A Theater an der Wien Budapesten!
Az "érzéki zsenialitás" megtestesítője, Don Juan legendája több száz éve ismert Európában, s a kicsapongó, élvhajhász életéért méltó büntetésben részesülő főhős története számos feldolgozást nyert a 17-18. században. Mozart operáját 1787-ben mutatták be a prágai Tyl Színházban. A kissé egysíkú Don Juan-tanmeséből az opera szövegkönyvének írója, Lorenzo Da Ponte - Tirso da Molina és Moličre Don Juan-drámái nyomán - tragikus és komikus elemeket ötvöző, gazdagon rétegzett művet alkotott, amelyhez kapcsolódva Mozart zenéje - Kierkegaard szavaival - "nem mint kíséret lép fel, hanem az eszme kifejezésével egyúttal saját legbenső lényegét fejezi ki".
GERALD FINLEY a negyvenes évei közepén jár, semmiképp sem nevezhető pályakezdőnek. De szépen épülő pályája töretlenül a csúcsra tart, az idősebb Germont, Don Giovanni, Pelléas szólama mind ezt jelzi. "Nem akarom ötven éves koromban azért abbahagyni az éneklést, mert a torkom cafatokban van. Olyan repertoárt alakítok ki, amely kényelmes és nem gyötrelmes a hangomnak" - állítja.
E repertoárnak része nemcsak Verdi, Mozart és Händel, hanem a huszadik és huszonegyedik századi mesterek művei, például a brit Turnage, vagy a finn Kaija Saariaho. Finley mindig százszázalékos teljesítményt nyújt - így szívesen hívják Glyndebourne-be, Salzburgba, New Yorkba, Párizsba. Természetesen dalokat is énekel: Schumann Dichterliebéjét példamutató előadásként aposztrofálták a kritikusok. A baritonista maximális összpontosítással dolgozik, és abban bízik, így mindig jobb és jobb teljesítményt nyújthat. Erre számíthat a Theater an der Wien és a MűPa közönsége is.
A produkcióban közreműködik a Bécsi Rádió Szimfonikus Zenekara és az Erwin Ortner vezette Arnold Schoenberg Kórus.
BERTRAND DE BILLYVEL vezényli Bécsben és Budapesten Mozart Don Giovanni-ját. A francia karmester túlnyomórészt Bécsben él, jelenleg ő vezeti a bécsi rádiózenekart. "Nagy a tapasztalatunk ebben a színházban, zenekarunk kivételezett helyzetben van, hogy itt játszhat, számunkra ez bensőséges légkört biztosít. Ugyanaz a stílusunk, úgy működünk, akár egy kis család, a zenészekkel és a Shoenberg-kórus tagjaival" - mondta Bécsben Billy.
A neves karmester elismerően nyilatkozott a Művészetek Palotája hangversenyterméről. A zenekar menedzsere júniusban jelen volt egy próbán, ezek után döntöttek úgy, hogy a zenekari árokban fognak játszani.
Billyhez hasonlóan KEITH WARNER rendező sem csak a Don Giovannira szerződött a Theater an der Wienhez. Arról, hogy a bécsi előadás miért oly meghökkentően modern keretek között játszódik, így nyilatkozik:
"Régen a kortárs előadásmód volt jellemző, azon volt a hangsúly, hogy mi történik a jelenben, a világban, amiben élnek, kik ők valójában. Számomra Mozart művei a 16. századi Spanyolországról szólnak, az ő személyes olvasatában. Nyilván eszébe sem jutott, hogy a 100 évvel azelőtti kornak megfelelő jelmezt, díszletet képzelje el. Itt is ez a lényeg, hogy hogyan lehet saját eszközökkel és korban megjeleníteni az adott idő mondanivalóját. Amikor megérkeztem, itt vártak már a kiváló, óriási tapasztalattal bíró Mozart-énekesek. Elkezdünk beszélgetni, elemezni a dolgokat, mindenki hozzáad egy kicsit, így közösen fejlődünk, és e folyamatnak köszönhetően alakul ki a végleges felállás. Véleményem szerint bolond rendező az, aki konkrétan előre megmondja, hogy mi hogyan fog alakulni és kinézni a színpadon. A művészeket nem lehet bábu módjára használni. Ez adja számomra a munkában az élvezetet, mi és milyen irányba mozdul el, esetleg csúszik ki az irányításom alól. Ez teszi érdekessé a rendezői munkát."
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
