Ha Bagdad elesik, Kirkuk és Moszul is kapitulál

"Meleg a helyzet" Észak-Irakban Kurdisztán területén, nyilatkozta Lutfi Tahszin, a Kurdisztáni Hazafias Unió (PUK) magyarországi képviselője az Indexnek. Kurdisztán területét a kurd fegyveresek, a pesmergák ellenőrzik, a két nagy város Moszul és Kirkuk azonban a bagdadi rezsim kezén van. Az olajban gazdag városok belvásrosi negyedeiban valaha kurdok laktak, de Huszein az utóbbi tíz évben kiköltöztette őket, és arabokat telepített a helyükbe.

Tahszin értesülései szerint mintegy 6000 amerikai katona segíti a pesmerga csapatokat a két nagyváros bevételében. A pesmergák, amerikai légitámogatással először a magaslatokon lévő iraki ellenállási gócokat számolták föl, most mindkét várostól 40-50 kilométerre vannak.

A bagdadi helyzettől függ, megnyitják-e a szövetségesek az északi frontot. Ha ugyanis Bagdad megadja magát, Tahszin valószínűsíti, hogy Kirkuk és Moszul is kapitulál. Ha ez nem történne meg, a kurd fegyveresek akkor sem nem fognak önállóan bevonulni, csak és kizárólag szövetsges csapatokkal - hangsúlyozta Tahszin - "Tiszteletben tartjuk Powell megállapodását."

Az északi front egyik kulcskérdése az volt, miként lehet rávenni a kurd autonóm törekvésektől rettegő Törökországot a szövetségesekkel való együttműködésre. Múlt hét szerdán a török kotmány megnyitotta légterét a szövetséges csapatok előtt. Colin Powel amerikai külügyminiszter ekkor ígéretet tett, hogy "nem enged meg a kurdok lakta Észak-Irakban olyan fejleményeket, melyeket Ankara nem szeretne."

Irakiak vagyunk

A kurd vezetés alapvető érdeke, hogy egy önálló közigazgatással rendelkező Kurdisztán jöjjön létre egy föderációs államszerkezetű Irakban. Hangsúlyozottan nem akarnak elszakadni Iraktól. "Mi elsősorban irakiak vagyunk. Az iraki nép döntése lesz, hogy akarnak-e föderációt."

Az iraki kurdok lakta terület az első öbölháború után vált a Huszein-rezsimtől jórészt független föderatív jellegű tartománnyá. Az ENSZ-határozat alapján megteremtett északi repülési tilalmi zóna oltalma alatt tíz év alatt egy a térségben szokatlanul demokratikus, parlamenttel, szabad sajtóval és képviselőválasztással rendelkező tartomány született meg.

A napokban a Pentagon elképzelései szerint alakuló iraki újjáépítési és -szervezési tervekkel kapcsolatban Tahszin elmondta, hogy elfogadják a külső segítséget, de semmiféle megszállásba nem egyeznek bele. Az amerikai vezetés egyelőre nem kereste meg pártját az új tervekkel kapcsolatban.

Mint azt az Observer brit hetilap vasárnap kiszivárogtatta, elképzelhető, hogy már kedden a dél-iraki Umm Kaszrba érkezik Irak ideiglenes kormányzója, John Abizaid. A tervek szerint Irakot három közigazgatási egységre osztja az amerikai vezetés, de az Iraki Nemzeti Kongresszus (INK) szerepköre még nem tisztázott. Az INK tavaly júliusban Londonban alakult az iraki ellenzéki szervezetek nagyszabású kongresszusán. A Kongresszus elnökének Ahmed Csalabanit, siíta ellenzéki politikus-üzletembert választották.

Egyedül is meg tudják oldani

Az új amerikai terv (a katonai és polgári közigazgatás amerikai kézben lenne) némiképp ellentmond a kurdok számításainak, de, mint Tahszin elmondta, nem tudnak igazán beleszólni az amerikaiak terveibe. Ha lesz is amerikai közigazgatás, "reméljük nem tart soká, mi bizonyítottan meg tudjuk oldani a belbiztonság kérdését. Ezt tesszük tíz éve".

Az Irakon belüli autónomia megteremtését az Irakra nehezedő külpolitikai nyomás is nehezíti. Szíria, Irán és Törökország a napokban jelentett be, hogy hamarosan magas szinten fog egyezteteni a kérdésről. Mindhárom ország tart az iraki kurdoknak adott bármilyen politikai, kulturális jogosultságoktól, mert attól fél, hogy a területükön élő kurd kisebbség is hasonló jogokat követel majd.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!