Koppenhágában már nem mentik meg a Földet

Az eredeti tervekkel ellentétben nem jogi kötelezettségekkel járó új klímavédelmi szerződéssel, hanem egy politikai jellegű nyilatkozattal zárulhat a koppenhágai ENSZ klímakonferencia. A zárónyilatkozat várhatóan az új nemzetközi szerződés megkötésének céldátumát sem tartalmazza.

Péntek délután a Reuters hírügynökség azt jelentette, hogy az ENSZ maradásra kéri a Koppenhágában összegyűlt állam- és kormányfőket, mert a konferencia hivatalos vége előtt alig pár órával még mindig nem körvonalazódik a megegyezés az alapvető kérdésekben.

A világszervezet később cáfolta az értesülést, a Fehér Ház szóvivője pedig fél ötkor közölte, hogy Barack Obama amerikai elnök újabb szűk körű megbeszélésre vonult vissza többek között Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Ausztrália és Japán, és a fejlődő országok közül Kína és Oroszország, valamint Etiópia, Banglades és Kolumbia kormány- illetve államfőivel.

A csoport már másodszor tartott rendkívüli értekezletet pénteken. Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnök az első után a második találkozón sem vett részt, a tárgyaló delegáció egy tagja képviselte őt.

Egy órával később az EU tartott külön megbeszélést mind a 27 tagállam részvételével. Öt ország a legfelső, állam- illetve kormányfői szinten képviseltette magát. "A helyzet igen nehéz, de semmiképpen nem akarunk egy gyenge, se hideg se meleg megállapodással zárni a konferenciát" - mondta Nicolas Sarkozy francia elnök újságíróknak.

A tárgyalások témája valószínűleg a konferenciát záró dokumentum egy újabb tervezete, ami délután szivárgott ki. A javaslat szerint a dokumentum a Koppenhágai Egyezmény (Coppenhagen Accord) címet viselné, és nem szerepel benne a szerződés kifejezés, ami jelzi, hogy a delegációk nem jogi, hanem politikai jellegű megállapodásra törekednek.

A tervezet a korábban tárgyalt javaslattól eltérően már nem tartalmazza a 2010-es céldátumot a klímavédelmi harcot összehangoló új nemzetközi szerződés kidolgozására, ugyanakkor a javaslat alapján akár konkrét kibocsátáscsökkentési célok is szerepelhetnek a koppenhágai konferenciát záró nyilatkozatban. A tervezetben ugyanis az áll hogy "az üvegházhatású gázok kibocsátását 1990-hez képest X százalékkal, 2005-höz képest pedig Y százalékkal" volna szükséges csökkenteni.

A péntekre virradó éjjel készült előző megállapodástervezet csak annyit rögzített, hogy a globális felmelegedés mértékét 2 Celsius fokon belül kell tartani, és a fejlődő országok klímaváltozás elleni erőfeszítéseit a gazdag országok legalább évi 100 milliárd dollárral támogatják majd hosszú távon.

Még hajnalban több mint húsz ország és nemzetközi szervezet magas rangú vezetője informális egyeztetést tartott. Délelőtt, miután Barack Obama amerikai elnök is megérkezett a dán fővárosba, újabb rendkívüli értekezlet következett, emiatt pedig több mint kétórás késéssel kezdődött az eredeti menetrend szerinti plenáris ülés. Ezen a két legnagyobb kibocsátó, az Egyesült Államok és Kína nem módosította korábban tett ajánlásait.

A zárt ajtók mögött folytatott magas szintű egyeztetések a kiszivárgott információk szerint nem voltak eredményesek. A legnagyobb vita a fejlődő országok hosszú távú klímavédelmi támogatása körül alakult ki: az Egyesült Államok csak akkor hajlandó hozzájárulni a tervezett évi 100 milliárd dolláros alaphoz, ha Kína biztosítja éghajlatvédelmi programjai átláthatóságát, külső ellenőrizhetőségét.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!