Iránban gyorsulhat a gazdasági nyitás

Elkerülhetetlen, hogy gyorsuljon a gazdasági nyitás Iránban az ország romló helyzete miatt - mondta N. Rózsa Erzsébet, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa, akit az MTI abból az alkalomból kérdezett, hogy szerdán ünneplik a közép-keleti országban az iszlám forradalom győzelmének 30. évfordulóját. N. Rózsa Erzsébet szerint nem az a kérdés, hogy Iránnak nyitnia kell-e, hanem hogy miként tudja majd ezt megtenni. Iránnak van a világon a negyedik legnagyobb olajkészlete, mégis importálnia kell a finomított olajtermékeket, mert harminc éve nem voltak beruházások az ország olajfinomító iparában. Befektetésekre azonban az Iránnal szembeni nemzetközi szankciók miatt nincs lehetőség.

A társadalmi nyitás kérdésében az iráni elnök mozgástere korlátozott, mondta N. Rózsa Erzsébet. A politika irányát az ország legfőbb vallási és politikai vezetője szabja meg, és most Szajed Ali Hameini ajatollah tölti be ezt a posztot. A köztársasági elnök nem tehet semmi olyat, amit Ali Hamenei ajatollah ellenezne, legalább a hallgatólagos hozzájárulására szükség van. Amikor például Mahmúd Ahmadinezsád, a jelenlegi elnök Izrael-ellenes kijelentéseket tesz, biztosnak kell lennie abban, hogy ez egybeesik a legfőbb vallási vezető szándékával - tette hozzá az elemző.

Ahmadinezsád 2005-es hivatalba lépése óta bizonyos kérdésekben visszarendeződés, sőt radikalizálódás tapasztalható elődje, a reformpárti Mohammad Hataminak a nők, a fiatalok életvitelét könnyítő próbálkozásaival szemben. A rigorózus viselkedési, öltözeti előírásokat újra szigorúbban próbálják betartani, bár sok "kis személyes szabadság" megmaradt - mondta.

Az elmúlt húsz évben Irán lassan elkezdett beilleszkedni a nemzetközi vérkeringésbe, az ország gazdasága rengeteg szállal kötődik a világhoz, leginkább Indiához és Kínához. A romló gazdasági környezet még szorosabb gazdasági kapcsolatok kialakítására ösztönzi az iszlám köztársaságot.

Irán helyzetének, külkapcsolatainak értékelésében a lakosság alapvetően két táborra oszlik: az egyik szerint Iránnak joga van a nukleáris energia felhasználásához. Hisznek abban, hogy békés célú programról van szó, ezért nem értik és tűrhetetlennek tartják a külföldi diktátumot. A másik csoport szerint az országnak nem lett volna szabad ennyire szembemennie a nemzetközi közösséggel, ami miatt más országok támadással fenyegetik Iránt.

N. Rózsa Erzsébet szerint az Obama-adminisztráció idején az amerikai érdekek várhatóan nem változnak, de a hangsúly- és stílusváltásra lehet számítani. Diplomáciai kapcsolat 30 éve nincs a két állam között, egyeztetésre pedig eddig is volt, de a szankciók sokkal hangsúlyosabbaknak tűntek, mint a feszültség enyhítésére tett próbálkozások. A szakértő úgy látja, hogy nem lehet büntető intézkedésekben gondolkodni, mert az ENSZ BT két állandó tagja, Oroszország és Kína nyíltan hirdeti, hogy komoly érdekeik vannak Iránban, és a szankciók eddig sem vezettek eredményre.

A júniusban esedékes iráni választásokról a külügyi intézet főmunkatársa úgy vélekedett, hogy ha az USA bekeményítene, akkor az Ahmadinezsádnak kedvezne. Ez elfedné Irán belső problémáit, a magas inflációt és munkanélküliséget, és hogy egyáltalán nem sikerült csökkenteni a szegénységet. Az előző köztársasági elnök, Mohammad Hatami sikere többek között attól függne, hogy pályáznak-e más reformerek is a posztra, vagy visszalépnek, hogy ezzel is növeljék az esélyeit. Jelenleg nem látható, hogy mekkora a követőinek tábora, valószínűleg sok fiatal támogatására számíthat.

Iránban 1979. február 11-én győzött a monarchia- és imperialistaellenes, úgynevezett iszlám forradalom.