Romániából szervezték az újságírók elrablását?
További Külföld cikkek
- Az amerikai nagykövet lehetséges utódja: Szégyen, amit Pressman tett
- Csaknem ezer halálbüntetést hajtottak végre Iránban egy év alatt
- Orbán Viktor osztrák szövetségese megerősítette, kivel tervez koalícióra lépni
- Donald Trump bejelentette, hogy igényt tart Grönlandra
- Radikális váltás Németországban: a bűnözőket és terroristákat a lehető leggyorsabban kitoloncolják
A bukaresti törvényszék elrendelte Omar Hajszam szíriai-román üzletembernek és üzlettársának, Mohamed Munafnak az előzetes letartóztatását, mivel megerősödni látszik a gyanú, hogy a román újságírók bagdadi elrablását éppen ők tervelték ki és finanszírozták a román fővárosból.
Basescu elnök az újságírókkal május 23-án
Eközben a szerencsésen hazatért három újságíró - a 32 éves Marie-Jeanne Ion újságírónő, a Prima TV munkatársa, a 30 esztendős Sorin Dumitru Miscoci, a Prima TV operatőre, valamint a 37 éves Ovidiu Ohanesian, a Romania Libera című napilap riportere - három napig tartó karantén és kihallgatások után immár családjaikkal együtt vannak.
A volt túszokat és hozzátartozóikat Traian Basescu államfő saját hivatalában, a Cotroceni-palotában fogadta. Az újságírók úgy távoztak a helyszínről, hogy nem adtak nyilatkozatot a sajtónak, de ígéretet tettek kollégáiknak, néhány napon belül a nyilvánosság elé állnak.
Más kérdés, hogy a volt foglyok mondhatnak-e vagy egyáltalán tudnak-e részleteket arról, miként kerültek az emberrablók csapdájába. Miután április 28-án nyomuk veszett, Bukarestben nyilvánosságra került az a feltételezés, miszerint éppen a román fővárosból tervelték ki és finanszírozták az újságírók bagdadi riportútját.
Megszervezte, elrabolta, majd a pénzt követelte?
Az 1980-as évek óta Romániában élő Omar Hajszam tűnt az értelmi szerzőnek, körmönfont akciójában pedig Mohamed Munaf iraki származású amerikai állampolgár is közrejátszhatott. Ő szervezte az újságírók programját, Bagdadban is kísérte őket, sőt maga is végig ülte a fogság csaknem két hónapját.
Néhány nappal a rablás után Hajszam Bukarestben nyilatkozatban állította, hogy az emberrablók felvették vele a kapcsolatot, és négymillió dollárt kértek váltságdíjként. Hajszam állítólag hajlandó lett volna személyesen elvinni Bagdadba a pénzt. Csakhogy akkor éppen büntetőjogi vizsgálat folyt ellene adócsalás és egyéb gazdasági bűncselekmények miatt.
A mostani sajtóforrások tudni vélik, Hajszam éppen a felelősségre vonás elől akart menekülni, vagyis nem a pénzt, hanem önmagát szerette volna kicsempészni az országból. Így gondolhatták a román hatóságok is, mivel házi őrizetbe vették őt, és csak nemrég engedték szabadon.
A bukaresti törvényszék mindenesetre most letartóztatási parancsot adott ki ellene, akárcsak a Bagdadban amerikai őrizetben lévő Munaf ellen. Omar Hajszam testvérét, Mahmudot több más iraki állampolgárral együtt ugyancsak Bagdadban tartóztatták le.
A volt elnök kapcsolatban állt az üzletemberrel
A román belpolitika vizeit megzavarni látszik a túszügy, már csak azért is, mert Hajszamot állítólag üzleti szálak kötötték a tavaly őszig kormányon volt Szociáldemokrata Párthoz (PSD), és magához Ion Iliescu volt elnökhöz. Ezért fogadta "nagy érdeklődéssel" a közvélemény Ioan Talpesnek, Iliescu volt tanácsadójának, a hírszerzés egykori főnökének azt az állítását, miszerint Hajszam nem állt közvetlen kapcsolatban Iliescuval, még akkor sem, ha az üzletember szerepelt az államfőt külföldi útjaira elkísérő delegációk listáján.
Talpes azt vallotta, annak idején számos jelzést kapott a titkosszolgálatoktól Hajszam "gyanús" iszlám körökkel fenntartott kapcsolatairól, e jelzéseket továbbította is az akkori belügyminisztériumnak, amely azonban "megnyugtató" választ adott mindig az elnöki irodának. Ioan Rus, a PSD színeit képviselő akkori belügyminiszter azonban cáfolja Talpes állításait.