Felfedezés. Játék. Élesben az új belépő szintű, tükörnélküli Nikon Z50II

Amikor a frissen megjelent Nikon Z9 fényképezőgép vázat tesztelhettem 2020-ban, a legmélyebb pozitív benyomást a 3D követés autofókusz mód okozta. Ez a mód jelentősen megkönnyítette a fotóriporteri munkát egy esküvőn. Később sokat beszéltünk erről a kollégákkal és én szentül meg voltam róla győződve, hogy a Nikon biztosan nem fogja ezt az autofókusz módot beletenni más, kisebb kategóriás profi vázába sem. Azt gondoltam, az egyik legerősebb funkciót megtartja csak a zászlóshajójának. Szerencsére tévedtem! Nem csak a Z8, Zf kapta meg, hanem a Z6III után most a Z50II is. Én bevallom pont az ilyen kellemes csalódások miatt vagyok büszke Nikon felhasználó.

Kicsit ugorjunk vissza, és kezdjük az elejéről. Immáron 26 éve foglalkozom fotózással és ebből 14 éve fotózom esküvőket. Utoljára DX formátumú vázat 2012-ben tartottam a kezemben. Erre pont 3 hete volt egy szakmai beszélgetésem természetfotósokkal, ahol a DX formátum megannyi előnyét taglalták a kollégák, és ezt nagyon erős képekkel alá is támasztották. Az, hogy pár nappal ezek után felkér a Nikon Magyarország, hogy próbáljam ki az új Z50II fényképezőgép vázat, majd ezzel párhuzamosan felkér egy esküvőszervező egy fotózásra Isztambulban... de komolyan, minden olyan egyszerre és tökéletesen összeállt akárcsak egy török szappanoperában (ha már Isztambul).

Szóval fogtam a Nikon Z50II-őt és a fotózás napján bekapcsoltam, majd arra számítottam, hogy jól megjárom amiért nem otthon állítottam be mindent. Viszont nem így történt, ugyanis a menüben minden pontosan úgy volt, mint a Z9-ben. Szóval 1-2 perc alatt helyére tettem az összes olyan funkciót, ami nekem elengedhetetlen. Csak röviden: AF rögzítés és kioldás az AF-ON gombon, AF mező mód választás az Fn2-re, nézet módok minimalizálása, témamódok minimalizálása, hangok, AF segédfény kikapcsol, stb. Szóval minden ugyan úgy és ugyan ott a helyén. Királyság!

Második benyomás a méret és a fogás. Itt zavaró volt a hirtelen méretbeli változás, de egy Z9 után gondolom ezt nem kell magyarázni. Minden gomb túl közel van mindenhez érzésem volt, viszont nekem nincs túl nagy kezem, így percek alatt meg lehetett a vázat szokni. Ami a legmeglepőbb, hogy innentől kezdve érzésre nem nagyon volt különbség a Z9 és Z50 II közötti fotózásban. Az AF ugyanazzal a pontossággal, a 3D követés ugyanazzal a precizitással hozta a tőle elvártakat, mint a zászlóshajóban, és ennél szebb bókot tőlem nem is kaphatna fényképezőgép. Maga a fotózás egy megrendelésre készített styled shoot volt, és sajnos a lehető legrosszabb időjárási körülmények fogadtak minket. Ez azt jelenti, hogy nagyon sötét belső terek vártak, kint pedig eső és hideg. Viszont ami nem kedvező ennek a műfajnak, az igencsak kedvező a tesztelésnek. Igen!

Megdöbbentő, hogy ez a kicsike Z50II milyen stabilan fogta az élességet ilyen kevés fényben. Az elkapott pillanatok, kacagások, séták és összebújós pillanatok egytől-egyig meglettek. Egy jelenetet sem kellett kihagyni a sorozatból csak azért, mert mellé ment volna a fókusz. Egy esküvői fotós nem is kívánhat ennél többet. A kinti helyszíneken is megbirkózott minden zord körülménnyel, valamint a vakus képekkel is 100%-ban elégedett vagyok. Kioldóval használtam külső vakut TTL módban. Igaz a vakukioldó majdhogynem nagyobb, mint az egész fényképezőgép, ami elég viccesen nézett ki.

Utómunka: A DX formátum miatt a kész képeknél nyilván nem látom viszont azt a részletgazdagságot, amit a Z9 képeinél megszoktam, viszont csalódást sem okozott. A menyasszonyi ruha részletei és az öltöny anyaga is szépen kivehetőek, az ékszerek is elég részletesek. Véleményem szerint az átlag ügyfél nem is venné észre, hogy nem egy teljes képmezős vázzal készültek a képek. A fotók expóján is simán lehet emelni 2 fényértéket még ISO1600-as érték mellett is, azonban ISO3200-től már erősebb, zavaró színzaj is megjelenik, amennyiben utólag jelentősen világosítani kívánunk a képeken, viszont ez maga lenne a csoda, ha egy DX formátumnál nem így lenne. Talán majd pár év múlva.

Összességében nagyon kellemesen csalódtam a Z50 II-ben, hiszen ezek a DX formátumú képek jócskán felülmúlták így is az elvárásaimat, és ha hasonlatot kellene húzni, talán a Nikon D600-610 képéhez hasonlítanám, ami a nyers formátumú képek szerkeszthetőségét illeti.

A Nikon Z50 II egy roppant erős, belépő fényképezőgép, ami magában hordozza a csúcskategóriás vázak legszükségesebb funkcióit, így lemondások nélkül tudunk vele alkotni.