A NATO újrakezdi Oroszországgal

2009.03.05. 16:43 Módosítva: 2009.03.05. 17:36
A NATO tagállamok külügyminisztereinek brüsszeli értekezletén eldöntötték, hogy helyreállítják az észak-atlanti szervezet és Oroszország között még a grúziai háború idején felfüggesztett hivatalos tanácskozásokat. A tagállamok több területen is látnak esélyt az együttműködésre, azonban a korábbi nézeteltérések ettől még nem oldódnak meg.

A NATO külügyminisztereinek brüsszeli ülésén döntöttek az észak-atlanti szervezet és Oroszország közötti párbeszéd felújításáról. A NATO-Oroszország Tanács (NRC) tevékenységét az április 4-i NATO-csúcsértekezlet után állítják helyre, közölte Göncz
Kinga külügyminiszter. A döntés ugyanakkor hosszas vita után született meg, és továbbra is maradtak még súrlódási pontok.

Az ülésen többen is amellett érveltek, hogy a nyitás mellett a NATO-nak ki kell állnia elvei és értékei mellett, és Moszkva értésére kell adnia, hogy számos tekintetben elfogadhatatlannak tartja magatartását.

A párbeszéd helyreállítását éppen ezért az is indokolja, hogy a tagországok egy hivatalos fórumon is felvethessék például Grúzia szuverenitásának támogatását, vagy éppen a szakadár Abházia és Dél-Oszétia függetlenségének elutasítását. "Grúzia kérdését nem lehet a szőnyeg alá söpörni" - mondta David Miliband brit külügyminiszter. Arra is felszólítanák Moszkvát, hogy térjen vissza a hagyományos fegyveres erők korlátozásáról szóló megállapodáshoz.

Érdemes együttműködni

"Meg tudjuk találni és meg kell találnunk annak a módját, miként működjünk együtt építő szellemben Oroszországgal olyan területeken, ahol közös érdekeink vannak. Beleértve Afganisztán népének megsegítését, a fegyverzet-ellenőrzést és az atomsorompót, a kalózkodás és a kábítószer elleni fellépést, valamint a reagálást az olyan fenyegetésekre, mint amilyet Irán és Észak-Korea jelent" - hangsúlyozta Hillary Clinton amerikai külügyminiszter az észak-atlanti szervezet ülésén.

A NATO-Oroszország Tanács (NRC) üléseit hat hónapja, az orosz-grúz háború idején szüntették be. Az Egyesült Államok mellett a négy legnagyobb súlyú tagország, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország is kiállt az ülések hivatalos felújítása mellett. Németország és Franciaország már korábban is azzal érvelt, hogy a párbeszéd hiánya többet ártott, mint használt.

Afganisztánról külön tárgyalnának

Az ülésen az orosz kérdés mellett Clinton Afganisztán jövőjére koncentráló nemzetközi konferencia megrendezését javasolta. Elképzelései szerint a március 31-én, Brüsszelbe tervezett értekezleten a közép-ázsiai országba katonákat küldő 41 állam, valamint Oroszország, Pakisztán és India venne részt. Clinton szerint Afganisztán stabilizálása lenne az Obama-kormányzat reális célja, szemben az ország nyugati típusú demokráciává alakításával.