Obama nem hagyna háborút maga után

Barack Obamának még el kell fogadtatnia az amerikai közvéleménnyel és a politikusokkal is új Afganisztán-stratégiáját, vélik amerikai elemzők. Obama kompromisszumos megoldás mellett döntött, a háború támogatóinak kedvéért csapatokat küld, az ellenzőknek pedig kivonulási menetrendet vázolt fel, írja a The New York Times.

Obama a West Point katonai akadémián

Az amerikai elnök kedd este jelentette be, hogy fél éven belül harmincezer katonát küld Afganisztánba, ahol így már százezer amerikai szolgál majd. Azt is jelezte ugyanakkor, hogy 2011 közepén megkezdenék a csapatok kivonását az országból, és fokozatosan átadnák az ellenőrzést az afgán biztonsági erőknek. A bejelentésről bővebben itt olvashat>>>

Többen úgy vélik, hogy Obama még a 2013 januárjában befejeződő ciklusa alatt le akarja zárni a George W. Bushtól megörökölt iraki és afganisztáni háborúkat.

Szoros határidő

A stratégia megosztotta az amerikai politikusokat, a demokraták közül sem mindenki támogatta Obamát, sokan alapvetően ellenezték a csapaterősítést, ami évente harmincmilliárd dollárba is kerülhet az Egyesült Államoknak. A republikánusok üdvözölték a csapaterősítést, a kivonulási menetrendet azonban már élesen bírálták. A kritikák ellenére a kongresszus többsége várhatóan támogatni fogja a stratégiát.

Robert Gates védelmi miniszter a bírálatokra reagálva szerdán este már azt mondta, hogy 2010 decemberében megvizsgálják az addig elért eredményeket, és eldöntik majd, hogy tartható-e a tervezett kivonulási menetrend.

Stanley McChrystal

A Pentagon egyik név nélkül nyilatkozó tisztviselője szerint már az újabb katonák kivezénylésére is nagyon szoros határidőt szabtak, de a hadsereg tartani tudja magát a tervezethez. A Bloomberg elemzői emlékeztetnek rá, hogy jelenleg csak egy olyan tartomány van Afganisztánban, amelyet az afgán hadsereg és rendőrség a külföldi katonák nélkül tud ellenőrízni, és szerintük az afgán erők 2011 végén sem fogják tudni az ország egész területén biztosítani a rendet.

Az új stratégia egyik alapja éppen az afgán katonák és rendőrök kiképzése, ami azonban eddig sem haladt gond nélkül. Stanley McChrystal, az Afganisztánban állomásozó amerikai és NATO-erők főparancsnoka szerint a jelenlegi 190 ezer helyett 400 ezer afgán katonára és rendőrre lenne szükség az amerikai kivonuláshoz. A kiképzésben azonban külön nehézséget jelent, hogy felmérések szerint a jelentkezők fele nem tud írni és olvasni, a kiképzett katonák és rendőrök egynegyede pedig hamar meggondolja magát, és hagyja ott rövid időn belül a biztonsági erőket. A The Washington Times tudósítói szerint az Afganisztánban állomásozó amerikai katonák szkeptikusak, állításuk szerint több akció is maradt már el a helyszínen nem megjelenő biztonsági erők miatt.

A szövetségesektől is vár csapatokat

A harmincezer újabb katona ugyan kevesebb, mint a McChrystal által eredetileg kért negyvenezer, azonban a Politico elemzői szerint Obama így könnyebben várhatja a NATO-tagországoktól, hogy pótolják ki a hiányzó katonákat. Az amerikai kormány 5-7 ezer katonára számít a tagországoktól, amelyek többsége azonban jelezte, hogy elsősorban az afgán biztonsági erők kiképzéséhez küldenének újabb csapatokat.

Nagy-Britannia élen járt a felajánlásokban, és sürgette a többi tagországot, hogy mindenképpen segítsenek az Egyesült Államoknak. Franciaországban eltérően nyilatkoztak: Nicolas Sarkozy köztársasági elnök egyik főtanácsadója kizárta, hogy újabb francia csapatokat küldjenek Afganisztánba, Bernard Kouchner külügyminiszter ugyanakkor azt mondta, hogy a január végén megrendezett Afganisztán-konferenciáig döntenek majd a kérdésben.

Szintén a konferenciáig dönti el a német kormány is, hogy küldenek-e Obama kérésére újabb 2000-2500 katonát az ázsiai országba. A lengyel kormányszóvivő szerdán azt mondta, hogy hatszáz katonát küldhetnek Afganisztánba, míg a spanyol El País lap szerint kétszáz fővel nőhet a spanyol kontingens létszáma. A szlovák külügyminiszter több száz újabb katona kiküldéséről beszélt, Csehország pedig száz katonával járulhat hozzá az új stratégiához.

Az újabb NATO-csapatok azért is fontosak, mert Obama részben erre hivatkozva vetette el beszédében a vietnami párhuzamot, ami egyre több amerikait aggasztott.

A korrupciót is visszaszorítanák

"Még ha egész Amerikát is hoznák ide, akkor sem tudnák stabilizálni Afganisztánt" - mondta egy kabuli építőmunkás a Reutersnek. Sokan attól tartanak, hogy az újabb katonák csak fokozzák az erőszakot.

Nem kedvez a bizalom helyreállításának Hamid Karzai afgán elnök vitatott újraválasztása sem. Abdullah Abdullah, az elnök választási csalásokra hivatkozva visszalépő kihívója elutasította, hogy a nemzeti egység helyreállításáért csatlakozzon Karzai kormányához.

Obama kedden azt mondta, hogy a jövőben nem adnak szabad kezet Karzainak, hanem világosan jelzik, hogy mit várnak el a támogatásukért cserébe. Elsősorban a korrupció visszaszorítását tűzték ki célul, azonban akadályt jelent, hogy Karzai a választás előtt különböző ígéretekkel szerezte meg helyi vezetők és hadurak támogatását.

Karzait öccse miatt is támadtak, aki külföldi feltételezések szerint a drogkereskedelem egyik irányítója Afganisztánban. A keddi bejelentésre reagáló orosz hatóságok szerint a látható eredményhez a csapatokat utasítani kellene a mákültetvények és droglaboratóriumok módszeres megsemmisítésére.

Meghatározza megítélését

Obama külpolitikájának megítélését alapvetően határozza meg az afganisztáni háború. Az amerikai elnök a mostani csapaterősítéssel együtt 2009-ben már 51 ezer új katonát küldött Afganisztánba, és ezzel megduplázta az országban állomásozó amerikai erők létszámát.

Az új afganisztáni stratégia bejelentésére már hónapok óta vártak, a kérdés augusztus óta az amerikai médiában is előtérbe került. Stanley McChrystal tábornok akkor azt mondta, hogy újabb katonák és a kezdeményezés megszerzése nélkül kárba veszhet az elmúlt nyolc év, és nagyon nehéz lesz belátható időn belül stabilizálni az országot.

A Gallup felmérésében júliusban a megkérdezett amerikaiak 56 százaléka helyeselte Obama stratégiáját Afganisztánban, és még szeptemberben is 49 százalék volt a támogatók aránya. November végén azonban már csak minden harmadik amerikai nyilatkozott kedvezően az afganisztáni szerepvállalásról, és a felmérésben megkérdezett hét terület közül ezt értékelték a legkevésbé. A gazdasági helyzetet, a munkahelyteremtést és az egészségügyi reformot is kedvezőbben ítélték meg.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!