
A koraszülöttek a legveszélyeztetettebbek
Az RSV főként az alsó légutakat támadja meg. Bár a legtöbb eset enyhe lefolyású, megfázásszerű tünetekkel jár, egyeseknél bronchiolitis (hörgőcskegyulladás) és tüdőgyulladás is felléphet. A vírus a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező koraszülöttekre nézve a legveszélyesebb. Az ő esetükben gyakoribb az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos, az elhalálozás kockázata is magasabb. Magyar és nemzetközi adatok szerint a koraszülöttek RSV -miatti kórházi felvételeinek aránya 3–4-szer magasabb, mint az időre született babáké.
„Bár az influenza a gyakoribb, az RSV-t is indokolt komolyan venni. Egy RSV-fertőzés következtében jóval gyakrabban kerül sor intenzív osztályos kezelésre, lélegeztetésre, oxigénkezelésre. Ez rendkívül kimerítő lehet a baba, szülei, általában a család számára érzelmileg és anyagilag is. Mivel az RSV szezon egybeesik az influenzaszezonnal, az egészségügyi ellátórendszert is rendkívüli mértékben leterheli” – állítja dr. Tálosi Gyula, a Magyar Neonatológiai Társaság elnöke.
Több ezer baba kerülhetné el a kórházi kezelést
Az RSV cseppfertőzéssel terjed, az emberi kézen jellemzően 1 óránál rövidebb ideig, egyéb felületeken 3–30 órán keresztül tud fertőzőképes maradni. A fertőzést ugyanolyan módon lehet megelőzni, mint a többi légúti, cseppfertőzéssel terjedő vírust: a higiénés szabályok betartásával – kézmosással, szellőztetéssel, a beteg elkülönítésével – és immunizációval. Ahogy az influenza, úgy az RSV-re ellen is léteznek oltások. Az ezredforduló óta alkalmazott oltóanyaggal történő oltást havonta meg kell ismételni, az utóbbi években kifejlesztett vakcinából azonban egy adag is védettséget nyújt a teljes szezonra. Sajnos ma még egyiket sem kapják meg a gyermekek olyan tömegesen, mint például az influenza elleni oltást, annak ellenére, hogy az RSV fertőzés súlyossága előre nem megjósolható.
„Megfontolandó lenne annak a körnek a kibővítése, ahol az oltást biztonsági okokból indokoltnak tekintjük” – véli prof. dr. Mészner Zsófia, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet módszertani igazgatója. Mivel nem lehet előre megmondani, mely csecsemők betegednek meg súlyosan az RSV-től, bármelyikük kórházba kerülhet élete első RSV szezonjában. Ezért megfontolandó lenne azoknak is megkapni az oltást, akik nem tartoznak a ma hatályos veszélyeztetetti kategóriákba, hiszen a kórházi felvételek döntő többsége (67–79%) az egészséges, nem rizikócsoportba tartozó csecsemőket érinti. Az újabb vakcina nagy előnyének tartja, hogy azt csak egy alkalommal kell beadni, ezért sem a babának, sem a szülőknek nem okoz különösebb stresszt vagy nehézséget a felvétele.

Prof. dr. Mészner Zsófia kiemelte, hogy létezik RSV elleni védőoltás kismamáknak is, amely recept ellenében a gyógyszertárakban elérhető és a várandósság harmadik harmadában kell felvenni. A nemzetközi ajánlásokban ez is szerepel, és képes jelentősen csökkenteni a születendő kisbaba kórházi kezelésének kockázatát.
Mivel az RSV-fertőzéssel kapcsolatos orvosi vizitek közel 50%-a az 1 év alatti gyermekeknél történik, az ellátórendszerre nehezedő betegségteher az ebben a korcsoportban történő immunizációval csökkenthető a leghatékonyabban. Egy friss tanulmány szerint a nyájimmunitás eléréséhez az oltás minden újszülött számára (de legalább az RSV-szezonban születetteknek) javasolható lenne már az újszülöttosztályon, hogy a védelem minél teljesebb és tartósabb legyen.
Dr. Farkas Ferenc Balázs szerint bármilyen vakcináról legyen is szó, az oltások kiterjesztése, feltétlenül csökkentené a kórházi ápolást igénylő esetek számát. Hozzátette, hogy az újabb vakcina nagy előnye, hogy mindössze egy alkalommal kell beadni, továbbá klinikai vizsgálatok igazolják: akár 80-90 százalékkal is csökkentheti a kórházi kezelés valószínűségét. „Az évenkénti 3700 körüli, kórházba kerülő csecsemővel számolva, ez azt jelenti, hogy közülük évente akár 3000 is elkerülhetné a kórházi kezelést – mutatott rá a szakember.