Sorsdöntő napok jönnek Iránban

Teheránban csütörtökön újabb tömegtüntetésre készül az ellenzék. Már szombat óta minden nap komoly megmozdulások vannak Irán fővárosában és más vidéki nagyvárosokban is, a pénteki elnökválasztás nyomán.

Csalást kiáltanak

A választást a kormány és az ország élén álló papi testület, az Őrök Tanácsa szerint az eddig is hivatalban lévő elnök, Mahmud Ahmadinezsád nyerte elsöprő többséggel. A hivatalosan második helyezettnek mondott Mir Huszein Muszavi szerint ez hamis eredmény, és valójában ő nyerte a választást. Hívei azt terjesztik, hogy Muszavi értesítést is kapott győzelméről a választás után a belügyminisztériumból, de később mégis más eredményt hirdettek ki.

A belügyminiszter Muszavi győzelméről szóló levelét szerdán több ezer példányban osztogatták a tüntetők között Teheránban. Nem tudni, hogy a levél hamis-e, mindenesetre a benne szereplő számokat a Liberation című francia lap már kedden közölte, titkosszolgálati forrásokra hivatkozva.

Minden nap tüntetnek

A kormány ugyan minden ellenzéki megmozdulást betiltott, a választás óta eddig minden nap Teherán utcáira vonultak Muszavi hívei. Az eddigi legnagyobb tüntetés hétfőn volt, ami ellen nagyon erőszakosan léptek fel a rendőrök és a hozzájuk csapodó önkéntes különítményesek, az úgynevezett Baszidzsi nevű félkatonai szervezet tagjai. Legalább hét tüntető biztosan meghalt a hétfői oszlatáskor. Kedden egyszerre tüntettek a városban Ahmadinezsád és Muszavi hívei, a rendőrök ekkor semlegesek voltak, és nem engedték a két tömeget egymásnak esni.

Szerdán csak az ellenzék vonult, e tüntetés nagyságáról erősen megoszlanak a beszámolók. A Guardian tudósítója szerint több százezren vonultak fel, és sok amatőr felvétel is hatalmas tömeget mutatott. A képek azonban készülhettek hétfőn is, nem biztos, hogy tényleg szerdaiak. Az Independent tudósítója szerint szerdán csak néhány tízezren vonultak fel, jóval kevesebben mint hétfőn, és a szervezők bizonytalankodtak az útvonalat illetően. Szerinte ez a megmozdulás nem volt erőteljes. A nyugati tudósítókat elvben kitiltották Teherán utcáiról, így független forgatócsoportok nem rögzítették a tüntetést.

A szerdai tüntetést elvben nem Muszavi vagy pártja szervezte, így a szervezetlenség ezzel is összefügghet. Csütörtökre viszont maga az ellenzéki vezérré előlépett elnökjelölt hívta utcára az embereket. Két tüntetést is szerveztek erre a napra: előbb a teheráni ENSZ-iroda elé vonulnak, utána pedig a város déli részén, a nagybazár melletti hatalmas téren gyűlnek, ahol gyászimát mondanak a rendőrterror áldozataiért.

30 éves forgatókönyv

Az gyász, az ima és a tömegtüntetés összekapcsolása az 1979-es iszlám forradalom, a mostani rendszert megteremtő tömegmozgalom győzelmének forgatókönyvét idézi. Akkor a tömeg megdöntötte a sah uralmát, és létrejött a papok által irányított új politikai rendszer. A most reformokat követelő ellenzékiek vezetői mind részt vettek az 1979-es forradalomban.Úgy tűnik, hogy az akkori forgatókönyvet próbálják megismételni.

Közben az 1979-es eseményekben diákvezérként szintén részt vevő Ahmadinezsád arról beszélt szerdán, hogy győzelme a 79-es forradalom értékeinek megőrzésének záloga.

Már nem verik tüntetőket

A hatalom két napja nem bántotta a tüntetőket. Ezt az ellenzékiek a közelgő győzelem jeleként értékelik, mert úgy vélik, hogy a rendőrök egy része megtagadhatta a lőparancsot, a tisztek közül pedig sokan velük szimpatizálnak. Erre azonban nincsenek közvetlen bizonyítékok.

A hatalom elbizonytalanodására közvetlenebbül utal, hogy a Teheráni Egyetem kollégiuma elleni vasárnapi támadás nem tabu a hivatalos hírforrásokban sem. Az ellenzékkel szimpatizáló diákokat eddig azonosítatlan különítményesek támadták meg: sokakat brutálisan megvertek, több tucat hallgatót elhurcoltak, és minden jel szerint 7-8 diákot meg is öltek. A támadás miatt sok egyetemi tanár is tiltakozott, és a sebesülteket fogadó kórház dolgozói is tüntettek. A parlament elnöke, Irán egykori ENSZ-nagykövete vizsgálatot követelt, és a belügyminisztérium szerdán jelezte, hogy felderítik az ügyet.

Sokakat lelkesített, hogy szerdán a Dél-Koreában játszó iráni fociválogatott hat játékosa zöld szalaggal a csuklóján játszott. A zöld Muszavi kampányszíne. A második félidőre a játékosokról levetették a tüntetők szimbólumát.

Letartóztatások

Ugyanakkor a hatalom továbbra is keményen fellép az ellenzékiekkel szemben, csak most nem az utca a megtorlás fő terepe. Több száz ismert ellenzéki vezetőt, köztük egykor magas rangú politikusokat tartóztattak le az elmúlt néhány napban. Sokan vádemelés nélkül ülnek valahol. Az állami sajtó vandáloknak állítják be a tüntetőket és szétvert autókat és kirakatokat mutatnak. Az ellenzék szerint a rombolást a hatalom különítményesei követték el, hogy elijesszék a békésebb ellenzékieket a felvonulásoktól.

Az állam az ellenzéki szervezkedést csetoldalak és blogok letiltásával, a mobilhálózat időszakos kikapcsolásával igyekszik ellehetetleníteni.

Péntek munkaszüneti nap Iránban, a mecsetbe járás napja, ekkorra nem tervez tüntetést az ellenzék. A csütörtöki után szombatra újabb nagy demonstrációt készítenek elő, ugyanarra az útvonalra, ahol hétfőn brutálisan oszlatni kezdtek a hatalom fegyveresi.