Záhony lehet az ázsiai e-kereskedelem európai bástyája

A transzkontinentális vasúti szállítmányozás, az alternatív vasúti folyosók és logisztikai bázisok kiépítése erősödő trend Európában. Aki már rendelt Ázsiából valamilyen árut, annak szükségtelen bemutatni, hogy ezek érkezése több hetet, akár hónapot is igényelhet. A kereslet és a kínálat egyaránt grandiózus, így a logisztikai pontok túlterheltek, és bár a fejlesztések folyamatosak, az exponenciálisan növekvő vasúti forgalommal és az áruözönnel nehéz tartani a lépést.

Az arány pedig egyre jelentősebb lesz a vasúti szállítmányozás javára, hiszen az EU zöldmegállapodása 2050-re a szén-dioxid-kibocsátás 90 százalékos csökkentését tűzte ki célul. 2030-ra a közúti tranzitfuvarozás 30 százalékát, 2050-re pedig már az 50 százalékát kell fenntartható közlekedési módra – javarészt vasútra – cserélni.

Selyemút vasúton, avagy a szálak Záhonyba vezetnek

2013-ban a kereskedelem, a gazdaság és a geopolitika támogatására létrejött egy Új Selyemút Kína és az EU, illetve további, összesen 60 ország között Egy Övezet, Egy Út (One Belt One Road) néven. A megállapodás egy komplex stratégiai tervezetet tartalmaz, melynek többek között célja az is, hogy megerősítse a Kínát és Európát összekötő kereskedelmi útvonalakat, így a vasúti útvonalakat is, hogy a növekvő mennyiségű áru szállítását ki tudja szolgálni. Az egyezményben résztvevő országok közötti kereskedelem mértéke becslések szerint 2013 és 2018 között elérte a 66 milliárd dollárt.

A transzeurópai és transzázsiai vasúti szállítás akadálytalan összekapcsolása azonban mégsem olyan egyszerű, mégpedig a vasúti szabványok, azaz az eltérő nyomtávok miatt.

Délkelet-Ázsia nagy részén 1000 milliméter széles nyomtáv az uralkodó, Európában, Kínában, Törökországban és Koreában 1435 milliméter, ez az úgynevezett normál, a volt szovjet területeken 1520 milliméter, Indiában, Pakisztánban és Sri Lankában pedig 1676 milliméter szélességűek a nyomtávok. A megoldás igencsak egyszerű: az árut nyomtávváltáskor át kell pakolni új szerelvényekre.

Itt kap jelentőséget Záhony szerepe, mely egyaránt a Kínából, Kazahsztánon, Oroszországon és Ukrajnán keresztül érkező vonatok első uniós kapuja, vámkezelésre alkalmas pont és – ami ezeknél is lényegesebb – egy olyan logisztikai bázis, ahol az árut a vasúti nyomtáv különbsége miatt megfelelő nyomtávú szerelvényekre át kell pakolni. A záhonyi bázis – mely jelenleg is napi három konténervonat átrakásra képes –, kapacitásnövelése és jelentős fejlesztése tehát stratégiai jelentőségű, hiszen innen egészen Madridig szabad az út a tehervonatok előtt.

Kína szerint is kiemelt együttműködést eredményez a záhonyi CELIZ-projekt

2020 júniusában hozták létre a Záhony Logisztikai és Ipari Övezet (CELIZ) konzorciumot azzal a céllal, hogy Záhonynál egy európai viszonylatban is jelentős, innovatív logisztikai-, vasúti- és áruforgalmi csomópont megvalósítását készítse elő. A konzorcium tagja a MÁV-REC Railway Engineering Corporation Kft., a Záhony Port Zrt. és a kínai CECZ Közép-Európai Kft.

A CELIZ projekt munkájának egyik elismerése, hogy 2021. február 9-én, a 17+1 Kína – KKE vezetők csúcstalálkozóján a Kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság alá tartozó Egy Övezet Egy Út Promóciós Központ igazgatóhelyettese és Magyarország kínai nagykövete aláírták a „Kína-Magyarország közötti kiemelt együttműködési projektek listáját”, amelyre a CELIZ is felkerült.

A konzorcium feladata, hogy technológiai és ipari fejlesztési beruházásokat készítsen elő, és az útvonalat integrálja az „Egy Övezet, Egy Út” kezdeményezésbe. A tervezet stratégiai szerepét az is alátámasztja, hogy tavaly óta jelentős támogatók és partnerek kapcsolódtak a CELIZ konzorcium együttműködői körébe.

A fejlesztési koncepció kidolgozásában részt vesz a China Railway Signal and Communication Co. Ltd. (CRSC) kínai állami vasútvállalat is, mellyel a konzorcium 2020 decemberében kötött együttműködési megállapodást. Továbbá a CELIZ idén márciusában egyeztetés folytatott a CRRC ZELC EUROPE vasúti szerelvénygyártóval a magyarországi együttműködési lehetőségek feltérképezéséről.

A kínai CRRC európai leányvállalata, a bécsi és berlini irodákkal rendelkező CRRC ZELC Europe ugyanis érdeklődést mutat a magyarországi fejlesztési lehetőségekben történő részvételre. Az előzetes tárgyalások eredményeként ezt a CRRC ZELC EUROPE vezérigazgatója, Chen Qiang már szándéknyilatkozat formájában jelezte Csomós Norbert, a záhonyi ipari és logisztikai park fejlesztéséért felelős CELIZ konzorcium vezetője felé.

Magyarország az egyik kulcsfontosságú terület számunkra Európában, korábban már több projektünk is elindult, megvalósult a térségben

– mondta Chen Qiang.

A magyar kormány is komoly tervekkel állt elő.
A következő évtizedben mintegy 6000 milliárd forintot szánna a vasúti infrastruktúra és gördülőállomány korszerűsítésére – mondta el Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár a CRRC ZELC EUROPE-pal közös beruházás ösztönző videókonferencián 2021 április 14-én. Ebből 4000 milliárd forintot infrastruktúra növelésére és 2000 milliárdot pedig vasúti szerelvények vásárlására költenének el.

1000 vonat fordulna meg a Ganzhou-Budapest vasútvonalon

További megállapodások keretében a Kínai Nemzetközi Szárazkikötőből (Ganzhou) 2021 és 2023 között 1000 vonatot terveznek indítani Magyarország felé egy úgynevezett Ganzhou-Budapest e-kereskedelmi vasútvonalon, aminek eredményeképpen a lehető legtöbb Ganzhou-ból induló vonat Záhonyon keresztül léphet majd be az EU területére.

Ezen megállapodásnak köszönhetően el is indult a forgalom Záhonyon keresztül, a konténerek átrakása – ahogy az elmúlt évek során is – sikeresen megtörtént. Ez a forgalom tovább növeli a záhonyi konténerátrakás volumenét.

A fejlesztés során a konzorcium számos tervet állít össze, többek között a már meglévő átrakó terület modernizálását, amely alkalmas a vasúti-közúti átrakás, a vámszabad-területek és raktárak biztosítására. A kapacitás kialakításakor figyelembe kell venni, hogy ugyanezen az útvonalon Oroszországból is érkezik áru, így nemcsak a konténerek, hanem az ömlesztett és folyékony áruk átrakási technológiájának modernizálása is szükségessé válik.

Záhony sikerességét – stratégia lokációja mellett – a digitalizáció fejlesztésében és a vasúti infrastruktúra modernizációjában látják. A tervek szerint az áruszállítási idő több mint 50 százalékban, a logisztikai költségek mintegy 33 százalékban, a raktározási költségek pedig több mint 10 százalékban csökkenhetnek a teljes körű digitalizáció megvalósításával.
A konzorcium másik fontos célja a kínai vállalatoknak a régió újonnan létesítendő ipari parkjában történő cégalapítás és betelepülés, melyhez nemcsak adminisztratív támogatást is kínál majd, hanem igény esetén segít feltérképezni a magyarországi potenciális partnereket egy közös vállalat megalapításához.

A CELIZ konzorcium által irányított előkészítő munka legkésőbb az év végére befejeződhet, de a megvalósult plusz forgalomnak köszönhetően – mely a gyakorlatban is megmutatta a projekt életképességét – a munka lezárása hamarabb is lehetséges.

A cél pedig az, hogy minél előbb modernizált technológiával és nagyobb teljes kapacitással bonyolódhasson a vasúti konténerforgalom ezen az új vasúti folyósón Ázsia és Európa között, Záhonyon keresztül.