Húsz éven belül csatatér válhat a világűrből

2003.10.16. 11:31
Bár nem tervezik, de rövid időn belül háborús zóna válhat a világűrből, mondták el egy hírszerzői konferencián magas rangú amerikai illetékesek, akik leszögezték, az Egyesült Államok nem fog lemondani az űrfegyverek terén elért monopóliumáról, ezért ha az kell valakinek, akkor csak elvenni tudja majd. Kína ugyanakkor jelenleg nem ellensége Amerikának, nyugtatták meg a közönséget.
Háborús zóna válhat az világűrből a nem túl távoli jövőben, figyelmeztetett egy magas rangú amerikai illetékes néhány órával azután, hogy Kína a Szovjetunió és az Egyesült Államok után harmadikként embert küldött a világűrbe.

Kémműholdak monopóliuma

"Nézetem szerint nem kell sok időnek eltelnie ahhoz, hogy csatatér váljon az űrből" - mondta Edward Anderson altábornagy az Egyesült Államok hadseregének északi parancsnokságának helyettes parancsnoka kérdésre válaszolva egy New Orleansban rendezett hírszerzési konferencián.

"Hadseregünk nagyban támaszkodik az űrben lévő hírszerzői és katonai rendszereinkre. Ezekre pedig a kínai űrprogram világos fenyegetést jelent." - mondta Anderson, és hozzátette: "Előttük most egyetlen lehetőségük van, ez pedig az, hogy gyengítik ezen képességeinket, amely minden bizonnyal a támadás lesz." Anderson ugyanakkor elmondta, arról nem beszélhet a hallgatóságnak, ez hogyan történik majd.

A hidegháborút a világűrből nyerték meg

#alt#
Az elsők: Jurij Gagarin (1961), Alen Shepard (1961) és Jang Li-Vei (2003)

Donald Rumsfeld védelmi miniszter volt hírszerzői tanácsadója, Rich Haver kijelentette, szerinte a háború két évtizeden belül ki fog törni. Mint elmondta, az Egyesült Államok ezt nem szeretné, sőt eddig megpróbálta békés terepként kezelni a világűrt, ám utalt arra, amire Anderson is rámutatott:

"Nemzetbiztonsági és katonai szempontból számunkra rendkívüli fontossággal bírnak a világűrbe telepített rendszereink, amik ráadásul már évek óta ott vannak. Ezek a rendszerek voltak azok, amikkel megnyertük a hidegháborút" - mondta el Haver.

Haver kifejtette, hogy Kína világosan közölte űrhajósának kilövésével, hogy már ők is jelen vannak a világűrben. Ha pedig bármiféle konfliktusba keveredne Amerika egy olyan nagyhatalommal, amelynek van űrprogramja, elkerülhetetlen lenne, hogy a világűrbe ne folyjék a háború.

Az űrdominencia vége

Haver ugyanakkor hozzátette, ezzel nem azt akarta mondani, hogy Kína lenne Amerika következő ellensége, ráadásul - tette hozzá - az űrkutatás egyre inkább nemzetközi tevékenységgé válik.

Negyven éves késése ellenére a kínai űrprogram egyes nyugati elemzők szerint egy új űrverseny kezdetét jelenti; az amerikai haditengerészeti főiskola nemzetbiztonsági tanszékvezetője, Joan Johnson-Freese szerint az is elképzelhető, hogy a kínai eredmény az amerikai űrdominancia végét jelzi.

A tizenegy évvel ezelőtt újra beindított űrprogram során Kína három éven belül műholdat küldene a holdra, majd pedig űrállomást akar fellőni. A cél egy állandó holdbázis létrehozása tizenöt éven belül, írta a CNN.