Nincs még lefutva a cseh választás
További Külföld cikkek
-
Összeesküvés-elméletek tömegét indította el a Donald Trump elleni merénylet
- III.Károly megnyitotta az új parlamenti évadot Nagy-Britanniában
- A király beszédével és az Európai Unió felé kacsintva nyit új fejezetet a brit kormány
- Meghalt egy autóban hagyott hároméves gyermek Szlovákiában
- Lecsapott az afrikai hőség a népszerű európai nyaralóhelyekre
![Mirek Topolánek](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/148/1489/14893/1489311_c2e13dbac62a63261c456fac2df50b29_wm.jpg)
A Mirek Topolánek vezette jobbközép kormány 2009 márciusában bukott meg. Vesztüket közvetve az okozta, hogy fény derült egyik képviselőjük, a korábban az ellenzéki szociáldemokrata pártban politizáló Petr Wolf korrupciós ügyeire. A cseh közszolgálati tévé riportot készített az ügyről, a miniszterelnök személyes tanácsadója azonban megpróbálta rábeszélni a riportert, hogy ne kerüljön adásba az anyag. Az újságíró rögzítette beszélgetésüket, majd ezt is leadták a televízióban.
Összesen 27 párt és mozgalom indul a választásokon
A Cseh Szociáldemokrata Párt a közvéleménykutatások szerint vezeti a ranglistát. Bár támogatottsága az elmúlt hónapokban csökkent, így is 29,9 %-ot mérnek nekik, amivel megnyerhetik a választásokat.
Ellenfelük, az ODS vagyis a Polgári Demokratikus Párt a becslések szerint 22,3 százalékon áll, ami nem elég ahhoz, hogy legyőzze a szociáldemokratákat. Még nagyobb baj számukra, hogy hagyományos koalíciós partnerük, a Kereszténydemokrata Unió csupán 4,7 százalékon áll, így még együtt sem érik el a szocdemek eredményét.
A Kommunista Párt támogatottsága hónapok óta stagnál, jelenleg 12,9 százalékon áll. Feljött viszont a jobboldali populista párt, a VV, melynek népszerűsége megközelíti a 10 százalékot.
Csökkent a TOP 09 nevű konzervatív párt támogatottsága is. A tavaly alakult jobbközép párt 10,1 %-on áll. Valószínűleg kiesnek azonban a zöldek, akik az előző választásokon elért 6,3 százalékukhoz képest most csak 2,8 %-ot tudhatnak magukénak.
A csökkenő érdeklődést elemzők annak tudják be, hogy az előrehozott választások elmaradása után a már javában folyó kampányt a pártok kisebb intenzitással ugyan, de tovább folytatták. Ettől viszont túlságosan elnyújtottnak, hosszúnak érződik a kampány.
A kormányfő először manipulációnak minősítette a felvételt, bár azt elismerte, hogy valóban tárgyaltak a riporterrel. Mindezek után az ellenzéki szociáldemokrata párt bizalmi szavazást kezdeményezett a kormánypárt ellen. A kétszáz cseh képviselőből összesen 101-en szavaztak a kormány ellen. Topolánek közölte, elfogadja a szavazás eredményét és bejelentette lemondását.
A döntés kínosan érintette az éppen akkor az Európai Unió soros elnökségét betöltő Csehországot, főként, mert a lemondás utáni héten érkezett Prágába az amerikai elnök, Barack Obama is, hogy ott tárgyaljon az uniós vezetőkkel, többek közt a soros elnökkel is.
Az elmaradt választás
Václav Klaus cseh államfő tudomásul vette a képviselőház döntését. Köztársasági elnökségének hat éve alatt ez volt a negyedik eset, amikor megbukott a kormány.
Bár az ellenzék is pártolta volna az ötletet, hogy a kormánypárt az uniós elnökség lejártáig töltse be mandátumát, ez végül mégsem történt meg, Topolánek és kormánya még a soros elnökség lejárta előtt távozott.
Az államfő hamarosan ügyvivő kormány felállítását kezdeményezte, melynek kormányfői posztjára Jan Fischert, a cseh statisztikai hivatal elnökét jelölték. Jelölését mind az ellenzék, mind a volt kormánypárt támogatta. Az átmeneti kabinet tagjait fele-fele részben jelölte az ellenzék és a volt kormánypárt. Kiválasztásukkor leginkább arra koncentráltak, hogy az uniós ügyekhez értő szakemberekről legyen szó, akik megfelelően le tudják vezényelni az elnökség befejeztét.
![Jan Fischer és Václav Klaus](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/148/1489/14893/1489307_2d89af893b2384606c297bc515501223_wm.jpg)
Ekkor még arról volt szó, hogy az eredetileg 2010 közepén esedékes választások helyett legkésőbb 2009 októberéig előrehozott parlamenti választásokat tartanak. Ám szeptemberben bejelentették: a tervezett választások elmaradnak, mert az azt lehetővé tévő rendelet alkotmányellenesnek minősül.
Az államfő példátlan esetnek, és teljességgel átpolitizált döntésnek minősítette az alkotmánybíróság állásfoglalását. A kampány eddigre már javában zajlott, de a belügyminisztérium végül leállította a választási előkészületeket.
Ki lesz a nyertes?
A választásokat végül 2010. május 28-29-ére írták ki. A két nagy párt ugyan korábbi időpontot szeretett volna, de a köztársasági elnök nem akarta lerövidíteni a képviselők mandátumát, ezért a lehető legkésőbbi időpontot választotta.
Februárban még úgy tűnt, a nyertes a szociáldemokrata párt lesz, melynek 31-32 százalék körüli eredményt jósoltak. Március végén a népszerűségük tovább nőtt, ekkor már 33-35 százalék körül mozgott, míg ellenfelüknél, a polgári demokrata ODS-nél csupán 25 százalékot mértek.
A jobboldal mindent bevetett, hogy maga mellé állítsa a szavazókat. Legutóbb például az elsősorban fiatalok számára készített internetes videójukkal keltettek nagy feltűnést, melyben érdekes példák során át arra buzdították a leendő szavazókat, hogy győzzék meg nagyszüleiket: akkor biztosítják leginkább unokáik jövőjét, ha a jobboldalra szavaznak.
A legfrissebb előrejelzések szerint a két ellenfél jelenleg fej-fej mellett halad. Elemzők a négy évvel korábbihoz hasonló eredményt várnak. Ez viszont azt jelenti, hogy újból patthelyzet alakulhat ki, ha a 200 fős parlamenti mandátumok ismét 100-100 arányban oszlanak el a riválisok között.