Boszorkányüldözés a szlovákmagyarok ellen

A kettős állampolgárságról szóló magyar törvény módosítására válaszul Szlovákia várhatóan már szerdán módosítja saját állampolgársági törvényét. A magyar Országgyűlés reggeli döntése után Pozsonyban azonnal összehívták a szlovák kormányt. A nyilvánosságra került javaslat szerint ha ezentúl egy szlovák állampolgár önkéntesen felveszi egy másik ország állampolgárságát, elveszíti a szlovákot. Emellett nem tölthet be bizonyos munkaköröket sem, amelyek kapcsolatban vannak a nemzetbiztonsággal - például a rendőrség vagy a biztonsági szolgálatok.

A szlovák kormány döntése után a javaslatot a nemzeti tanács elé terjesztették. A parlament gyorsított eljárásban tárgyalja a módosítást. Amennyiben a parlament igent mond a javaslatokra, azok már június elsején életbe lépnek.

Boszorkányüldözés kezdődik?

"Bár a szlovák alkotmány kimondja, hogy senki sem fosztható meg állampolgárságától, Szlovákiában minden lehetséges. Elképzelhető, hogy a testület olyan értelmezést ad, amely mégiscsak lehetővé teszi, hogy aki önként felveszi egy másik ország állampolgárságát, az elveszítse a szlovákot" -  mondta az Indexnek Öllös László politológus, a szlovákiai Fórum Kisebbségkutató Intézet vezetője.

Kérdéses természetesen, hogyan lesz majd bizonyítható, hogy egy Szlovákiában élő magyar kettős állampolgárságot is szerzett. Csáky Pál a Magyar Koalíció Pártjának elnöke már jelezte: a szlovák államnak senki sem jelenti majd be, hogy a magyar állampolgárságot is felvette, hiszen ez mindenkinek a magánügye. Öllös szerint az kevés bizonyíték lesz, hogy valaki ezt baráti körben elmondja. (A Szlovák Nemzeti Tanács előtt lévő, még nem elfogadott javaslat 3319 eurós bírságot helyez kilátásba, ha valaki ezt nem jelenti be.)

Nem zárható ki ugyanakkor, hogy ez egyfajta boszorkányüldözéshez vezethet. Jó példa erre a nyelvtörvény is, amelyet szinte csak a magyarokra alkalmaztak. "Az utca tele van angol nyelvű feliratokkal, de ezek ellen senki nem emelt kifogást, csak a magyar feliratok ellen" - mondta a politológus.

A külföldön élő magyar nem kap választójogot

Szlovákiában az új magyar jogszabály terve és elfogadása a június 12-i parlamenti választások miatt kapott kiemelt figyelmet. A hisztériakeltés értelemszerűen annak az értelmezésnek szól, mintha Budapest a kettős állampolgárság feltételeinek könnyítésével megpróbálná kiterjeszteni a joghatóságát a felvidéki magyarokra (Robert Fico szavaival "Magyarországhoz kötné" őket).

A kettős állampolgárságról szóló magyar törvény valójában az 1993. évi LV., a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítása. A fő változás 2011 januárjától az, hogy - ha kéri -, kedvezményesen honosítható lesz az a külföldi, akinek felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását, és igazolja, hogy tud magyarul. Ez azt jelenti, hogy a törvény már nem szabja feltételül a magyarországi lakóhelyet és azt, hogy a kérelmező magyar nemzetiségűnek vallja magát.

A honosított magyar állampolgár nem szerez automatikusan választójogot, ezt a hatályos szabályozás állandó magyarországi lakcímhez köti. A választójogot a választójogi törvény módosításával lehet majd megadni, de az erre vonatkozó politikusi nyilatkozatok még ellentmondók. A honosítással szerzett állampolgársággal nem jár automatikusan szociális- és nyugdíjellátás sem.

Kampányhisztéria

Pozsonyt sérti, hogy a döntést nem előzte meg egyeztetés - a Fidesz szerint azért nem konzultáltak, mert még nem állt fel az új kormány. A szlovák diplomácia úgy véli, hogy a törvény emellett sérti a két ország alapszerződését, nincs összhangban a jószomszédi viszonnyal, a nemzetközi normákkal és a két ország uniós tagságával. Azt, hogy szerintük konkrétan milyen paragrafusokat sért a módosítás, még nem jelezték.

Öllös László szerint a jelen helyzetben nincs jó megoldás. Bármi történt volna, azt a szlovák fél úgyis felhasználta volna kampányában. "A szlovák politika nagy része szinte sóhajtozva várta, hogy az ott élő magyarokkal kapcsolatban valamit lépjen a magyar kormány. Ahogy az elmúlt négy évben, most is itt a lehetőség a magyarok és Magyarország elleni kirohanásokra. A helyzet ma már olyan, hogy Magyarország sértegetését természetes joguknak tekintik a szlovák politikusok”  - vélekedett Öllös László.

A kisebbségkutató intézte vezetője ugyanakkor úgy véli: érdemes lett volna egyeztetni a magyar tervekről a szlovák féllel, már csak azért is, mert ezt az alapszerződés kimondja. Nem mintha a szlovákok ehhez tartották volna magukat a nyelvtörvény ügyében. Mindezek alapján azt lehet mondani, hogy a szlovák–magyar alapszerződésnek ez a klauzulája egyszerűen nem működik.

A szlovákiai magyarok kapják a legkevesebb kedvezményt

Öllös szerint a kiélezett szlovák–magyar viszonyban enyhülést hozhat, ha a választások után megváltozik a kormánykoalíció összetétele, amelyre van némi esély. Ha a mostani ellenzék lesz a befutó, akkor a magyar párt nélkül nem tud többséget elérni. Arra kevés az esély, hogy a mostani ellenzék Slotá pártját venné maga mellé a koalícióba, Meciar pártja pedig nem biztos, hogy bejut a nemzeti tanácsba.

Azt, hogy Szlovákiában a kettős állampolgárság kampánytéma, mi sem bizonyítja jobban, hogy a többi környező országnak semmi kifogása nem volt a magyar elképzelések ellen, mondta a politológus. Különösen érdekes ez annak a fényében, hogy a kettős állampolgárság a legkevésbé a szlovákiai magyaroknak jelent érzékelhető előnyt. A Szlovákiában élő magyarok uniós állampolgárok, a schengeni övezetben élnek, így szabadon utazhatnak és vállalhatnak munkát bárhol, akár Magyarországon is. A magyar igazolványt is csak a szlovákiai magyarok egyötöde váltotta ki, emlékeztetett Öllös.

Öllös László szerint nem az lesz a döntő, hány szlovákiai magyar él majd a kettős állampolgárság lehetőségével. A számszerűségnél sokkal fontosabb, hogy a lehetőség meglegyen számukra, hogy ha ezzel élni akarnak, akkor hozzájuthassanak a magyar állampolgársághoz. Ez leginkább tudati szinten fontos, hogy a szlovákiai magyarok ne érezzék azt, be vannak szorítva Szlovákiába, mondta a politológus.