Magyarország hallani sem akar a Benes-dekrétumokról
Magyarország elutasítja, hogy a lisszaboni szerződés cseh ratifikálása érdekében az EU bármilyen módon említést tegyen a Benes-dekrétumokról, jelentette ki Balázs Péter az EU-országok kétnapos külügyminiszteri értekezlete után. "Magyarország számára ez olyan vörös vonal, amelyet nem szabad átlépni. Semmilyen utalás nem történhet tagállami jogi aktusokra, kiváltképp nem visszamenőleges hatállyal" – mondta a külügyminiszter, aki álláspontját többek között azzal indokolta, hogy az EU reformszerződése a jövőről, nem a múltról szól.
Emlékeztetőül: Václav Klaus cseh elnök mentességet követel Csehországnak a lisszaboni szerződéshez kapcsolódó alapjogi charta hatálya alól, mert attól tart, a mentesség nélkül visszakövetelhetik elkobzott javaikat azok a szudétanémetek, akiket a II. világháború után Csehszlovákiában meghozott Benes-dekrétumok alapján űztek el.
A charta hatálya alóli kivétel azonban olyan szerződésmódosítást jelentene, amely miatt minden részes államnak újra kellene ratifikálnia a lisszaboni szerződést. E ratifikációval már csak Prága adós. Balázs Péter szerint az uniós külügyminiszterek megbeszélésén Ausztria ugyanolyan határozott álláspontot fejtett ki, mint Magyarország, és a németek is érzékenyen figyelik ezt a kérdést.
Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter szerint Szlovákia, mint Csehszlovákia másik utódállama ugyanolyan jogi biztosítékra tart igényt, mint amit Csehország végül megkap, de ennek nem szükségszerűen kell a charta hatálya alóli kibúvót jelentenie. Szlovákia egyébként már korábban ratifikálta a Lisszaboni Szerződést, anélkül, hogy a Klauséhoz hasonló követeléssel fellépett volna.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
