Kórházba vitték a német pénzügyminisztert
További Külföld cikkek
- „A magyar kormányt nem nevezném a szövetségesünknek” – mondta Csehország külügyminisztere
- Leülnek vitázni az EP-listavezetők, de Deutsch Tamás biztosan nem lesz ott
- Az Európai Bizottság ujabb 68 millió euróval támogatja Gázát
- Olaf Scholz az emberi jogok tiszteletére szólította fel Azerbajdzsánt
- Joe Biden nem akar még nagyobb zűrzavart, Amerikának be kell avatkoznia
Kórházba szállították vasárnap Brüsszelben Wolfgang Schäuble német pénzügyminisztert. A 67 éves politikus szervezete rosszul reagált egy új gyógyszerre, amelyet egy korábbi műtétje után nehezen gyógyuló sebe kezelésére kapott.
Schäuble emiatt nem tud részt venni az Európai Unió pénzügyminisztereinek brüsszeli tanácskozásán sem. A minisztert megfigyelés alatt tartják a kórházban, eszméleténél van, és a körülményekhez képest jól érzi magát. A helyét Thomas de Maiziere német belügyminiszer foglalja majd el a pénzügyminiszteri értekezleten. Ő azonban csak vasárnap este érkezik a helyszínre.
A váratlan fejlemény miatt a miniszteri értekezlet a jelek szerint jelentősen elhúzódik, hiszen a tanácskozás célja - annak a pénzügyi mechanizmusnak a kidolgozása, amely a közös pénzbe vetett nemzetközi piaci bizalom megszilárdítására lenne hivatott - elérhetetlen a német fél tevékeny részvétele nélkül.
Az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei vasárnap délután kezdtek tárgyalni az unió fővárosában az euró védelméről, stabilitásának megerősítéséről. A pénzügyminiszterek közül vasárnap többen is hangoztatták annak fontosságát, hogy az Európai Központi Bank is kapjon részt a válságmechanizmusban.
A péntek esti euróövezeti állam- és kormányfői találkozón elrendelt miniszteri ülésen minden bizonnyal egy több tízmilliárd eurós pénzalap létesítését határozzák el, ebből bármely nehéz helyzetbe kerülő euróövezeti ország részesülhet.
Vitát váltott ki ezzel kapcsolatban az a kérdés, hogy az eurót sajátként még nem használó országok hozzájáruljanak-e ennek finanszírozásához. A brit Alistair Darling például azt mondta Brüsszelben, hogy "az euró támogatása az euróövezeti országok dolga, ez magától értetődik". Svéd kollégája, Anders Borg viszont úgy nyilatkozott, országa kész megfontolni, hogy részt vegyen az alap finanszírozásában.
A brüsszeli értekezlet célja, hogy megnyugtassák a Görögországnak jóváhagyott, 110 milliárd eurós pénzügyi támogatással elégedetlen piacokat, illetve azokat az aggodalmakat, amelyek szerint a válság más euróövezeti országokra is kiterjedhet.
Spanyolország is a veszélyeztetettnek tartott államok között van, ám Salgado azt már előre leszögezte, hogy Madrid nem kíván élni a most bejelentendő alap nyújtotta lehetőségekkel.
A mentőmechanizmus egyik rendeltetése lenne, hogy elejét vegye a piaci spekulációnak, amely jelentősen hozzájárult Görögország hitelfelvételi nehézségeihez, illetve a válság terjedésére vonatkozó aggodalmakhoz. A francia Christine Lagarde pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, olyan eszközt kell kidolgozniuk, amely nemcsak az euró stabilitását fokozza, hanem a pénzügyi piacokét is.