Moszkvától félnek a kelet-európaiak
További Külföld cikkek
- Mégsem akar szenátor lenni Donald Trump fiának felesége
- Lezuhant egy kisrepülőgép egy brazíliai üdülővárosban
- Túlélhető az atomcsapás a saját magánbunkerünkben?
- Iszonyatos fegyverkezésbe kezdtek a görögök, Törökországot ez aggasztja
- Még két hónapot csúszik az űrben rekedt kozmonauták hazatérése, akik júniusban indultak egyhetes kirándulásra
Kelet-európai politikusok és más jelentős személyek összeállítottak és közzétettek egy levelet múlt csütörtökön, melyben aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy Amerika - az Oroszországgal folytatott kapcsolatjavítások közben - megfeledkezett a régióról.
A levél szerzői, köztük Lech Walesa volt lengyel elnök és Vaclav Havel volt csehszlovák és cseh elnök, arra kérték Barack Obamát és főbb politikusait, hogy vegyék figyelembe a kelet-európai államokat, miközben Oroszországgal tárgyalnak, és nézzék át újra a lengyel és cseh rakétavédelmi bázisokról szóló terveket. Szerintük a rakétavédelmi terv elhagyása vagy az abban nagyobb orosz befolyás engedélyezése aláaknázhatja az Egyesült Államok hitelességét a régióban.
A levelet a lengyel Gazeta Wyborcza újság honlapján közölték, melyet Walesa és Havel mellett más volt államfők és diplomaták is aláírtak, beleértve Eörsi Mátyást, az Európa Tanács Liberális csoportjának elnökét, Gyarmati Istvánt, a Demokratikus Átalakulásért Intézet igazgatóját, és Martonyi János volt külügyminisztert.
„Régiónk egyike a világ azon részeinek, amelyekről Amerika megfeledkezett" - írja a levél. A közzétett irat számos problémát említ, beleértve a helyi fiatal demokráciákra váró veszélyeket a gazdasági válság alatt, de a levél írói elsősorban Oroszországra koncentráltak. „A közép- és kelet-európaiak tartanak attól, hogy a transzatlanti kapcsolatokat valamilyen módon feláldozhatják az amerikai-orosz viszony érdekében" - mondta Alexandr Vondra volt cseh külügyminiszter egy telefonon adott interjúban.
Miközben Oroszország diplomáciai és logisztikai segítséget nyújt az iráni és észak-koreai helyzetben, a kelet-európai régióban egyre nő a feszültség, melyhez a tavaly augusztusban lezajlott grúziai események és Amerika reakciója is hozzájárul. „A grúziai háború idején kiderült, hogy az Egyesült Államok mit tud és mit hajlandó tenni egy, a régióban fellépő katonai konfliktus esetén" - mondta Angela E. Stent, a Georgetown Egyetem orosz tárgyakért felelős professzora. Hozzátette, hogy a kormány szándékai egyelőre még nem teljesen tiszták. „Mindeddig csak egy Oroszországgal kapcsolatos irányelvről hallottunk, a szomszédos államokról szólóról viszont nem" - idézte a New York Times egyik cikkében
A gazdasági válság egy ideig háttérbe szorította a feszültségeket, de a problémák nem tűntek el ezekben az országokban. Obama moszkvai látogatása csak megerősítette a kelet-európai államok aggodalmait. „Megértjük, hogy Oroszországgal egyezségre kell jutni, de nem hisszük, hogy egy ilyen egyezményt a környező államok, valamint Grúzia és Ukrajna biztonságának rovására kell meghozni" - nyilatkozta Eugeniusz Smolar, a varsói Nemzetközi Kapcsolatok Központja (Center for International Relations) nonprofit szervezet tagja.
A régió számos elemzője és politikusa úgy véli, hogy az új amerikai kormány nem ismeri Oroszország igazi természetét: az orosz vezetők Obama felé intézett baráti beszédei csak üres szavak, míg az olyan események, mint a szerdán meggyilkolt orosz emberjogi képviselő esete, mutatják meg Oroszország társadalmának valódi helyzetét.