Megszavazza a lisszaboni szerzõdést a szlovákiai magyar párt

A szavazást csütörtökön kora este tartják a pozsonyi parlamentben, ahol 85 saját képviselõje mellett a koalíció most már a magyar párt 20 szavazatára is számíthat. Ez nagyon fontos, hiszen a lisszaboni szerzõdés ratifikálásához legalább 90 támogató voks szükséges a 150 fõs testületben.

A kisebbik szlovák ellenzéki párt, a Kereszténydemokrata Mozgalom vezetõje, Pavol Hrusovszkí egyenest úgy fogalmazott, hogy "Ficóéknak mostantól nemcsak egyszerû, hanem alkotmányos többségük van a pozsonyi törvényhozásban, mert a 20 magyar képviselõ is melléjük szegõdött."

"Ez azt jelenti, hogy az ellenzéki tábor a két szlovák ellenzéki pártra zsugorodott" - tette hozzá. A Kereszténydemokrata Mozgalom szerint Csákyék mostani döntése azt is megnehezíti majd, hogy a három párt hatékonyan kampányolhasson közös államfõjelöltje, Iveta Radicová mellett.

A legnagyobb ellenzéki erõ, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió - demokrata Párt vezetõje, Mikulás Dzurinda azt mondta, a magyarok döntése az elnökjelölt kampányát ugyan nem befolyásolja majd, de az ellenzék együttmûködésére rossz hatással lesz. Amiatt, hogy a magyar párt "csõdöt mondott", Dzurinda szerint nagyon rossz sajtótörvénye lesz Szlovákiának.

A kétszeres exkormányfõ azt gondolja, ha az ellenzék mindaddig egységesen elutasította volna a lisszaboni szerzõdést, amíg a koalíció nem dolgoz ki elfogadható sajtótörvényt, végül az ellenzék akarata érvényesült volna.

Dzurinda szerint a Magyar Koalíció Pártját saját választói is el fogják marasztalni, amiért kész Ficóékkal szavazni. "Hogyan fogják olvasni a magyar nemzetiségû polgárok az Új Szót?" - tette fel a kérdést a poltikus. Ezzel arra utalt, hogy a Csákyék döntése miatt most már nehezen módosítható sajtótörvény a szlovákiai magyar médiára, köztük az általa említett egyetlen magyar napilapra is kedvezõtlen hatással lesz.

Dzurinda Ficónak is odaszúrt: Szerinte a kormányfõnek nehéz lesz megmagyaráznia választóinak, hogy szövetségesei (Slota és Mecsiar) mellett a magyarok támogatását is kérte.

Sajtóértesülések szerint a magyar párt azért változtatott korábbi álláspontján, hogy a kormányzat cserébe törölje a készülõ közoktatási törvénybõl a magyar iskolákat hátrányosan érintõ rendelkezéseket. Csáky azonban cáfolta, hogy a lisszaboni szerzõdés támogatása politikai üzlet tárgya lenne.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!