Zavargások a választások után Iránban
További Külföld cikkek
- Halottnak nyilvánítottak egy október 7-én elhurcolt izraelit
- A britek meglépték, amitől egész Európa tartott, eszkalálódhat a háború Ukrajnában
- A húszik közölték, Jemenben folytathatnák tanulmányaikat a felfüggesztett amerikai diákok
- Politikai földrengés közeleg, és a lökéshullámokat mi is megérezhetjük
- A vártnál kevesebb új munkahely jött létre az Egyesült Államokban
Szavazó fiatal házaspár fotó: EPA |
Zavargások az ország déli részén
Négyen meghaltak, hárman megsebesültek Iránban a választási eredmények ismertetése által kiváltott zavargásokban, amikor a részeredmények ismertetését követően a csalódott választok összecsaptak a rendőrséggel.
A délnyugat-iráni Izeh választókerületben az összecsapásoknak négy halálos áldozata volt, Huzisztánban a tiltakozók a helyi kormányzóhivatala épületét akarták megtámadni, de miután ez nem sikerült, bankok, a bíróság és a városháza ellen vonultak fel. A tömeget a rendfenntartók figyelmeztető lövésekkel és könnygázzal oszlatták fel.
További négy halottról számol be a Reuters: Firouzabad városban összecsapásra került sor a rendőrök és a tüntetők között, miután a helyi kormányzó szokatlanul magas részvételi arányról számolt be a helyi, Farsz megyei választáson, ahol szoros verseny alakult ki a reformer és a konzervatív jelölt között.
Konzervatív győzelem a választásokon
A reformereknek kedvező 2000-es választások után a pénteki választásokon a konzervatív erők győzedelmeskedtek a szombati részeredmények szerint.
Az iráni belügyminisztérium adatai szerint a 289 parlamenti hely közül eddig 194 sorsa dőlt el: a konzervatívok eddig 133 képviselői helyet nyertek el, a reformisták 37-et, a függetlenek 17-et, míg 5 képviselői szék jutott a vallási kisebbségeknek.
Ellentmondó adatok a választói részvételről
A választás legitimitását megkérdőjelezi, hogy a reformerők bojkottra szólítottak fel, miután a konzervatív muzulmán papokból és jogtudósokból álló, az ajatolláh által kinevezett Őrök Tanácsa 2500, többségében reformpárti jelölt indulását - az iszlámmal szembeni állítólagos "közömbösségük" miatt - nem hagyta jóvá, közülük nyolcvanan aktív képviselők.
Az állami rádió és televízió, valamint Mohamed Ali Abtahi iráni alelnök beszámolója szerint a választásokon a részvételi arány 50-60 százalékos volt.
A hivatalos adatokat ugyanakkor cáfolják a reformerek, és az a tény, hogy a hatóságok 31 szavazókörzetben írnak ki új választásokat, mert a szavazásra jogosultak kevesebb mint negyede ment el szavazni.
Ali Sakurirad reformista képviselő - aki maga is el volt tiltva az indulástól - úgy vélekedett: az a tény, hogy az emberek 50 százaléka, Teheránban pedig 70 százalék nem ment el szavazni, a keményvonalas erők vereségét mutatja. A fővárosban mért 28-os részvételi arányról egy választási biztos számolt be.
A 2000-es választásokon - amikor a reformerők többségbe kerültek az iráni törvényhozásban - részvételi arány 67 százalékos volt. A most megválasztott törvényhozásba nem került női képviselő, holott korábban tizenhárman ültek a parlamentben.
Hamenei: 'Az iráni nép győzött'
Az iráni nép győzött, az Egyesült Államok, a cionisták és Irán ellenségei vesztettek - mondta szombaton a választások részeredményei ismeretében Szajed Ali Hamenei, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, aki a választásokat "szabadnak és józannak nevezte". Az ajatolláh televíziós beszédében hangsúlyozta, nincs szakadék az iszlám rendszer és a nép között.
Ledarálták a reformerőket
A több mint kétezer reformer jelölt kizárása egy 2000 óta húzódó folyamat vége volt. Miután a az előző választásokon elsöprő sikert arattak a liberális erők, a felső vezetés mindent kihasznált, hogy elgyengítse a törvényhozást. Ehhez a sajátos iráni államberendezkedés biztosította a megfelelő eszközöket - írja a BBC.
Mivel a valódi hatalom az ajatolláh, a legfelsőbb bírói testület és az Őrök Tanácsa kezében van, a parlamentben született törvényjavaslatok legtöbbjét könnyedén megvétózhatták, a liberális politikusok és újságírók ellen pereket folytattak, többeket letartóztattak.
A reformer képviselőknek dönteniük kellett: vagy törekednek a kompromisszumra, és így a törvényhozásban maradhatnak, vagy lemondanak tisztségükről és egyben a változtatás lehetőségéről.
A ciklus végére a reformer frakció jóval szolidabb képet nyújtott, és mérsékeltebb politikát lett kénytelen folytatni. A mérsékelt konzervatívokkal kötött kényszerű kompromisszum a választási kampányban is éreztette hatását, amit végül a demokratikus, szociális és gazdasági reformokra hiába váró választók a voksolástól való távolmaradással díjaztak - számol be a BBC.