Fico kormányalakítási megbízást kapott
További Külföld cikkek
- Amerika kijátszhatja egymás ellen a két legnagyobb ellenségét
- Ezeréves hagyomány szakad meg: bezárják a legrégebbi londoni hal- és húspiacot
- Hiába a tűzszüneti megállapodás, nem nyugszanak a fegyverek Libanonban
- A Hamász videót tett közzé egy amerikai–izraeli túszról, aki Donald Trumpnak könyörög segítségért
- Néhány másodperc alatt két földrengés is volt Horvátországban
Ivan Gasparovic köztársasági elnök hétfőn délelőtt Robert Ficónak, a szombati szlovák parlamenti választás győztesének adott kormányalakítási megbízást.
A választást az eddig kormányzó Smer nyerte 35 százalékkal. Eddigi koalíciós partnerei közül a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) 5,07 százalékkal éppen hogy átlépte a parlamenti küszöböt, Vladimír Meciar Demokratikus Szlovákiáért Mozgalma viszont kiesett a parlamentből.
A Smernek és az SNS-nek 71 mandátuma van a 150 fős szlovák törvényhozásban, vagyis egy esetleges új koalícióba más pártot is be kell vonni, vagy le kell cserélni az SNS-t.
A KDH a leggyengébb láncszem
A jobbközép ellenzék pártjai – Szlovák Kereszténydemokrata Unió (SDKÚ, 15,42 százalék, 28 mandátum), Szabadság és Szolidaritás (SaS, 12,14 százalék) 22 mandátum, Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH, 8,52 százalék, 15 mandátum), Híd (8,12 százalék, 14 mandátum) – a választás előtt és után is egyértelművé tették: egymással akarnak koalícióra lépni.
Az egyetlen gyenge pont a KDH. Pártelnökük, Ján Figel ugyan a választás előtt és után is kijelentette, hogy a jobbközép koalíciót akarják hatalomra juttatni, viszont a színfalak mögött tartja magát Smer–KDH-koalíció réme. A jobbközép pártok közül egyedül a KDH érte meg a választást vereségként. Korábban az SDKÚ-val versenyeztek az ellenzék vezető ereje címért, most meg a frissen berobbant liberális SaS mellett majdnem a Híd is megelőzte őket.
A programokat nem lesz könnyű egyeztetni
Tovább növeli a KDH körüli bizonytalanságot, hogy talán az ő programjukat a legnehezebb összeegyeztetni a többi jobbközép párttal. A most még ellenzéki pártok a 2006-os kormányváltáskor félbehagyott gazdasági irányvonalat követik majd. Richard Sulík, az SaS elnöke az akkori reformok atyja volt, az SDKÚ-val tehát nem lesz nehéz együttműködnie, valamint Ivan Svejna, a Híd gazdasági ügyekért felelőse is ezt az irányvonalat követi, mondta el az Indexnek Ravasz Ábel, a Publicus Slovensko vezető kutatója.
A magyarkérdés kezelése már nehezebb, mivel a KDH keményvonalas a kérdésben – ez közelítheti Ficóhoz a pártot –, az ellenzék többi pártjával ellentétben például megszavazták azt a törvényt is, amelyik lehetővé teszi, hogy a magyar állampolgárságot felvett felvidéki magyarok elveszíthetik szlovák állampolgárságukat.
A legnehezebb a liberális SaS programját lesz egyeztetni a kereszténydemokrata pártokéval, és minden bizonnyal nekik kell tenni a legtöbb engedményt a többi pártnak. Hogy mást ne mondjunk: a liberálisok programjában szerepel a marihuána legalizálása is.
Brutális ellenzékiséget ígér
„Erkölcsi kérdésnek tekintem, hogy az kapjon lehetőséget a kormányalakításra, aki azt leginkább megérdemli, aki megnyerte a választásokat” – indokolta az elnökválasztáson a Smer támogatását is élvező Gasparovic, hogy miért Ficónak adta a megbízást. A Smer elnöke korábban úgy nyilatkozott, hogyha összezár a négy ellenzéki párt, akkor nem húzza sokáig a kormányalakítási próbálkozást, hanem ellenzékbe vonul, és brutálisan keményen lép fel a nyolcfős többséggel rendelkező jobbközép koalícióval szemben. Ez esetben a miniszterelnök minden bizonnyal Iveta Radicová, az SDKÚ miniszterelnök-jelöltje lesz.
És hogy miért nem a pártelnök Mikulás Dzurinda, aki két cikluson át, 1998 és 2006 között volt Szlovákia miniszterelnöke? Nos, Dzurindát maga Fico buktatta meg, amikor az év elején azzal vádolta meg, hogy kormányzása idején visszaélt a privatizációval, és svájci bankokon, illetve fiktív cégeken keresztül hatalmas pénzeket mosott tisztára.
A választás után a parlamenten kívül rekedt MKP elnöksége máris bejelentette lemondását, azt viszont nem lehet tudni, hogy mi lesz a parlamentbe éppen hogy becsúszott SNS elnökének, Ján Slotának a sorsa.
Szlovákok–magyarok 7:7
Eltérő adatok vannak arról, hogy a Híd, az egyetlen magyar párt mennyiben tekinthető magyarnak? Elemzők, publicisták eltérő adatokat mondanak erről, egyesek szerint csak kétharmad a magyar szavazóik aránya, mások háromnegyedről beszélnek. Egy tény: olyan, tisztán szlovák járásokban is kaptak szavazatot, ahol azelőtt az MKP soha. Listájukról pedig (preferenciaszavazatok vannak, vagyis a választó az általa választott párt listáján belül súlyozhat, hogy kire adja szavazatát) hét magyar és hét szlovák jelölt lett képviselő.
A szlovákok között találjuk Peter Zajacot, Frantisek Sebejt, Ondrej Dostalt és Peter Osukyt, akik az OKS nevű törpe értelmiségi párthoz tartoznak, és a klasszikus konzervatív jogvédő vonalat követik. (A többi szlovák jelölt eleve hidas volt.) Az MKP holdudvara most a szlovákok magas arányát veti a Híd szemére, bár a szlovák hidasok a kisebbségi jogok védelmének kipróbált képviselői.