csinálni. Innen már csak egy lépés lenne a közvetlen demokrácia. Mivel a szavazás azonnali és filléres – bármiről azonnal lehetne szavazni. Persze ez utóbbi látható módon nem mindig működik jól. Mi van, ha Észak Korea (hogy ne más államot mondjunk) lakosai egy reggel a mobiltelefonjaikkal az újfajta blokklánc alapú szavazó-rendszerrel arra szavaznak, hogy akkor most induljon az atom-háború? Vagy mondjuk egy afrikai ország polgárai arra, hogy akkor most kell újabb polgárháborút kezdeni?

És a végére maradt az online kereskedelem és a logisztika.

Erre nem vesztegetnék sok időt: ez az, amit mindenki a saját szemével is lát. Itt is valódi forradalmat, hatalmas változásokat élünk át. Azon túl, hogy közben az Amazon is 1000 milliárd dolláros cég lett, ami legalább egy embernek, illetve valójában kettőnek: Jeff Bezos volt feleségének is, biztosan jó, egy dolgot jelez: az online kereskedelem már előtte is befutó volt, és most még ez kapott egy nagy rúgást.

A logisztika ezzel jár kézen fogva. Azon logisztikai cégek, akik előre akarnak menni, most kell jövőbiztos informatikába beruházniuk, mert nem tudni, hogy még hány olyan sokk lesz, aminek hatására biztos informatikai háttér kell. Ezek triviális dolgok.

Végül: hogy alakult az Önök múlt éve?

Mi szerencsések voltunk. Még soha nem voltunk ilyen nyereségesek. Felszámoltunk néhány növekedési korlátot. A korlátok fenntartásában részben én is voltam a ludas – nekem kellett tőlük megszabadulni. A létszám 50%-kal nőtt. Idén további 60-70%-ot növekszünk. Egyre több lehetséges ügyfélnek mondjuk azt, hogy nem dolgozunk velük. Sajnos a múltban nagyon sok céget szerettünk volna „megmenteni”, segíteni növekedni. Volt küldetés-tudatom. Ez volt részben a növekedési korlátunk.

Van néhány alap dolog aminek meg kell, hogy legyen, hogy egy informatikai projekt egy cégnél sikeres legyen – megkockáztatom, hogy bármilyen projekt: legyen kijelölt projektvezető, ne a cégvezető vigye a projektet mert úgysem fog ráérni, legyen valaki aki ért legalább közép-szinten az informatikához és csinált már informatikai projektet és lássák, hogy az egész stratégiai játék, stratégiai fontosságú dolog. Ennyire egyszerű – de sajnos mégsem az.

Több ügyfél, kis cég – lemorzsolódott, félbe marad a projekt. Azt láttuk a nagyobb cégek, jellemzően egy milliárd forint árbevétel felett viszont végigviszik a projekteket és nagyon szeretnek minket. Ezért a kis cégeket sajnos ma már kevésbé lelkesen szolgáljuk ki. Persze vannak kivételek, de még jobban odafigyelünk, kivel állunk szóba.

Amúgy: a nyereségességünk miatt felmerült bennem, hogy a járvány egyenlőtlenül „szórt”, vannak iparágak, amiket szinte kipucolt – én nem lennék ellene egy egyszeri járvány-adónak, ha az ebből származó bevételeket azoknak az iparágaknak adnák mondjuk árbevétel-arányosan akiket a járvány negatívan érintett. Legyen az étterem vagy szálloda. Mindenképpen az államnak kellene még többet tennie – hiszen ez a dolga. Ez nem politika – ez tisztán józan ész kérdése.

Vissza jelenbe, Magyarországra: mi az, amit a magyar cégek tehetnek, tegyenek?

Tanuljanak, hallgassanak, hagyjanak időt arra, hogy tudjanak innoválni.

Az előző interjúban is ezt mondtam, újra ennek a szilícium völgyi befektetőnek a szavait idézve: „Péter, tudom, hogy Ti, kelet-európaiak hogyan gondolkodtok: féltek, és nem hiszitek el, hogy lehettek nagyok. Át kell állítani ezt a gondolkodást. Mi láttuk, hogy aki idejön – megcsinálja.”

Tervezzenek 10 évre előre.

Ne csak akkor keressenek megoldásokat, amikor ég a ház. Legyen ez rutin-feladat. Része annak, ahogyan a cég működik. És: ne csak az informatikus legyen az, aki új eszközöket, szoftvereket hoz a cégbe. Az ötleteknek mindenkitől, az üzleti oldalról és a cégvezetőtől is kell, hogy érkezzenek.

És beszéljenek magyar szoftver-cégekkel is – hiába a kutatás-fejlesztésre fordított több 10 milliárd dollár, merthogy a Microsoft, a Google és az Amazon is ilyen nagyságrendben költ K+F-re évente: az innovatív megoldások egy jelentős részét az induló kis cégek hozták, hozzák, amiket aztán a nagyok felvásárolnak. Ezekhez már most hozzá lehet jutni. És vannak innovatív magyar cégek, nagy számban.

Válasszanak olyan szoftvert, ami nem a mostani cégméretre jó, hanem egy vagy két mérettel nagyobbra: az, ami most jó azt maximum néhány év és kinövik. Mondhatják, hogy „ki lát ennyi időre előre” – de ha ezt követjük, ugyanazt ismételjük, mint előtte: az informatika növekedési korláttá válik. Pedig az informatikának növekedést segítő eszköznek, stratégiai fegyvernek kell, hogy legyen.

Zárszóként: tavaly meg volt egy informatikai pályázat KKV-knak - mi azzal a helyzet most?

Az a pályázat lezárult. Most jön az új, májusban. Azok, akik élnek ezzel a pályázattal 5 -10 évre tudják modernizálni a cégüket. Kár lenne kihagyni.

Mi is ez a pályázat?

Még neve sincsen, nincs kiírva, de várhatóan felhő szoftver előfizetést és vállalatirányítási rendszer bevezetést támogat majd.

10xONE pályázati link, ahol elő-feliratkozás lehetséges: http://10xone.hu/palyazzon

Ezt a cikket nem az Index szerkesztősége készítette. Bővebben a PR cikkről, mint hirdetési formátumról itt olvashat.