Ahmadinezsád: Tiszta volt az elnökválasztás

2009.06.14. 16:48 Módosítva: 2009.06.14. 17:59
Védelmébe vette Mahmúd Ahmadinezsád vasárnap a fölényes győzelmével zárult iráni elnökválasztást, azt hangoztatva: a voksolás tiszta volt, eredménye pedig - a tömeges választási csalással kapcsolatos vádak ellenére - megkérdőjelezhetetlen.

Irán állítólag zavarja a BBC perzsa adását

A BBC szerint Irán akadályozza a brit közszolgálati adó műholdon keresztül való jeltovábbítást, ezért a Közel-Keleten és Európa egyes részein gondok lehetnek a BBC perzsa nyelvű tv-adásának vételével. A brit adó azt írta vasárnap a szerkesztőségi internetes naplóbejegyzésben, hogy Irán elektromos úton zavarja az egyik közelkeleti műholdjának adását. Technikusok állítólag megállapították, hogy a zavaró jelek egyértelműen Iránból jönnek. Péntek óta többször próbálták zavarni a BBC adását, de ilyen erőteljes beavatkozás, mint a mostani, még nem történt, áll a brit közszolgálati adó szerkesztőségi blogjában.

Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök vasárnap Teheránban értékelte az elnökválasztási eredményeket. Az ultrakonzervatív politikus most először fordult a nyilvánossághoz azóta, hogy szombaton közzétették az előző napi szavazás eredményét, az állami televízió élőben közvetítette a sajtóértekezletet.

Ahmadinezsád a hivatalos eredmények szerint a szavazatok 62,6 százalékát szerezte meg, legfőbb riválisa, Mir Hoszein Muszavi egykori kormányfő pedig 33,75 százalékot kapott. Muszavi szombaton választási csalással vádolta meg a kormányzatot, hívei a hét végén Teheránban összecsaptak a rendőrökkel.

Ahmadinezsád szerint a magas, több mint 84 százalékos részvételi arány nagy megaláztatás a világot irányító, elnyomó rendszerek számára. A politikus igazi és tiszta választásnak minősítette a pénteki voksolást, a választási csalásokkal kapcsolatos állításokat pedig félresöpörte, lényegtelennek nevezte. Azzal érvelt, hogy egyesek (vagyis ellenzéki jelöltek) győzni szerettek volna, most pedig (vereségük láttán) dühösek. A győztes és a vesztes jelöltekre leadott szavazatok közötti különbség azonban túl nagy ahhoz, hogy bárki is megkérdőjelezhetné a voksolás eredményét.

A régi-új iráni elnök sajtóértekezletén úgy vélekedett, hogy az iráni atomprogram körüli vita már a múlté, jelezve ezzel, hogy második megbízatása alatt sem változik Teherán nukleáris politikája. A Nyugat ellen gyakorta kirohanásokat intéző, ultrakonzervatív politikus egyúttal azzal fenyegetőzött, hogy keserűen megbánja bármely ország, amely meg merészelni támadni Iránt.

Muszavi megtámadta az eredményt

Mir Hoszein Muszavi iráni ellenzéki elnökjelölt vasárnap megtámadta az elnökválasztás eredményét, annak érvénytelenítését követelve. Muszavi az egyik választási portálján megjelent közleményében jelentette be, hogy fellebbezést nyújtott be a minden iráni választást ellenőrző Őrök Tanácsa nevű testülethez.

Lépését azzal indokolta, hogy az eredmény érvénytelenítése az egyetlen lehetőség a lakosság bizalmának helyreállítására. Muszavi vitatja fő riválisa, Mahmúd Ahmadinezsád hivatalban lévő államfő fölényes győzelmét, a hatóságokat választási csalással vádolja, hívei pedig a szombati eredményhirdetés óta Teheránban folyamatosan összetűznek a rendőrökkel.

Muszavi közleményében békés tüntetésekre szólította fel követőit, a rendőrséget pedig arra, hogy hagyjon fel a demonstrálókkal szembeni erőszakos fellépéssel.

Amerika kételkedik

Joe Biden szerint kétséges az iráni elnökválasztás eredménye; az amerikai alelnök az NBC televízióban vasárnap azt mondta, nem biztos, hogy a választás szabad és tisztességes volt. Az alelnök meglepőnek nevezte azt a teheráni közlést, hogy Mahmúd Ahmadinezsád elnök a szavazatok több mint 60 százalékának megszerzésével nyert. Joe Biden úgy fogalmazott a Meet The Press című műsorban, nem biztos benne, hogy ez a szám pontosan tükrözi az iráni nép választását.

Biden szerint az Egyesült Államoknak és más országoknak még tanulmányozniuk kell az eredményt, hogy pontosabb ítéletet alkothassanak. "Egyelőre el kell fogadjuk ezt az eredményt, várnunk kell (...), de nekem nem tűnt egyértelműnek" - mondta, utalva arra, hogy Ahmadinezsád nem volt népszerű a városokban.

Azt mindenesetre leszögezte: az Obama-kormány továbbra is annak elérésére törekszik, hogy véget vessen az atomfegyver megszerzését célzó iráni próbálkozásoknak és a terrorizmust támogató teheráni politikának. Az NBC tudósítása szerint a Fehér Ház szoros figyelemmel kíséri az iráni zavargásokat, amelyek a választások után kezdődtek, valamint az esetleges választási visszaélésekkel kapcsolatos információkat.

Senki nem számított ilyen méretű csalásra

A nyugati országok többsége aggodalommal figyelte az iráni elnökválasztás eredményeit. "Sem az irániak, sem a világ stabilitása szempontjából nem jó hír az iráni választások eredménye és az azt vitatóknak az üldözése" - mondta vasárnap Henri Guiano, Nicolas Sarkozy francia államfő elsőszámú tanácsadója egy rádióinterjúban.

"Az iráni elnökválasztás kimenetele kétszeres kudarcot jelent: egyrészt a közép-keleti ország demokráciájának, másrészt pedig az iszlám köztársaság és a Nyugat közötti viszonynak a szempontjából" - értékelte a voksolás eredményét a Reuters brit hírügynökség közel-keleti elemzője.

"Azt hiszem, senki nem számított ilyen méretű csalásra" - jelentette ki Karim Sadjadpour, a washingtoni Carnegie békealapítvány (CEIP) elemzője. "Ez nem választás volt, hanem válogatás. A tekintélyelvű rezsimek, mint például Szíria vagy Egyiptom legalább nem építenek föl ekkora demokratikus kulisszát, mint amilyent Iránban láthattunk. Visszatekintve úgy tűnik, hogy az egész választási hadjárat bohózat volt csupán. Hamenei ajatolláhnak (Irán legfőbb vallási vezetőjének) esze ágában sem volt beletörődni védence, Ahmadinezsád esetleges vereségébe."

Megdöbbenésének adott hangot a szavazatok hivatalos megoszlásának láttán a londoni stratégia tanulmányok intézetének (IISS) szakértője is. Mark Fitzpatrick meglepőnek nevezte "a teheráni rezsim vakmerőségét, amellyel ekkora fölénnyel hozta ki győztesnek Ahmadinezsádot, holott a voksolás előtt éppen ellentétes tendencia rajzolódott ki".

Az utolsó iráni sah fia felszólította a nemzetközi közösséget, hogy támogassanak egy "polgári elégedetlenségi forgatókönyvet" az iszlám köztársaságban, mert véleménye szerint a változás csak belülről következhet be Iránban. "Mindig is hittem a polgári elégedetlenség forgatókönyvében, de ez csak a nemzetközi közösség segítségével és támogatásával valósulhat meg" - jelentette ki az Egyesült Államokban száműzetésben élő Reza Pahlavi vasárnap a francia RTL rádiónak.

A konzervatív The Sunday Times szerint "a Barack Obama által remélt, közös érdekeken és kölcsönös tiszteleten alapuló új viszonyt könnyebb lett volna megvalósítani egy pragmatikus, új iráni elnökkel. Obama hozzáállása valamelyest javított ugyan a politikai hangulaton, de még nagy utat kell megtenni, és az iráni elnökválasztás eredménye még inkább megnehezíti az amúgy is nehéz feladatot. Obamának most meg kell mutatnia, hogy a kesztyűs kéz erős akarattal párosul" - vélekedett a brit újság.