Megrendelésre fosztogattak az iraki múzeumokban

Megrendelésre is fosztogattak Irakban, állítják egy párizsi tudományos konferencia résztvevői, akik az iraki műkincsek nemzetközi kereskedésének azonnali betiltását követelik. A konferencia emlékezteti a koalíciós erőket az 1954-es hágai egyezményre, amely háborús időszakra rendelkezett a kulturális értékek védelméről. Az UNESCO hamarosan egy szakértőkből álló csoportot küld, hogy felmérje a károkat - írja a BBC.

Kulcsuk is volt

A tudós társaság - köztük több iraki - valószínűsíti, hogy a mezopotámiai kultúra akár mint ötezer évesnél idősebb kincsei kerülhetnek elsősorban az amerikai feketepiacra. A kitervelt fosztogatásokat már az iraki rezsim bukása előtt megtervezhették a műkincsgyűjtők, erre utal az is, hogy számos múzeumi helyiséghez kulcsuk volt a rablóknak. A bagdadi Nemzeti Könyvtárat, a Nemzeti Múzeumot és számos gyűjteményt Bagdadban, Kirkukban és Moszulban ért támadás a rezsim bukása utáni egy hétben.

Csak egy tank kellett volna

A konferencia résztvevői az Egyesült Államokat vádolják az ellenőrizhetetlenné vált káosz miatt, és felszólították az amerikaiakat, hogy vállaljanak teljes felelősséget a nyugati kultúra bölcsőjeként is számon tartott Mezopotámia történelmi emléktárgyaiért. Egy Kaliforniában tanító amerikai egyetemi professzor szerint, "elég lett volna egy tankot állítani a bagdadi Nemzeti Múzeum elé, hogy leállítsák a fosztogatásokat". A professzor egyébként már januárban figyelmeztette a Pentagont, készüljenek fel erre az eshetőségre is.

Az olajmezőkre gondoltak

A Katarban székelő amerikai központi parancsnokság védekezik, mondván a csapatoknak harci feladatok ellátása mellett nem jutott ereje a múzeumok védelmére, de Vincent Brooks tábornok elismeri azt is: "Nem gondolták, hogy az iraki lakosság ilyen méretekben intéz támadást saját kulturális értékei ellen" - idéz CNN. Az európai vezetők korábban azzal vágtak vissza az Egyesült Államoknak, hogy az olajkutak védelmére a múzeumokéval szemben viszont fel tudott készülni. Az UNESCO felhívja a figyelmet arra is, hogy már az első öbölháború idején sem szenteltek kellő figyelmet a kérdésnek.

A civilizáció bölcsője

Irak régészeti szempontból az egyik legértékesebb lelőhely, az ország területén a sumér, a babiloni és az asszír birodalom részei terültek el. Itt épült meg Bábel tornya Úr városában, Bagdad volt a három monoteista vallás közül az iszlám politikai és kulturális központja. A Moszul melletti Ninive a Biblia gyakori helyszíne, Mezopotámia egyik nagyvárosa volt. A kulturális gazdagság ellenére az UNESCO ez idáig csak Hatra városát tartja számon a Világörökség részeként, bár Irak többször kérte más városok felvételét, de a szervezet technikai hiányosságok miatt azt elutasította.