Minden, amit tudni érdemes a sintóról!

A Pallas Athéné Könyvkiadó (PABooks) A sintó szerepe Japán történelmében és kultúrájában című kötete egy hosszantartó kulturális jelenséget jár körül, amelynek elemei Japánban jelenleg is komoly hatással vannak az emberek erkölcsi értékrendjére és a mindennapokra.

A szerző, Ronald S. Green az ázsiai vallások professzora, a japán buddhizmus történetének és filozófiájának szakértője már a kötet elején leszögezi: összességében még ma sincs egyetértés a kutatók, de még a sintó hívei között sem arról, hogy valójában mi is a sintó. Általánosságban a változatos vallási hiedelmek és szertartások sokaságának összefoglaló kifejezéseként ismert sintót egészen a 14. századig nem is használták.

A sintó egyes elemeit sok kutató egészen a Jajoi-korig (i. e. 300–250) vezeti vissza. Mások szerint bizonyos szokások még korábbról, a Dzsómon-korból (i. e. 14 000–i. e. 300) is származhatnak. A japán mondakör szerint a sintó kezdetei a napistennő, Amateraszu dédunokájához, az i. e. 7. században élt legendás első uralkodóhoz, Dzsimmuhoz köthetők. Jelenleg már ezekből az ősidőkből is bőséges régészeti lelet áll rendelkezésre ahhoz, hogy következtetni lehessen a korabeli szokásokra és hiedelmekre. A szerző ebbe a világba is elvezeti olvasót, majd sorra veszi a japán történelem egymást követő korszakait, megmutatva, miként fejlődött a hiedelemrendszer a vadászó-gyűjtögető kultúrától a rizstermesztő mezőgazdaság kialakulásán át, hosszú évszázadok fordulatos eseményein keresztül egészen a második világháború utánig.

A sintó a 19. századtól öltött erősen vallási színezetet - ma a szektariánus sintó kultuszhoz tizenhárom felekezet tartozik– és jelenleg is szüntelen átalakulásban, megújulásban van. Vezetői pedig meghallva az idők szavát felismerték, hogy Japán nem vidéki társadalom többé, és erőfeszítéseket tesznek a szentélyek funkciójának áthelyezésére, a klánokat védelmező kamikra koncentráló szerepről egy kellemes, mindenkit szívesen látó környezet biztosítására. Mindez pedig megkívánja a régi eszmények elveszítése miatt uralkodó pesszimista szemlélet felcserélését és egy modernebb, pozitív jövőkép kialakítását.

A mai Japánban becslések szerint 80 ezer szentély áll. A kötet betekintést nyújt a legfontosabbak történetébe, legendáiba, végigköveti kulturális szerepüket a régmúlttól napjainkig. Bemutatja a szertartások szembeötlő jellegzetességeit: a toriikapukat, a simenava köteleket, a felfüggesztett lámpásokat, a csengettyűket, az őrző-védő oroszlánkutya-szobrokat, a szellemek megidézésére szolgáló harangokat és a papok díszes öltözékét is.

A sintó szerepe Japán történelmében és kultúrájában című kötet exkluzív kiadói áron vásárolható meg a Pallas Athéné Könyvkiadó Bölcs Várban (I. kerület, Úri utca 21.) működő könyvesboltjában, valamint a webshopjában. A PABooks kiemelt figyelmet fordít a közösségépítésre is. Facebook-oldalán és podcastcsatornáján (elérhető a Spotify- és az iTunes-platformokon) további hasznos, érdekes információk találhatók a megjelenő könyvekről és a hozzájuk kapcsolódó eseményekről.