Guantánamo-ügyben is enged a Pentagon

Az Egyesült Államok a szeptember 11-i terrortámadás után amerikaiellenes terrorista-tevékenységgel vádolt személyeket szállított Guantanámóba, ahol jelenleg több mint 660 foglyot, jórészt tálibokat és al-Kaida tagokat valamint egyéb iszlám fundamentalista gerillát tartanak fogva 42 országból.

Törvénytelenségtől sújtva

Washington ez idáig hajthatatlannak bizonyult, és nem kívánta alkalmazni azokat a nemzetközi konvenciókat, amelyek a hadifoglyok jogait meghatározzák. Ráadásul nemrégiben egy amerikai fellebbviteli bíróság megállapította, hogy még az amerikai törvények, így az alkotmány védelmét sem élvezhetik a rabok, miután Guantánamo nem az Egyesült Államok területén fekszik.

Vége a harcnak

Az amerikai védelmi minisztériumot az késztette eddigi álláspontjának megváltoztatására, hogy Donald Rumsfeld, védelmi miniszter csütörtökön Kabulba bejelentette, hogy a "harc véget ért", vagyis a továbbiakban nem tekinthetők hadviselő feleknek a guantánamoi foglyok. Ezzel a Pentagon tulajdonképpen meghátrált az emberi jogi szervezetek tiltakozása és legfőképp Colin Powell külügyminiszter képviselte irányzat elől.

Fiatalok és öregek előre

Első lépésként az amerikaiak néhány tucat foglyot elszállítanak a támaszpontról, de továbbra sem világos, hogy szabadon vagy elítéltként adják ki őket. "Semmi kedvünk őrizgetni a rabokat, inkább már Guantánamón túl látnánk őket, lehetőleg hazájukban, elítéltként." A Pentagon a legidősebbeket és legfiatalabbakat, köztük 14 és 89 éveseket - ugyancsak a külügy nyomására - előbbre venné sorban.

Megoldatlan a halálbüntetés

A Pentagon másfél éves késéssel - amióta Bush elnök felhatalmazta - csak most kezdte el kidolgozni azt a törvénykönyvet, amelynek alapján a katonai bizottságok megkezdhetik a procedúrát, a katonai bíróság néhány hónap múlva állhat föl. Ugyanakkor továbbra is keveset tudni a vádlottak védelmének kérdéséről az eljárás során, valamint arról, hogy ki vannak-e téve a halálbüntetés veszélyének.