XV. Benedek lehetett Ratzinger előtt a példa

Az egyház történetében eddig uralkodott tizenöt Benedek közül akadtak egészen kalandos életűek, a név egyébként leginkább a középkorban élt pápák körében volt gyakori.

A legutolsó Benedek, XV. állhat legközelebb Joseph Ratzingerhez. XV. Benedek aktív külpolitikai szerepet játszott, és II. János Pálhoz hasonlóan a hittérítést is támogatta, miközben széles körben elismert tudós pápa volt. A 7. században élt Szent Benedek, a bencés rend alapítója pedig Európa védőszentje, ennek is jelzés értéke lehet.

Hivatalosan tizenöt, gyakorlatilag azonban tizenhat Benedek pápa volt Joseph Ratzinger bíboros előtt.

XV. Benedek (1914-1922)
X. Piust követte a trónon Giacomo della Chiesa. Elődje nehéz örökséget hagyott hátra, miután csődöt mondott a modernizmus eszméi ellen kidolgozott teológiai válaszcsapása, ami nagy zűrzavart keltett az egyházban. Tiltakozott a Párizs környéki békeszerződések, így a trianoni szerződés ellen is. 1917-ben létrehozta a Keleti Egyházak Kongregációját és a Keleti Tanulmányok Pápai Intézetét, amivel megnyitotta a katolikus egyházat a keleti kereszténység felé. Hatályba léptette a Codex Iuris Canoniciben egybefoglalt, megújított egyházjogot. Ő avatta szentté Jeanne d´Arcot. Aktív volt a háború idején a béke hirdetésében és tűzszüneti felszólítások kiadásában, és aktív volt a harmadik világban is, ahol a helybeli misszionárusok kiképzését szorgalmazta. Tüdőbetegésgben halt meg 1922-ben.

XIV. Benedek (1740-1758)
Joseph Ratzingerhez hasonlóan tudós pápa volt a XIV. névrokon, de vele ellentétben hat hónapos konklávéval választották csak meg.

XIII. Benedek (1724-1730)
Ritka példája annak, amikor valamelyik szerzetesrendből érkezik a pápa. XIII Benedek dominikánus volt.

(XIII. Benedek)
A nyugati egyházszakadás idején a francia Peter de Lunát XIII. Benedek néven választották pápává Avignonban 1394-ban. Ő IX. Bonifáccal szemben mint ellenpápa szerepelt, azonban a 1409-es pisai zsinat mindkét pápát letette, és egy ferences szerzetest választott meg V. Sándor néven.

XII. Benedek (1335-1342)
Avignonban avatták pápává, de ő számít a Benedekek sorában, francia pápa volt, támogatta a távol-keleti missziókat, és védelmébe vette több ország üldözött zsidóit.

XI. Benedek (1303-1304)
Ő is a dominikánus rend tagja volt, tudós pápaként sikerült egyesítenie az egyház ellentétes frakcióit.

X. Benedek (1058-1059)
Nem sokáig tudott pápa maradni X. Benedek, akit II. Miklós, több olasz nemest az oldalára állítva elűzött, és bár a már kiközösített Benedek szabadon távozhatott Rómából, II. Miklós végül bebörtönözte, ahol meghalt.

IX. Benedek (1032-1044, 1045-1046, 1047-1048)
Hivatalos források szerint 18-20, más források szerint már 11-12 évesen lett pápa. Az egyik legkalandosabb életű egyházfő, akit kétszer is elűztek a trónról, és szabados, fényűző életviteléről, de ortodox teológiai nézeteiről vált ismertté. Amikor sikerült másodszorra visszavenni Rómát, hogy megházasodjon, "átadta" a trónt nagyapjának VI. Gergelynek. Benedek ezt később megbánta, és visszafoglalta Rómát, ahol az akkor már három pápajelölt küzdelmének vetettek véget II. Kelemen megválasztásával. Ezt nem fogadta el, 1049-ben kiközösítették.

VIII. Benedek (1012-1024)
Egy Gergely nevű ellenpápa előbb elűzte a római trónról, de II. Henrik visszahelyezte. Nehéz évek jártak akkoriban Itáliára, a normannok és a szaracénok miatt.

VII. Benedek (974-983)
Névelődjét követte a trónon, és még Bonifác nevű ellenjelöltjét is sikerült távol tartania. Hosszú pápaságát, akkoriban hosszúnak számító római uralkodás előzte meg.

VI. Benedek (972-974)
Nagy látványosságok közepette választották meg pápának, de Nagy Ottó halála után kitört római lázadásokban megfojtották.

V. Benedek (964)
Bár I. Ottó római császár nem fogadta el pápának, az ellenpápa elűzte, Hamburgban halt meg diakónusként.

IV. Benedek (900-903)
A római születésű IV. Benedek még fenntartotta a középkori pápaság egyik legfurcsább intézményét, a Synodus Horrendát. VII. István pápa úgy mondott ítéletet Formosus pápa felett, hogy kiásott hulláját palástba öltöztette, és megtartotta a tárgyalást.

III. Benedek (855-858)
Neki sem volt könnyű a pápai cím megszerzése, mivel egy ellenjelölt bíboros, Anastasius követelte a trónt, akit be is iktattak, de végül a nép nyomására őt szentelték fel.

II. Bendek (684 - 685)
Az egyház mint szentet tiszteli, de neki is várnia kellett kinevezésére, mert a bizánci trónról lelépő IV Konstantin utódját még meg kellett választani.

I. Benedek (574 - 578)
A négy évig uralkodó I. Benedek még sokára kapta meg még a megerősítést a bizánci uralkodótól, és regnálásának jórészét a longobárdok itáliai pusztítása árnyékolta be.