Iráni zavargások

Hozzávetőleg ezren tüntettek hétfőn Teherán központjában Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök vitatott újraválasztása ellen, illetve egy női tüntető emlékére, akivel szombaton haslövés végzett (sokkoló videó, csak erős idegzetűeknek és 18 éven felülieknek). Két órával a megmozdulás kezdete után a nagy erőkkel felvonuló rohamrendőrség könnygáz bevetésével és a levegőbe leadott figyelmeztető lövésekkel feloszlatta a tömeget. Szemtanúk szerint mintegy ötven-hatvan ellenzéki tüntetőt őrizetbe vettek  a rendőrök. (MTI)

Az Európai Unió "alaptalannak és elfogadhatatlannak" tartja az iráni hatóságok vádjait, amelyek szerint az EU egyes tagállamai beavatkoztak az iráni választásokba - áll a cseh EU-elnökség hétfőn kiadott nyilatkozatába. A Brüsszelben kiadott nyilatkozat szerint az EU-t mélységesen aggasztja a tüntetőkkel szemben alkalmazott erőszak, amely emberéletekbe is került. Az integrációs szervezet felszólítja az iráni hatóságokat, hogy "demokratikus párbeszéd útján, békés eszközökkel oldják meg a válságot, és mellőzzék az önkényes, tömeges őrizetbe vételeket". (MTI)

Az iráni iszlám forradalmi gárda hétfőn figyelmeztette az ellenzékieket, hogy "a forradalmi módon fog szembeszállni" velük, ha tovább tiltakoznak az utcákon az elnökválasztás szerintük meghamisított eredménye miatt.
Az ország legerősebb fegyveres milíciája felszólította a tüntetőket, hogy "hagyják abba a szabotálást és zavargásokat". Tevékenységük "összeesküvés Irán ellen" - hangoztatta a gárdisták közleménye, amely ellenkező esetre a saját fellépésük mellett kilátásba helyezte más milíciák, rendfenntartó erők és büntető alakulatok bevetését is. Válaszuk "forradalmi és döntő lesz az összeesküvésre és a zavargásra" - ígérték.

Olaszország hajlandó megnyitni teheráni nagykövetségét ottani sérült tüntetők előtt más európai országokkal összehangoltan - közölte hétfőn az olasz külügyminisztérium.
A római bejelentés azt a svéd kezdeményezést követi, amely szerint meg kell vizsgálni, hogy az Európai Unió tagállamai meg tudják-e nyitni összehangoltan teheráni nagykövetségeiket a tiltakozók előtt.

A nyugati hatalmak tehetők felelőssé az Iránban terjedő anarchiáért és vandalizmusért - állította az ország külügyminisztere. A külföldi média az ellenséges államok szócsöve, az egyedüli cél, hogy teljes káosz uralkodjon el az országban. Iránban a biztonsági erők folyamatosan ellenőrzik az utcán gyülekező kisebb csoportosulásokat, hogy megakadályozzák, hogy egy újabb véres tüntetés törjön ki.

Az iráni őrök tanácsa elismerte, hogy a június 12-i elnökválasztás során 50 szavazókörzetben több voksot adtak le, mint amennyi szavazásra jogosult volt. Ugyanakkor a szóvivő szerint ennek a szabálytalanságnak "nem volt jelentős befolyása" a választás végső kimenetelére, Mahmud Ahmedinezsád ezek nélkül a szavazatok nélkül is megnyerte volna a választásokat.

Az ellenzéki jelöltek éppen e visszásságok miatt támadták meg az elnökválasztás eredményét az őrök tanácsánál. A testület előzetes vizsgálata szerint azonban nem 170 körzetben észlelték ezt a rendellenességet, mint azt a panaszosok állították, hanem csupán 50-ben. Úgy vélekedett, hogy a "vokstöbblet" feltehetően abból adódik, hogy bizonyos városokban sokan voksoltak, akik nem állandó lakosok, de ott dolgoznak, másutt pedig  sok volt a hazai turista és az iráni törvények szerint minden állampolgár azon a településen szavaz, ahol akar.

Hugo Chávez venezuelai elnök felszólította a világ közösségét, hogy "tartsa tiszteletben Iránt", egyúttal elítélte azokat az erőket, amelyeknek érdekében áll az "iráni forradalom erődítményének az aláaknázása". Chávez vasárnap szokásos heti televíziós műsorában támogatásáról biztosította a június 12-én újra iráni elnökké választott Mahmúd Ahhamdinezsádot. Mindazok, akik be akarják sározni Ahmadinezsád diadalát, és ezzel gyengíteni igyekeznek az iráni kormányzatot és az iráni forradalmat, nem érik el céljukat - hangoztatta az Egyesült Államok ellenes politikájáról közismert venezuelai vezető.

Chávez a nagy vihart kavart elnökválasztás után telefonon személyesen is gratulált Ahmadinezsádnak, a venezuelai külügyminisztérium pedig közleményben bélyegezte meg azt az "ádáz és alaptalan kampányt, amelyet külföldről zúdítottak az iráni intézményekre". (MTI)

Négyszázötvenhét embert vettek őrizetbe szombaton az iráni főváros, Teherán központjában a rendőrök és a tüntetők összecsapását követően - közölte az állami rádió rendőrségi forrásokat idézve. A Farsz iráni hírügynökség ugyanakkor arról számolt be, hogy negyven rendőr megsérült és 34 kormányépület megrongálódott a tiltakozások során. (MTI)

Vasárnap este nyugalom honolt az iráni fővárosban, de Teherán északi részéből lövöldözések zaja hallatszott. Egyelőre nem tudni, hogy kik lövöldöztek, mint ahogy azt sem, esett-e bántódása valakinek. Abban városrészben főként Muszavi hívei élnek. (MTI)

Egy olvasónk hívta fel a figyelmünket arra, milyen jelképpel tüntetnek az irániak Kanadában. Torontó utcáin a Magyarországról ismert módon, lyukas zászlóval demonstrálnak az iráni elnökválasztás eredménye és az erőszak ellen.

Lukas iráni zászló Torontóban

Megbocsáthatatlan, hogy Teherán szembe száll az iráni nép nagy részének igazságra vágyó törvényes óhajával, jelentette ki a francia elnök a katari hírügynökségnek nyilatkozva.

A Nicolas Sarkozyvel készült interjú szövegét az Elysée-palota honlapja vasárnap hozta nyilvánosságra. Az államfő abból az alkalomból nyilatkozott a Qatar News Agency-nek, hogy Hamad bin Kalifa ász-Száni sejk. katari emír hétfőn állami látogatást kezd Franciaországban.

Sarkozy szerint az, ami Iránban lejátszódik, rendkívül aggasztó. (MTI)

"A csalás ellen tiltakozni a nép joga" - jelentette ki honlapján Mir Hoszein Muszavi, aki egyúttal visszafogottságra intette híveit.

A legutóbbi iráni elnökválasztások vesztese vasárnap megjelent írásában közölte, a szombati teheráni zavargások áldozatait gyászolva "felszólítom drága népemet, hogy tanúsítson visszafogottságot". "Reménykedjetek abban, hogy érvényt szerezhettek jogaitoknak, de ne engedjétek, hogy mindazok, akik fel akarnak dühíteni benneteket, célt érjenek".

Lázongó honfitársait arra a kérte, hogy a tartózkodjanak az erőszak minden formájától a demonstrációkon. Reményét is kifejezte, hogy a rendőrség és a hadsereg nem cselekszik helyrehozhatatlan módon a nép ellen. Muszavi elítélte híveinek tömeges letartóztatását, ami szerinte szakadékot fog képezni a társadalom és a fegyveres erők között. (MTI)

Rohamrendőrök és az Ahmedinezsádot támogató félkatonai szervezet, a Baszidzsi tagjai lepték el Teherán utcáit, számoltak be szemtanúk. Az állami televízió és rádió épületét biztonsági őrök fogták gyűrűbe. Tankokat egyelőre nem láttak az utcákon, és a közlekedési lámpák is működnek. (CNN)

Szemtanúk szerint vasárnap tüntetés volt Teheránban az Azad Egyetem épületénél. Az intézményben egyébként elhalasztották a záróvizsgák megtartását, miután 200 diák döntött úgy, hogy nem vesz részt a vizsgán. (CNN)

Határozat született vasárnap az al-Arabija hírtelevízió ellen Iránban: a dubai csatorna teheráni irodája a hatóságok döntése értelmében továbbra sem nyithat meg. Az irodát június 14-én, két nappal az elnökválasztás után záratták be az iráni hatóságok, mert állításuk szerint "tisztességtelenül számolt be" a szavazásról. (FH)

Az iráni hatóságok vasárnap őrizetbe vettek  egy kanadai állampolgárságú újságírót, aki a Newsweek című amerikai hetilapot tudósította a közép-keleti országból - közölte a lap. Maziar Bahari közel egy évtizede él Iránban, az ottani eseményekről tudósította a hetilapot.

Az újság közleménye szerint Maziar Baharit vádemelés nélkül állították elő, a szerkesztőség elfogása óta nem tud a sorsáról. A New York-i székhelyű lap élesen elítélte, indokolatlannak nevezte az újságírót őrizetbe vételét, és Bahari haladéktalan szabadon bocsátására szólította fel az iráni kormányt. (MTI)

Újabb egy évvel meghosszabbította Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő vasárnap a külső hírszerzés, a Moszad vezetőjének megbízatását, elismerve ezzel Meir Dagannak az Iránnal szembeni titkos hadviselés terén elért eredményeit. A Moszad élére 2002-ben került nyugalmazott tábornok ily módon 2010-ig őrizheti meg tisztségét, jóllehet az izraeli védelmi felsővezetők mandátuma rendszerint négy évre szól, s általában egy évvel hosszabbítják meg. Biztonsági források szerint Dagan 2002-ben kifejezetten azzal a megbízással került a Moszad élére, hogy figyelje meg és akadályozza Teherán atomprogramját.

Nyugati sajtójelentések szerint a Moszad részt vett iráni atomlétesítmények elleni szabotázsakciókban, iráni tudósok és katonatisztek ellen irányuló hírszerző akciókban, beszervezésükben. Az iráni média Izrael javára történt kémkedéssel gyanúsított több hírszerző sejt leleplezéséről is hírt adott. A Moszad működési területe a "humán hírszerzés": az ellenség terveiről első kézből származó információkkal rendelkező ügynökök beszervezése. Biztonsági források szerint ez tekintélyt kölcsönöz Dagannak az izraeli döntéshozók körében, akik nem szívesen hagyatkoznának Iránnal kapcsolatos stratégiájuk kialakításakor (kizárólag) műholdfelvételeken vagy lehallgatott telefonbeszélgetéseken alapuló információkra. (MTI)

Az Al-arabija hírtelevízió szerint az iráni síita vezetők egy része új vallási irányító testület létrehozását fontolgatja, hogy úrrá legyenek a válságon. A lépéssel egyidejűleg a mind népszerűtlenebbé váló legfőbb vallási vezető, Hamenei ajatollah főbb jogköreit is átadnák az új kollektív testületnek. Mindennek óriási jelentősége lenne, hiszen Irán érinthetetlennek tekintett vallási vezetési intézményrendszerét az 1979-es iszlám forradalmat vezető Homeini ajatollah állította fel.

Minderről anonimitást kérő vallási vezetők számoltak be Kom (Qom) városából, az iráni klérus igazgatási központjából. A titkos tanácskozásokra itt került sor, és azokon az iraki síiták legfőbb vezetőjét, Ali al-Szisztáni ajatollahot képviselő Dzsavád az-Sahrisztáni is részt vett.

Mióta elkezdődtek a választási eredmény elleni tiltakozások, az iráni hatóságok 23 újságírót és bloggert vettek őrizetbe - közölte a Riporterek határok nélkül francia újságírószervezet. A letartóztatottak között van az Iráni Újságírószövetség vezetője, Ali Mazrui is. A szakmai szervezet szerint Kína mellett Iránban tartják őrizetben a legtöbb újságírót.

Az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, Jean-Claude Trichet egy vasárnapi nyilatkozatában azt mondta, hogy az iráni helyzet a térség olajpiacára, és így az egész világgazdaságra is kihatással lehet. (MTI)

A statisztikai adatok vizsgálata alapján is súlyosan kétségbe vonható Mahmúd Ahmadinezsád iráni államfő győzelme a legutóbbi választásokon, áll két vezető brit stratégiai kutatóműhely vasárnap Londonban kiadott részletes, közös elemzésében. A csalást valószínűsíti példul, hogy két iráni tartományból a választásra jogosultak számánál nagyobb, vagyis 100 százalékot meghaladó részvételt jelentettek. Emellett az iráni tartományok egyharmadánál csak úgy győzhetett volna Ahmedinezsád, ha nemcsak az összes korábbi konzervatív és centrista szavazatot szerzi meg, de a korábbi reformer szavazatok 44 százalékát is. (MTI/Guardian)

"Németország az iráni nép oldalán áll, és követeli a szabad véleménynyilvánításnak, valamint a gyülekezés szabadságának a tiszteletben tartását" - nyilatkozta vasárnap Angela Merkel. A kancellár felszólította az iráni vezetőket, hogy engedélyezzék a békés tüntetéseket, ne alkalmazzanak erőszakot a megmozdulások résztvevőivel szemben, engedjék szabadon a bebörtönözött értelmiségieket, és ne korlátozzák a média munkáját. Az iráni helyzet fő napirendi téma lesz a német kancellár és az amerikai elnök jövő heti washingtoni találkozóján. (MTI)

Háromnapos nemzeti gyászt hirdetett a tüntetések áldozatainak emlékére Ali Montazeri nagy ajatollah, aki az 1979-es forradalom egyik fontos kirobbantója volt, de szembekerült a jelenlegi elittel, és évek óta háziőrizetben van. (Reuters)

"Határozottan visszautasítjuk a vádat, hogy az iráni tüntetőket külföldről manipulálják vagy ösztönzik. Az Egyesült Királyság szigorúan tartja magát ahhoz, hogy az iráni nép dolga a kormányának megválasztása" - nyilatkozta David Miliband brit külügyminiszter, miután Mahmúd Ahmadinezsád arra szólította fel az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát, hogy ne avatkozzon Irán belügyeibe. (MTI)

Jon Leyne huszonnégy órát kapott, hogy elhagyja az országot, jelentette a Fars News, a Forradalmi Gárda szócsöve. A kiutasítást azzal indokolták, hogy a BBC újságírója hamis tudósításokat írt, nem volt pártatlan, a felkelőket támogatta, és sárba tiporta az iráni nemzet jogait. A hírt később a BBC is megerősítette.

Meg nem erősített hírek szerint néhány perce bomba robbant egy teheráni metróállomáson az amerikai nagykövetség közelében. A hírek szerint sokan meghaltak. (Guardian)

Felkerült a netre egy videó, amin az látszik, hogy vasárnap is folytatódnak a tüntetések Irán fővárosában. Az új választásokat követelő irániak szervezett menetben vonulnak végig az egyik utcán. A kommentelők szerint azt skandálják, hogy "Ne féljetek, együtt vagyunk!" és "Le a diktátorral!".

A Guardian szerint sok tüntető kiábrándult Mir Hoszein Muszaviból miután nem adott közveltlen választ Homenei ajatollah pénteki ultimátumára, hogy vagy lefújja a tüntetéseket, vagy felelőssé teszik a vérengzésért. A CNN-en arról beszélnek, hogy a tüntetők új ikonja az a Neda nevű nő, akit szombaton lőtt le a Baszidzsi, az Ahmedinezsádot támogató félkatonai szervezet. (A haláláról készült sokkoló amatőr videó itt látható.) A legfőbb vezető, Hamenei ajatollah ellen viszont soha nem látott dühvel tiltakoztak szombaton este a tüntetők. "Halál Hameneire", kiabálták, és képeket égettek, amik őt ábrázolják:

Szombaton este letartóztatták Hasemi Rafszandzsáni volt elnök lányát és négy másik rokonát, mert részt vettek a tüntetéseken, írja az AP. Rafszandzsániról korábban azt feltételezték, hogy kulcsszerepet játszhat az ellenállás kialakulásában. A Guardian szerint ez a háttérben zajló hatalmi harcok jele. Rafszandzsáni különben Qom városában tartózkodik, ahol megpróbálja elérni, hogy az elnök felett álló Őrök Tanácsa válságértekezletet hívjon össze.

A tegnapi véres összecsapások után ma nincs jele tüntetésnek Teherán utcáin, de a feszültség tapintható, írja a Voice of America.

Az iráni elnök vasárnap felszólította az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát, hogy ne avatkozzon be Irán belügyeibe. Ahmadinezsád iszlám vallási vezetőkkel és tudósokkal való találkozója során azt mondta, hogy a két nagyhatalom "elhamarkodott kijelentéseivel nem kerül be az iráni nemzet barátainak körébe". (MTI)