Ahmadinezsád szavazatokat vásárolt

Újabb, 25 oldalas jelentésben ítélte el az iráni elnökválasztáson alulmaradt Mir Hoszein Muszavi tábora a csalásokat és rendellenességeket - olvasható az ellenzéki jelölt internetes kampányoldalán, a Ghalamnewson.

A Muszavira adott szavazatok védelmére alakult bizottság jelentése egyebek közt azzal vádolja a voksoláson győztesnek kihozott Mahmúd Ahmadinezsád jelenlegi elnököt, hogy kampányához nagy mértékben használt fel állami pénzeket, például igazságrészvények osztogatására a népi osztályok szavazatainak elnyerése érdekében.

Részrehajlás

A dokumentum Ahmadinezsád iránti részrehajlással vádolja a belügyminisztériumot, valamint a szavazást felügyelő és annak eredményét jóváhagyó Őrök Tanácsát, azt hangoztatva, hogy a két intézményt az államfő politikai elvbarátai ellenőrzik. A jelentés szerint az Őrök Tanácsának tagjai nyilvánosan támogatták Ahmadinezsádot a választási kampány előtt és alatt.
A nagy befolyású Forradalmi Gárdát és az iszlám Baszidzs milíciát ugyancsak a hivatalban lévő elnök nyílt támogatásával és általában a választásba való beavatkozással vádolja Muszavi bizottsága. Magát Ahmadinezsádot abban is elmarasztalja, hogy saját embereit ültette a szavazási eredmények összesítésével megbízott belügyminisztériumba. A jelentésben felteszik a kérdést: miért nyomatott a minisztérium a 46 millió választásra jogosult számára szükségesnél 14 millióval több szavazólapot, köztük "sorszám nélkülieket" is?
A dokumentum készítőinek állítása szerint "az összesen 45 713 szavazóurna közül 2233-ban az Ahmadinezsádra adott voksok aránya meghaladta a 95 százalékot". Az ezekbe az urnákba bedobott szavazatok száma 1 262 226 volt az országos 39 millióból. A hivatalos eredmények szerint Ahmadinezsád 24,5 millió vokssal 63 százalékot szerzett.

Új választást akarnak

Reformer vallási személyiségek egy csoportja, a Kum városi teológiai iskola tanárainak és kutatóinak szövetsége vasárnap kiadott közleményében úgy vélekedett, hogy a választási kampányban Ahmadinezsád mellett állást foglaló Őrök Tanácsának "nincs joga ítéletet mondani a választásról", vagyis jóváhagyni annak eredményét. A közlemény szerint a tanács nem vette figyelembe "a jelöltek panaszait és alapos bizonyítékait", különösen Muszaviéit és a reformerek által szintén támogatott Mehdi Karubiéit.

Ugyancsak bírálta a szövetség a tüntetések elfojtását, amelyeknek legkevesebb húsz halottjuk volt, számos tüntető - valamint politikusok, elemzők és újságírók - őrizetbe vételét.

Az 1979-es iráni iszlám forradalom egyik fő vezetőjének, Mohammed Hoszein Behesti ajatolláhnak a fia felszólította vasárnap a parlamentet, hogy semmisítse meg a vitatott elnökválaszát eredményeit. Ali Reza Behesti szavai szerint "az emberek azt várják képviselőiktől, hogy képviseljék őket, és nem azt, hogy a hatóságokat védelmezzék minden eszközzel".

Felelősségre vonni az újságírókat

Közben az egyre befolyásosabb rendszerellenes műholdas tv-állomások és internetes portálok alkalmazottjainak bírósági felelősségre vonását sürgette vasárnap Irán főbírája.

"A rezsimellenes műholdas tv-csatornák és weboldalak folyamatos szaporodása miatt komoly intézkedésekre van szükség, hogy szembe lehessen szállni ezzel a jelenséggel" - idézte az állami televízió Mahmúd Hasemi Sahrudi ajatollahnak, az ország főbírájának útmutatásait.

Az ajatollah körüzenetében felszólította a bírósági dolgozókat, hogy kötelességtudóan foglalkozzanak az ilyen vétségekkel. "Bíróság elé fogjuk állítani mindazokat, akik együttműködnek az ilyen tv-állomásokkal és internetes portálokkal" - hangoztatta a főbíró.
Az idei elnökválasztáson első ízben történt meg az, hogy külföldi tv-csatornák - kiváltképpen az angol BBC fárszi (perzsa) nyelvű adása - és internetes blogok nagy szerepet játszottak a választási események bemutatásában és elemzésében. A BBC januárban indította be fárszi adásait a brit kormány költségein.

A választási műsorokban elhangzottak miatt az iráni hatóságok kiutasították az országból a BBC teheráni tudósítóját, Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője pedig az irániak "legalattomosabb ellenségeinek" nevezte a briteket.

Az Irna iráni hírügynökség idézte vasárnap Eszmail Ahmadi-Moghadam iráni rendőrfőnököt, aki szerint szabadon engedték a június 12-i elnökválasztás utáni zavargásokban lefogott tüntetők kétharmadát. Ahmadi-Mogadam szerint a rendőrség 1032 embert vett őrizetbe a zavargásokkal összefüggésben. Többségüket óvadék ellenében vagy nélkül szabadlábra helyezték, a többiek ügyét pedig átadták az igazságszolgáltatásnak.