2008 a demokrácia sötét éve Kelet-Európában

Csaknem két évtizeddel a berlini fal leomlása után széles körben romlott a demokrácia helyzete; a vizsgált 29 európai és eurázsiai volt kommunista ország közül 18-ban visszalépés történt a demokratikus reformok terén.

Inkább romlott

A washingtoni központú Freedom House átmeneti államokként jellemezte a szóban forgó országcsoportot, amelyben a legérezhetőbb visszalépések közé tartozott, hogy a kormányok korlátozták a civil társadalom működését, megkérdőjelezhető kormányzási módszerekhez folyamodtak, továbbá gyengítették a bírói szervezeteket, azok függetlenségét. Inkább romlott, mint javult a demokrácia helyzete a választások, a független média, valamint az önkormányzati demokrácia és a korrupció terén.

"A demokrácia sötét éve volt 2008 a régióban, különösen a volt szovjet államokban" - mondta Vladimir Shkolnikov, a Freedom House európai igazgatója. Mint hozzátette, a gazdasági környezet romlásával a térségben az önkényuralmi rezsimek valószínűleg fokozni fogják az elnyomást a szükséges reformok elfogadása helyett.

Oroszország kapcsán a Freedom House több olyan jelenségre is rámutatott, amely 2008-ban mállasztotta a demokráciát. Ezek közé tartozik, hogy a verseny nélküli elnökválasztáson Vlagyimir Putyin a saját maga által kiválasztott utódnak, Dmitrij Medvegyevnek adta át a hatalmat. Az amerikai kutatóintézet ugyancsak aggasztónak tartja, hogy Oroszország a független bírói hatalom, a szabad sajtó, valamint a tevékeny civil társadalom hiányában nem képes leküzdeni a korrupciót.

A Freedom House jelentésében rámutatott: nemcsak Oroszországban volt tapasztalható visszaesés, az Európai Unió 10 új tagállama közül hétben gyengült a demokrácia. Ugyanez volt megfigyelhető az úgynevezett színes forradalmak országaiban, Ukrajnában, Grúziában és Kirgizisztánban. Utóbbit Oroszországgal együtt 1995 óta először a konszolidált önkényuralmi rendszerek közé sorolta az amerikai intézet; már korábban ugyanebbe a csoportba tartozott Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Kazahsztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán.

Hosszú folyamat

Shkolnikov hangsúlyozta: az érzékelt jelenségek azt mutatják, hogy a demokrácia hosszú folyamat; az áttörést jelentő választási sikereket, de még az Európai Unióhoz való csatlakozást sem lehet a demokrácia elérésében végcélnak tekinteni.

A balti államok kivételével az összes volt szovjet országban gyengült a civil társadalom, hat év alatt immár ötödik alkalommal, az önkényuralmi vezetők korlátokat emelő törvényekkel gyengítették a független civil működést. Néhány új EU-államban teret nyertek a szélsőséges nacionalista csoportok, és aggasztóvá váltak a nem kormányzati szervezetekre vonatkozó egyes szabályozások.