Fico nem akart provokálni a nyelvtörvénnyel

A nyelvtörvény módosításával Szlovákiának nem az volt a célja, hogy provokáljon, hanem hogy szabályozza az államnyelv alkalmazását a nyilvános érintkezésben, jelentette ki a szlovák kormányfő szerdán Pozsonyban, amikor Knut Vollebaekkel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosával találkozott. Robert Fico azt mondta, az államnyelv védelmét kormánya törvényes célnak tekinti, és meggyőződése, hogy a jogszabály nem korlátozza a nemzeti kisebbségek jogait.

A szlovák kormány közleménye szerint Vollebaek egyetértett Ficóval abban, hogy a törvény összhangban van a nemzetközi jogrenddel. "Szerinte azonban hiba, hogy az a nemzeti kisebbségek egy részében, konkrétan a magyarok körében nyugtalanságot kelt" - olvasható a dokumentumban.

Nem kapnak külön jogszabályt a kisebbségek

A nyelvtörvényt, illetve a jogszabály rendelkezéseinek végrehajtását a közlemény szerint Vollebaek Szlovákia belügyének tartja, és azt állította, hogy ezt a nézetet hangoztatta Budapesten is. Azt azonban nem vállalta, hogy a vitában közvetítő szerepet vállaljon. Vollebaek közölte Ficóval, magyar partnerei figyelmét is felhívta arra, hogy semmi esetre sem ellenezhetik a kétnyelvűséget, ebben az ő támogatására nem számíthatnak.

A közlemény szerint Robert Fico a találkozón elutasította azokat a mérlegeléseket, hogy a Szlovákiában élő nemzeti kisebbségek helyzetét és jogállását egységes jogszabályban kellene rögzíteni. Fico azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kisebbségi törvények minden területet felölelnek, több szempontból a nemzetközi normákat meghaladó szinten. Fico a találkozón megerősítette, a nyelvtörvény alkalmazásánál Szlovákia szakértői szinten továbbra is kész együttműködni az EBESZ-szel.

Forró nyár

Balázs Péter magyar külügyminiszter szerdán forró nyárnak nevezte az elmúlt időszakot, azt mondta, ebben a percben Szlovákia Magyarország egyetlen problematikus szomszédja. Emlékeztetett arra, hogy a szlovák parlament elfogadta az államnyelvtörvény módosítását és az ország augusztus 21-én megtagadta Sólyom Lászlótól a belépést. Szavai szerint ettől fogva fordult válságosra a két ország kapcsolata, amit a Bajnai Gordon és Robert Fico közötti szécsényi találkozó zárt le.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a két miniszterelnök közös, 11 pontos nyilatkozatában kijelentette, hogy kölcsönösen elfogadják az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának véleményét és minden ajánlását.

Nem az elvi értelmezés, a konkrét esetek a fontosak

A külügyminiszter emellett viszont fontosnak nevezte, hogy nem szabad provokálni Szlovákiát, tiszteletben kell tartani a szlovák állam területi integritását, határait, szuverenitását, mert erre minden állam igényt tart. Kitért arra is, hogy mostantól kezdve nem a nyelvtörvény szövegének elvi értelmezése a fő cél, hanem a konkrét esetek kezelése.

"Azt üzentem a szlovákiai magyaroknak, hogy beszéljenek bátran magyarul, ne féljenek semmitől, mögöttük áll az európai közvélemény" - mondta Balázs Péter.

Sólyom László kitiltásáról viszont úgy vélekedett, hogy megengedhetetlen ami a köztársasági elnökkel történt augusztus 21-én. Elmondta, hogy mind kétoldalú, mind többoldalú keretben reagálták az esetre. Közölte, hogy most mindkét dokumentumra várják a választ és ha ezek megérkeznek, utána döntenek a további jogi lépésekről. Kitért arra is, hogy a 11 pontos nyilatkozaton akcióterv formájában mennek végig a jövő héten szlovák kollégájával, eldöntik, hogy az ügyben kinek mi a teendője és ezt dátumra lebontva konkretizálják.

A főbíztos a büntetés bölcsességét firtatta

Knut Vollebaek szerint a szlovákiai államnyelvtörvény módosítása nem ellentétes ugyan az európai normákkal, de ez nem jelenti azt, hogy a jogszabály jó.

"Ez nem jelenti azt, hogy a törvény jó, de egy olyan törvény, amelynek esetében törekedni lehet arra, hogy helyesen alkalmazzák" - jelentette ki az EBESZ kisebbségi főbiztosa szerdai sajtóértekezletén Pozsonyban.

Vollebaek úgy vélte, részletes és kötelező jellegű végrehajtási utasításokkal el lehet érni, hogy a törvénynek ne legyen negatív hatása a kisebbségekre. Ugyancsak nagyon fontosnak minősítette, hogy a törvény alkalmazása ne legyen önkényes. Szükségesnek vélte továbbá, hogy a végrehajtási utasítások kidolgozásába a kisebbségeket is bevonják, és hogy a folyamat átlátható legyen. "Hasznos lenne, ha a végrehajtási utasításokért a kormány vállalná a felelősséget" - jegyezte meg.

A főbiztos azt mondta, hogy a szlovák államnyelvtörvény módosítása ellentétes reakciókat váltott ki, egyebek között olyat, hogy kedvezőtlen hatása lesz a kisebbségekre. "A bírálatok némelyike korrekt és építő szellemű volt, más kritikák félrevezetőek és túlzóak voltak" - fejtette ki Vollebaek.

A főbiztos kérdésre válaszolva kifejtette, tisztségéből eredően nem kérheti a kilátásba helyezett szankciók megszüntetését. "Nem gondolom, hogy jó, ha vannak szankciók, de ez nem törvénytelen" - jegyezte meg. Hozzátette, csak azt a kérdést tudja feltenni, hogy politikailag mennyire bölcs dolog a büntetés.