Obama: Guantánamo veszélyezteti Amerika biztonságát

A Guantánamón őrzött terrorgyanús foglyok közül néhányan maximális biztonságú amerikai börtönökbe kerülhetnek, jelentette ki az amerikai elnök csütörtökön a washingtoni nemzeti levéltárban.

Az amerikai alkotmány eredeti szövege előtt mondott nemzetbiztonsági beszédében Barack Obama kijelentette, elnökként legfőbb kötelessége az Egyesült Államok biztonságának szavatolása; senkit nem fognak szabadon engedni, aki veszélyt jelent Amerikára.

Megerősítette, hogy be akarja zárni a guantánamói börtöntábort, amit eltakarítandó zűrzavarnak, téves kísérletnek minősített. Azt mondta, a tábort már 2010 elején is be lehetne zárni, ha addig meg tudják teremteni az ehhez szükséges jogi feltételeket, írja a BBC. Szerinte nem a tábor bezárása, hanem annak létezése veszélyezteti Amerika nemzetbiztonságát, a tábor csak segítette az al-Kaidát a toborzásban.

Sérült Amerika tekintélye

Kijelentette, a guantánamói tábor működtetése visszavetette a jogállamiságot és Amerika legnagyobb nemzetközi erősségét, erkölcsi tekintélyét. Amerika szerinte utat vesztett a terrorizmus elleni háborúban az utóbbi nyolc évben. Hangsúlyozta, meg kell szüntetni a Bush-kormány idején a terrorellenes küzdelem jegyében alkalmazott ad hoc jogi szemléletet, ami nem hatékony és nem fenntartható. Meggyőződése szerint az Egyesült Államok meg tudja őrizni biztonságát anélkül, hogy fel kellene adnia hagyományos értékeit és törvényeit.

Azt mondta, Amerika háborúban áll az al-Kaidával - tudni lehet, hogy az továbbra is támadásokat tervez -, ezért fel kell készülni a modern fenyegetésekre. Világossá tette ugyanakkor, a Bush-kormány durva vallatási módszereit, köztük a vízbefojtást szimuláló eljárást nem tartja a leghatékonyabb vallatási eszköznek.

Még nincs döntés, mi lesz a foglyokkal

Arról nem közölt részletes tervet, miként képzeli el a 240 guantánamói fogoly sorsának rendezését. Kifejtette viszont, hogy azokat a guantánamói rabokat, akik az amerikai törvények szerint bűncselekményt követtek el, el fogják ítélni szövetségi bíróságokon. Azok pedig, akik a háború szabályait sértették meg, katonai törvényszék előtt fognak felelni tettükért. A kormány minden fogoly ügyét külön-külön megvizsgálja annak eldöntésére, hogyan kezeljék őket. Jelezte, kormányának jogászai eddig 50 fogolyról állapították meg, hogy más országokba szállíthatók. Arra a fontos kérdésre azonban nem tért ki, hogy mi lesz azokkal a veszélyesnek ítélt rabokkal, akiket nem lehet elítélni.

Arról is beszélt, hogy a terrorizmus elleni háborúhoz korszerű, XXI. századi hadseregre van szükség, fel kell újítani az atomfegyverek terjedését akadályozó globális kereteket, meg kell védeni az országhatárokat, és az amerikai diplomácia megújulására van szükség. "Le tudjuk és le fogjuk győzni az al-Kaidát" - fogalmazott.

Obama azt is közölte, hogy demokrata politikusok kezdeményezése ellenére nem szándékozik független igazság bizottságot felállítani a Bush-éra terrorizmuspolitikájának kivizsgálására. Szerinte ennek semmi haszna nem lenne, a működő demokratikus intézmények elég erősek, kereteikben végrehajtható az elszámoltatás, kideríthetők a visszaélések.

Cheney szerint Amerika soha nem vesztette el erkölcsi tartását

Dick Cheney, volt amerikai alelnök percekkel Obama után mondott beszédet csütörtökön a washingtoni American Enterprise Institute kutatóintézetben. Úgy fogalmazott, támogatja Obamát, ha bölcs döntéseket hoz, például az afganisztáni csapaterősítésről, és sikereket kíván neki. Azonban ha félrevezető módon állítja be az előző kormány nemzetbiztonsági politikáját, az választ igényel.

A Bush-kormány alelnöke szerint az úgynevezett kiterjesztett vallatási módszerek - közöttük a jogvédők által bírált fullasztásos technika - "jogszerűek, sikeresek és helyénvalók" voltak. Szerinte egyáltalán nem volt bölcs döntés, hogy Obama betiltotta ezen módszereket, mert ez csökkenti az amerikaiak biztonságát.

"Most már tudja az ellenség, hogy mi ellen védekezzen" - fogalmazott Cheney, aki szerint ez a döntés erkölcsi köntösbe öltöztetett felelőtlenség volt.

Cheney nem bánt meg semmit

A volt alelnök azért is bírálta az Obama-kormányt, hogy csak bizonyos feljegyzéseket hozott nyilvánosságra a vallatási módszerekről. Azoknak a dokumentumoknak a titkosságát viszont nem oldotta fel, amelyek a durva módszerek sikerességét bizonyítják. Elmondta, hogy a fullasztási technikát csupán három rab esetében alkalmazták, és a kemény vallatási módszerekkel meg tudták előzni, hogy a 9/11-eshez fogható újabb merénylet történjen.

Cheney támadta Obama azon döntését is, hogy bezárja a Kuba szigetén működő guantánamói fogolytábort. Az adminisztráció szerinte úgy találta, hogy könnyen tetszést arathat Európában Guantánamo bezárásával. Nem lesz egyszerű dolog olyan alternatívát találni, amely az igazságot és Amerika nemzetbiztonságát szolgálja, tette hozzá.

A korábbi alelnök nem érez semmiféle lelkiismeret-furdalást a Bush-kormány terrorellenes politikája miatt. Azt mondta, változatlan feltételek mellett ma is habozás nélkül meghozná ugyanazokat a döntéseket.