Aziz nem kap brit menedégkjogot

2003.04.26. 17:27
Tárik Aziz nem kaphat menedékjogot Nagy Britanniában. A volt iraki miniszterelnök-helyettes információkért cserébe kért volna menedékjogot amerikai fogvatartóitól, írta a brit bulvárlap, a The Sun szombati száma. A hírekre azonnal reagáltak a belügyminisztérium, valamint brit civil szervezetek.
Az iraki vezető attól fél, hogy életét "egy daru kampóján lógva végzi be Bagdad központjában", ha egy iraki népbíróság ítéli el, tekintettel a Huszein-érában betöltött szerepére és katolikus vallására. Nem szívesen menne a guantánamói internálótáborba, ahová minden valószínűség szerint az amerikai hadbíróság küldené, árulta el a lapnak egy bennfentesként idézett forrás.

A bűnös nem jöhet

Szóba sem jöhet a menedékjog olyanoknak, akik valamilyen bűntettet követtek el, reagált a hírekre a brit belügyminisztérium. A minisztériumi szóvivő utalt az 1951-ben kelt menekültügyi konvencióra, amely lehetővé teszi a menedékjog megtagadását háborús bűnökkel vagy az emberi jogok megsértésével gyanúsítható személyektől. A szóvivő arra nem tért ki, hogy a szövetségesek milyen bűnökkel vádolják Tárik Azizt. A menedékjog ügyében a brit civil szerevezetek is hevesen tiltakoztak.

A bukott iraki rezsim vezető politikusát ugyanakkor "információs aranybányának" tartják fogva tartói, amivel Tárik Aziz tisztában is van. Állítása szerint semmilyen háborús bűnt nem követett el, viszont segíteni tud számos keresett iraki vezető kézre kerítésében.

Nem tudni, hogy került kézre

Valamilyen alku mégis elképzelhető, ha Aziz együttműködik, nyilatkozta egy névtelen forrás a BBC-nek. Továbbra sem tudni, milyen sors vár az elfogott vezetőkre. Az Egyesült Államok a genfi konvenciók ellenére nem akarja, hogy a Nemzetközi Bíróság elé kerüljenek a fogva tartottak, de maga sem akar külön törvényszéket felállítani. Háborús bűnökért valószínűleg az amerikai hadbíróság elé kell majd állni, de továbbra sem világos, mit tesznek az iraki rezsim civil politikai vezetésével. Az iraki népbíróság felállítása ellen nemcsak emberi jogi szervezetek, de az amerikai kongresszus demokrata frakciója is tiltakozik.

Továbbra sem lehet tudni, Tárik Aziz feladta magát, vagy az amerikaiak kapták el. A politikus családja azt állítja, hogy Aziz napokonig tárgyalt, és alkut kötött a koalíciós erőkkel. Mohamed al-Zubaidi, aki magát Bagdad kormányzójának kiáltotta ki, azt állítja, ő vezette nyomra a szövetségeseket.