Húsz éven belül csatatér válhat a világűrből
További Külföld cikkek
- Mindenki menekül a fővárosból, rablóbandák vették át az uralmat Haitin
- Donald Trump szerint atomháború lett volna, ha ő nincs jóban Kim Dzsongunnal
- Robbanás volt Spanyolországban, többen meghaltak
- Megölték Sierra Leonéban a tavalyi puccskísérlet két kulcszsereplőjét
- Donald Trump felvette a telefont, Robert Ficót azonnal meghívták Moszkvába
Kémműholdak monopóliuma
"Nézetem szerint nem kell sok időnek eltelnie ahhoz, hogy csatatér váljon az űrből" - mondta Edward Anderson altábornagy az Egyesült Államok hadseregének északi parancsnokságának helyettes parancsnoka kérdésre válaszolva egy New Orleansban rendezett hírszerzési konferencián.
"Hadseregünk nagyban támaszkodik az űrben lévő hírszerzői és katonai rendszereinkre. Ezekre pedig a kínai űrprogram világos fenyegetést jelent." - mondta Anderson, és hozzátette: "Előttük most egyetlen lehetőségük van, ez pedig az, hogy gyengítik ezen képességeinket, amely minden bizonnyal a támadás lesz." Anderson ugyanakkor elmondta, arról nem beszélhet a hallgatóságnak, ez hogyan történik majd.
A hidegháborút a világűrből nyerték meg
Az elsők: Jurij Gagarin (1961), Alen Shepard (1961) és Jang Li-Vei (2003) |
Donald Rumsfeld védelmi miniszter volt hírszerzői tanácsadója, Rich Haver kijelentette, szerinte a háború két évtizeden belül ki fog törni. Mint elmondta, az Egyesült Államok ezt nem szeretné, sőt eddig megpróbálta békés terepként kezelni a világűrt, ám utalt arra, amire Anderson is rámutatott:
"Nemzetbiztonsági és katonai szempontból számunkra rendkívüli fontossággal bírnak a világűrbe telepített rendszereink, amik ráadásul már évek óta ott vannak. Ezek a rendszerek voltak azok, amikkel megnyertük a hidegháborút" - mondta el Haver.
Haver kifejtette, hogy Kína világosan közölte űrhajósának kilövésével, hogy már ők is jelen vannak a világűrben. Ha pedig bármiféle konfliktusba keveredne Amerika egy olyan nagyhatalommal, amelynek van űrprogramja, elkerülhetetlen lenne, hogy a világűrbe ne folyjék a háború.
Az űrdominencia vége
Haver ugyanakkor hozzátette, ezzel nem azt akarta mondani, hogy Kína lenne Amerika következő ellensége, ráadásul - tette hozzá - az űrkutatás egyre inkább nemzetközi tevékenységgé válik.
Negyven éves késése ellenére a kínai űrprogram egyes nyugati elemzők szerint egy új űrverseny kezdetét jelenti; az amerikai haditengerészeti főiskola nemzetbiztonsági tanszékvezetője, Joan Johnson-Freese szerint az is elképzelhető, hogy a kínai eredmény az amerikai űrdominancia végét jelzi.
A tizenegy évvel ezelőtt újra beindított űrprogram során Kína három éven belül műholdat küldene a holdra, majd pedig űrállomást akar fellőni. A cél egy állandó holdbázis létrehozása tizenöt éven belül, írta a CNN.