Gordon Brown távozik a Munkáspárt éléről

Gordon Brown, aki 2007 óta áll a Labour és a kormány élén, a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal előtt, újságíróknak felolvasott nyilatkozatában bejelentette: Nick Clegg, a liberálisok vezetője tájékoztatta őt, hogy - jóllehet folytatni kívánja a Konzervatív Párttal kezdett párbeszédet - hivatalos tárgyalásokat szeretne kezdeni a Munkáspárttal is a kormányzati együttműködésről.

Brown szerint nemzeti érdek, hogy a Munkáspárt e kérésre pozitív választ adjon. Hozzátette: ha egyértelművé válik az is, hogy a stabil és fegyelmezett kormányzathoz fűződő nemzeti érdekeket a Labour és a Liberális Demokraták progresszív kormánykoalíciója szolgálja a legjobban, akkor ő eleget tesz az e kormány megalakításával kapcsolatos kötelezettségeinek, de nem kíván tisztségében maradni a szükségesnél hosszabb ideig, és szeretné, ha legkésőbb a Labour ősszel esedékes éves kongresszusáig már új vezető állna a párt élén.

Ez azt is jelentené, hogy ha valóban megalakul egy munkáspárti-liberális kormánykoalíció, Brown pártvezetői tisztségének megszűnése után a kormány élére is más kerül, mivel a törvényerejű brit politikai szokásjog szerint csak a kormányt adó parlamenti párt első embere lehet miniszterelnök, ő is csak akkor, ha alsóházi képviselői mandátumot nyer a parlamenti választásokon.

A múlt heti brit parlamenti választások nyomán - 36 év óta első ízben - egyik nagy párt sem szerzett abszolút többséget a londoni alsóházban. A tizenhárom éve ellenzékben politizáló konzervatívoké lett a legnagyobb frakció, de ahhoz nem elégséges a létszáma, hogy a toryk önállóan többségi kormányt alakíthassanak.

Brown ezzel kapcsolatban hétfő esti nyilatkozatában kijelentette: a választások után kialakult helyzet azt jelenti, hogy egyik párt és egyik pártvezető sem nyerte el az ország teljes támogatását.

A kormányfő kijelentette: pártja vezetőjeként el kell fogadnia, hogy a választók ezzel az eredménnyel róla személyesen is ítéletet mondtak, ezért kéri a Munkáspártot az új vezető megválasztási folyamatának elindítására. Brown közölte: a vezetői tisztségért folyó versengésben semmilyen szerepet nem kíván vállalni, és egyetlen jelöltet sem támogat.

Brown bejelentése után máris megindultak a találgatások a lehetséges utódokról. Politikai bennfentesek - a brit sajtóhoz hasonlóan - jó ideje David Milibandet, a fiatal külügyminisztert tartják a legesélyesebb befutónak. A kelet-európai holokausztmenekültek gyermekeként született Miliband korábban is szóba került utódesélyesként; már 2007 nyarán, Tony Blair előző kormányfő távozása után is sokan ösztökélték arra, hogy induljon Brown ellenében az utódlási kampányban.

Brown, aki addig tíz éven át pénzügyminiszter volt, végül azonban ellenjelölt nélkül, közfelkiáltással került a Munkáspárt és a kormány élére Blair három évvel ezelőtti lemondása után.

A napok óta tárgyaló liberális és a konzervatív küldöttségek hétfőn is találkoztak, majd az új alsóházi liberális frakció hallgatott meg tájékoztatót Nick Clegg pártvezetőtől. Ezután a Liberális Demokraták egyik főtárgyalója, David Laws újságíróknak elmondta: a frakciótagok "további tisztázást" kérnek a konzervatívoktól olyan kérdésekben, mint az oktatásügy finanszírozása, az adórendszer igazságosabbá tétele és a választási rendszer reformja. Ez utóbbi a Liberális Demokraták egyik sarkalatos követelése, ám a konzervatívok ragaszkodnak a jelenlegi választási rendszerhez.

A Munkáspárt ugyanakkor már a választások után felajánlotta a választási rendszer teljes körű reformját a liberálisoknak közös kormányalakítás esetén.

A Munkáspártnak és liberálisoknak mindazonáltal együtt sem lenne meg az abszolút többségük az alsóházban, a toryknak és a liberálisoknak viszont igen. Egy munkáspárti-liberális kormány így folyamatosan külső támogatásra szorulna a kisebb pártok részéről.