Egy indián előtt tisztelgett az amerikai Kongresszus
További Külföld cikkek
- Döntöttek a szerbek, új kormány alakult
- A Pentagon szerint nukleáris fegyvert vinne az űrbe Moszkva
- Horvát kormányalakítás – népszavazást tartana a Híd párt a kisebbségi képviselők jogainak korlátozásáról
- Az Európai Unió elfogadhatatlannak tartja a külföldi ügynökökről szóló georgiai törvényjavaslatot
- Összeesküvés-elméletek szerint Soros György pénzeli az Izrael-ellenes tüntetéseket
Tiszteletét fejezte ki hétfőn az Egyesült Államok Képviselőháza egy legendás indián harcosnak, Geronimonak, aki 100 évvel ezelőtt halt meg. A Ház nem a szokásos eljárással szavazott, hanem hangosan, azaz a jelenlévő képviselők élő szóban fejezték ki nagyrabecsülésüket. A nem kötelező érvényű szavazás Geronimót "kiemelkedően bátornak nevezi elkötelezettsége miatt, hogy megvédje szülőföldjét, népét és az apacs életmódot".
Geronimo 100 évvel ezelőtt 80 éves korában halt meg az oklahomai Fort Skill-ben, miután a csirikava apacsok törzsi vezetőjeként szinte egész életében háborút vívott a népének területeit elfoglaló telepesek és a hadsereg ellen. Geronimo harcolt mind Mexikó, mind az Egyesült Államok csapatai ellen. Számos embert szabadított ki a fogságból, és akkor vált legendássá, amikor több tucat férfi, nő és gyermek élén egy éven keresztül menekült egy 5000 fős amerikai haderő és a mexikói hadsereg elől.
Ők voltak az utolsó független indián harcosok , akik nem ismerték el az Egyesült Államok kormányának fennhatóságát az amerikai Nyugaton. Végül azonban az ellenállás megtört, és a kis csapat 1886. szeptember 4-én megadta magát Nelson A. Miles tábornoknak a Skeleton-kanyonnál, Arizonában. Geronimót 20 év börtönre ítélték. Fort Pickensben, Floridában börtönözték be, majd 1894-ben átszállították Fort Sillbe, Oklahomába.
Öreg korára ünnepelt híresség, bírálói szerint amolyan cirkuszi mutatvány lett. Az 1904-es világkiállításon is megjelent St. Louisban, és számos vele kapcsolatos ajándéktárgy és fénykép kelt el, azonban soha nem engedték meg, hogy visszatérhessen szülőföldjére. Részt vett az Egyesült Államok elnökének, Theodore Rooseveltnek 1905-ös avató ünnepségén. Geronimo tüdőgyulladásban halt meg Fort Sillben, most is ott nyugszik a katonai temető apacs indián foglyok számára fenntartott részén. Életéről számos amerikai játékfilm is készült.
Idén február 17-én Geronimo leszármazottai pert indítottak egy szövetségi bíróságon, hogy visszaszerezzék Geronimo földi maradványait és halotti kegytárgyait. A leszármazottak többek között a Yale egyetemen működő Skulls and Bones (Koponyák és csontok) nevű titkos társaságot is beperelték, amelynek tagjai - köztük George W Bush elnök nagyapja - állítólag 1918-ban ellopták Geronimo koponyáját és néhány csontját, és azokat a társaság kriptájában őrzik. Az utódok azt tervezik, hogy az indián vezér földi maradványait visszaviszik szülőföldjére, és igazi apacs szertartással végső nyugalomra helyezik.