Budapest nincs a legdrágább száz város között

Kelet-Európa dollárban számolt megélhetési költségei zuhantak a legmeredekebben az egész világon az elmúlt hónapok valutagyengülései miatt, de az euró és más valuták értékvesztései számos - eddig nagyon drága - nyugat-európai várost is sokkal olcsóbbá tettek a dollárban fizetett kiküldötteknek, áll az egyik vezető londoni gazdaságkutató intézet hétfőn kiadott féléves globális felmérésében. Budapest az előző hasonló kimutatás óta, hatalmas zuhanással, kiesett a világ száz legdrágább városa közül.

Az Economist Intelligence Unit (EIU), a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdasági elemző és előrejelző háza félévente állít össze listát a vállalati kiküldöttek eligazítására a világ nagyvárosainak dollárban mért megélhetési költségeiről, meghatározott áru- és szolgáltatáskosár átlagárát figyelembe véve. Az EIU 100-as megélhetési mutatóval hagyományosan New Yorkot veszi a költség-összehasonlítás alapjául.

A hétfőn kiadott idei tavaszi felmérés szerint - ami a február végi dollárárfolyamokat veszi figyelembe - a 132 várost tartalmazó lista élére az őszi hatodik helyezett Tokió került, a jen erősödése miatt. A japán főváros New Yorkhoz mért költségindexe 128-ról 152-re emelkedett, vagyis Tokió dollárban számolt kiskereskedelmi árai átlagosan 52 százalékkal magasabbak az amerikai nagyvároséinál.

A tavaly őszi első helyezett norvégiai főváros, Oslo most az ötödik helyre süllyedt 123-as megélhetési költségmutatóval a tavaly őszi 150-es index helyett.

Jóval nagyobbat esett - a font árfolyamával együtt - London, míg tavaly ősszel, New Yorkhoz mérve 121-es költségmutatóval még a 8. volt, mostani 99-es indexe azonban csak a 27. helyhez volt elég.

Az EIU a listához fűzött elemzésében ugyanakkor kiemelte, Kelet-Európa dollárban számolt költségei minden más térségénél nagyobbat zuhantak, a helyi valuták még meredekebb árfolyamgyengülései miatt. Moszkva, amely tavaly szeptemberben drágább volt az akkor 39. - jelenleg 23. - helyezett New Yorknál, a hétfőn kiadott új listán a 63. helyre csúszott vissza.

A legdrámaibb mértékben azonban az ukrán főváros, Kijev zuhant, 59 hellyel került lejjebb, a tavaly őszi 65. helyről a márciusi listán kimutatott 124-ikre, miután New Yorkhoz mért, dollárban számolt megélhetési mutatója a hrivnya árfolyamgyengülése miatt 87-ről 52-re zsugorodott.

A még nem euróövezeti tag közép-európai EU-tagállamok fővárosai közül Budapest lett a legolcsóbb: a magyar főváros a tavaly szeptemberi 65. helyről a 101. helyre került - Belgráddal és Hanoival holtversenyben -, miután megélhetési költségmutatója 87-ről 63-ra csökkent. Varsó ugyanakkor nagyobbat csúszott vissza fél év alatt, a 43. helyről a 90-ikre.

Prága, a hármak közül a legdrágább, a szeptemberi 34. hely után most az 56-ikra került. A cseh főváros 104-es mutatójával fél éve még drágább volt a dollárban fizetett külföldieknek, mint New York, most már azonban sokkal olcsóbb: megélhetési indexe 81-re apadt.

Az új világlistán a legolcsóbb város pakisztáni Karachi, a New York-i megélhetési költségátlag 37 százalékával. A legolcsóbb EU-főváros Szófia, amely 69-ről 62-re csökkenő költségindexével a 101. helyről a 105. helyre került a 132-es városlistán.