Bolíviában hatályba lépett a szegények érdekeit szolgáló alkotmány

Bolíviában Evo Morales baloldali elnök szombaton kihirdette a legszegényebbek érdekeit szolgáló új alkotmányt, amely szerinte lehetővé teszi az ország újjáalapítását "az egység, az igazságosság és a méltóság" alapján.

Az El Alto városában tartott népes ünnepségen az indián származású elnök, valamint kormányának és a fegyveres erőknek a vezetői megesküdtek, hogy "betartják és betartatják" a január 25-én, népszavazással megerősített új alaptörvényt. Az alkotmány Evo Morales szerint folyamatos harcra buzdít "az élet, a jog és a szuverenitás" védelmében.

Ez a dél-amerikai ország első alaptörvénye, amely referendumon nyerte el a szavazók többségének - 61 százalékának - a jóváhagyását. Az eddiginél több jogot biztosít a tízmilliós lakosság több mint felét kitevő bennszülött indián népességnek, a gazdaság állami irányítását helyezi előtérbe, bevezeti a teljes körű, ingyenes egészségügyi ellátást, és megszünteti a római katolikus vallás államvallás mivoltát. Kimondja emellett, hogy a nem megújuló természeti erőforrások kiaknázása előtt egyeztetni kell az érintett bennszülött lakossággal.

Elfogadását kemény, az országot megosztó belpolitikai küzdelem előzte meg. A küzdelem halálos áldozatokat is követelt azokban a gazdagabb tartományokban, amelyeknek ezután bevételeik nagyobb részéről le kell mondaniuk a szegényebbek javára.