Két isztambuli zsinagógát robbantottak fel

Tekintse meg a terror képeit.

A legfrissebb hírek szerint már 20 halottja és 257 sebesültje van annak a pokolgépes merényletnek, amelyet két zsinagóga ellen követtek el szombat reggel Isztambulban. A Hürriyet című török napilap internetes oldala arról számolt be, hogy a hatóságok már három embert előállítottak, és kihallgatásukon a török titkosszolgálat képviselői is részt vettek. A kihallgatott személyek nemzeti hovatartozása, illetve az, hogy valamely szervezethez tartoznak-e, egyelőre nem ismeretes.

Az első hivatalos közlések szerint az öngyilkos merénylők gépkocsiba rejtett pokolgéppel követték el a robbantást. Abdulkadir Aksu török belügyminiszter délután viszont közölte: vizsgálják annak lehetőségét, hogy esetleg időzített bomba lépett működésbe, vagy távirányításassal robbantották fel a pokolgépeket.

Rendőrségi források szerint biztonsági kamerák felvételein látható, hogy a Nevé-Salom zsinagóga előtt leparkolt egy piros Fiat gépkocsi: a gépkocsivezető elsétált a helyszínről, a jármű pedig felrobbant. Aksu megjegyezte: a merénylők mindkét zsinagógához gépkocsival hajtottak oda, feltehetőleg mindkét esetben ugyanolyan robbanóanyagot használtak, és ugyanolyan típusú terrorcselekményről van szó.

Török szélsőségesek vállalták magukra - nem hisznek nekik

Török híradások a robbanást korábban gázszivárgásos balesetnek vélték, ám a rendőrség megállapította autóba rejtett pokolgép robbant mindkét isztambuli zsinagógánál.

A török belügyminiszter nem zárta ki, hogy a szombati isztambuli merényletekhez köze lehet az al-Kaida terrorhálózatnak. Abdulkadir Aksu a CNN-Türk török hírtévé felvetésére úgy nyilatkozott, hogy "egyetlen (terror)szervezetet sem zárhatunk ki".

Az elmúlt 30 év legnagyobb zsidóellenes merényletei 1972. szeptember 5-én a Fekete Szeptember palesztin szervezet túszszedő akciójának a müncheni olimpiai faluban 18 halottja volt, köztük 11 izraeli sportoló. 1980. október 3-án pokolgépes merényletet hajtottak végre a párizsi Copernic zsinagóga ellen: négy halott és 20 sebesült. Négy évig tartó nyomozás után a merényletet a Népi Front Palesztina Felszabadításáért különleges parancsnokságának számlájára írták. 1982. augusztus 9-én hatan haltak meg és 22-en megsebesültek a Párizs régi zsidó negyedében lévő Goldenberg étteremben. A francia hatóságok Abu Nidal palesztin csoportját vádolták az akcióval. 1986. szeptember 6-án szintén Abu Nidal csoportjának tulajdonították az isztambuli Neve Salom zsinagóga elleni merényletet, amelyben 24-en haltak meg, köztük két terrorista. 1987 januárjában a The New York Times Szíriát, Iránt és Líbiát is felelőssé tette a támadásért. 1992. március 17-én 29-en haltak meg Izrael Buenos Aires-i nagykövetsége elleni merényletben. Az akcióval Irán-barát csoportokat gyanúsítottak. 1994. július 18-án 85 halálos áldozata volt egy Buenos Aires-i zsidó segélyszervezet székháza elleni robbantásnak. A merénylet mögött ismét teheráni kapcsolatokat gyanítottak az argentin hatóságok. 2002. november 28-án Kenyában 15 halottja volt egy izraeli tulajdonban lévő mombasai szálloda elleni támadásnak, miközben kis híján lelőtték rakétával az Arkia izraeli légitársaság utasszállító gépét. Mindkét akciót az al-Kaida vállalta. 2003. május 16-án 33-an haltak meg Casablancában izraeli érdekeltségek, egy zsidó szövetség és egy temető ellen elkövetett merényletsorozatban. Az ügyben 87 iszlám szélsőségest ítéltek el a marokkói bíróságok.

Előzőleg egy szélsőjobboldali iszlám fundamentalista csoport, a Nagy Iszlám Keleti Harci Front (IBDA-C) vállalta a robbantások elkövetését. A török média azonban kételkedik abban, hogy a korábbi pokolgépes merényleteivel ismertté vált szervezet képes lenne ilyen arányú támadások elkövetésére.

Az IBDA-C 1985-ben alakult. Számos merényletet követtek már el, céljuk az iszlám vallási törvénykezésen, a sarián alapuló államberendezkedés megteremtése. Legutóbbi vezetőjüket 2001-ben eítélték terrorista tevékenysége miatt. A szervezet több tagja is börtönben ül.

A külügy szerint egyértelműek a nemzetközi szálak

Abdullah Gül török külügyminiszter szerint "nemzetközi szálai" vannak a két isztambuli zsinagógánál szombaton elkövetett pokolgépes merényleteknek.

"Egyértelmű, hogy ez egy terrorcselekmény nemzetközi szálakkal" - mondta a külügyminiszter televíziós nyilatkozatában. "A támadások nem befolyásolják politikánkat. Szilárd eltökéltséggel folytatjuk harcunkat a terror ellen" - idézte szavait a Reuters brit hírügynökség.

1986-ban ugyanitt volt merénylet

A detonációk közép-európai idő szerint fél 9 körül következtek be. Az egyik a Beyoglu negyedben álló Nevé-Salom zsinagóga közelében, a másik detonáció az öt kilométerre fekvő Sisli városrészben, a Bét-Izrael zsinagóga előtt. A negyedben él a város zsidó, amerikai és görög közössége.

A Nevé-Salom egyébként 1986-ban már helyszíne volt egy hasonló merényletnek, amelyben egy palesztin merénylő huszonkét istentiszteleten tartózkodó embert gyilkolt meg, jelentett a BBC.

A robbantás a zsinagóga homlokzatát érte, épp akkor, amikor többen imádkoztak benne. A másik robbanás néhány perccel később következett be, jelentette az AFP francia hírügynökség.

A robbanások időpontjában mindkét zsinagógában reggeli imádkozásokat tartottak, de a sebesültek és áldozatok jó része a forgalmas belvárosi utcán járó-kelő emberekből került ki.

Izrael segítséget ajánlott

Az AFP francia hírügynökség helyszínen járt tudósítója szerint a Nevé-Salom zsinagóga belső homlokzata leomlott. Szemtanúk arról számoltak be, hogy a robbantások helyszíne háborús övezetre emlékeztet.

Izrael azonnal felajánlotta segítségét a török hatóságoknak és a törökországi zsidó közösségnek. A "gonosz erőivel" szembeni harcra szólította fel ugyanakkor a nemzetközi közösséget Szilvan Salom izraeli külügyminiszter.

A BBC tudósítójának jelentése szerint korábban nem érte az isztambuli zsidó közösséget semmiféle fenyegetés. A törökországi zsidóság amúgy is rendkívül jó kapcsolatokat ápol a törökökkel.

A törökországi zsidó közösség Törökországban mintegy 35 ezer török állampolgárságú zsidó él, akiket honfitársaik csak muszevi néven emlegetnek, az isztambuli zsidó közösség csaknem 27 ezer lelket számlál. A hozzávetőlegesen 70 milliós Törökországban, ahol a lakosság 99 százaléka muzulmán, a zsidó közösség alkotja a második legnagyobb kisebbséget az örmények után, akik körülbelül 45 ezren vannak. Az országban ritkaságszámba mennek az antiszemita támadások, a legsúlyosabbat valószínűleg palesztin fegyveresek követték el 1986-ban éppen az isztambuli Nevé-Salom zsinagógában. A nácik németországi hatalomra kerülése után és a II. világháború egész ideje alatt a semleges Törökország az európai zsidók nagyra becsült menedéke lett. Az AFP francia hírügynökség beszámolója szerint a közösség napjainkban alig játszik szerepet a politikában, a legbefolyásosabb üzletemberek némelyike azonban a zsidóságból kerül ki. Törökország kiemelt kapcsolatokat ápol Izraellel, amelyről leginkább a két ország között 1996-ban aláírt katonai együttműködési megállapodás tanúskodik. (forrás: MTI)

A Nagy Iszlám Keleti Harci Front Tarkant is célpontnak tekintette Az isztambuli robbantásokat elkövető Nagy Iszlám Keleti Harci Front (IBDA-C) szélsőjobboldali terrorszervezet 1985-ban alakult, a szigorú iszlám törvénykezésen, a saríán alapuló államberendezkedésért küzd. Utolsó ismert vezérét, akit Salih Mirzabeyoglu néven emlegettek, három évi fogva tartás után 2001 áprilisában halálra ítélte az isztambuli állambiztonsági törvényszék, mert az indoklás szerint fegyverrel tört az ország alkotmányos rendjének megváltoztatására. A török hatóságok már akkor főben járó bűnének tartották, hogy harcosai több pokolgépes merényletet követtek el világi célpontok ellen. Az ítéletet később börtönbüntetésre változatták. A szélsőséges földalatti szervezet 2000-ben számos török előadót és művészt "halálra ítélt", köztük az Európa-szerte ismert popsztárt, Tarkant is. Az isztambuli rendőrség terrorelhárító egysége egy rajtaütés során bukkant a halállistára, az érintett művészeket azonnal figyelmeztették. (forrás: MTI)

Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!