Orosz kémet fogtak el Cipruson is

Őrizetbe vettek, majd óvadék ellenében szabadlábra helyeztek Cipruson egy férfit, gyaníthatóan a 11. tagját annak a kémcsoportnak, ami Oroszországnak dolgozott az Egyesült Államokban, közölte kedden a helyi rendőrség.

Az 55 éves kanadai Robert Christopher Metsost az Interpol riasztása után a lárnakai repülőtéren vették őrizetbe kedden kora reggel, amint éppen egy Budapestre tartó járattal próbálta volna elhagyni a szigetet. A férfinak feltehetően köze van ahhoz a hírszerzőcsoporthoz, amelyik az amerikai hatóságok gyanúja szerint erősen fedett küldetést teljesített Oroszország megbízásából az Egyesült Államokban.

Metsost 20 ezer dollár óvadék ellenében szabadlábra helyezték, azzal a kikötéssel, hogy 30 napon belül meg kell jelennie a bíróság előtt, ahol kiadatási eljárás indul ellene. A rendőrségi szóvivő szerint a férfit pénzmosás és kémkedés miatt körözték.

Az amerikai igazságügy-minisztérium hétfőn jelentette be, hogy tíz, Oroszországnak dolgozó kémet lepleztek le és vettek őrizetbe az Egyesült Államokban, további egy gyanúsított pedig szökésben van. A letartóztatottakat az orosz kormány ügynökeiként végzendő tevékenységre szőtt összeesküvéssel, kilencet közülük pénzmosásra való összeesküvéssel is vádolnak. Ha a vádak bebizonyosodnak, 25 évig terjedő börtönbüntetéssel számolhatnak.

A nicosiai amerikai nagykövetség - közlése szerint - nem tud a ciprusi őrizetbe vételről. Metsos június 17-én érkezett Ciprusra, és egy lárnakai hotelben szállt meg egyedül. A kiadatási meghallgatás július 29-én kezdődik.

A hidegháború korszakára emlékezteti az orosz külügyet a kémsztori, a moszkvai külügyminisztérium szerint elítélendő célokat szolgál az Egyesült Államokban hétfőn kipattant orosz kémbotrány. Andrej Nyesztyerenko külügyi szóvivő a minisztérium honlapján közzétett rövid reagálásában úgy fogalmazott, hogy Moszkva szerint az amerikai lépések megalapozatlanok, és "elítélendő célokat szolgálnak". Hozzátette, hogy Oroszország nem érti, mi késztette az amerikai igazságügy-minisztériumot a hidegháborús korszak szenvedélyes kémügyeinek szellemét idéző nyilvános bejelentésre.

Nyesztyerenko mély sajnálatát fejezte ki amiatt is, hogy mindez éppen akkor történik, amikor az amerikai kormányzat az orosz-amerikai kapcsolatok újraindítását szorgalmazza. Emlékeztetett arra, hogy ilyen ügyek a múltban is előfordultak, éppen akkor, amikor a kétoldalú kapcsolatok felíveltek.

Leonyid Szluckij, az állami duma külügyi bizottságának elnökhelyettese szerint be kéne vonni orosz szakértőket az ügy kivizsgálásába. Furcsának találta, hogy Washingtonban pár nappal Barack Obama amerikai és Dmitrij Medvegyev orosz elnök fehér házi találkozója után hozták nyilvánosságra az ügyet, ami szerinte elhomályosítja a tárgyalások eredményeit.

Gennagyij Gudkov, a biztonsági kérdésekkel foglalkozó alsóházi bizottság egyik alelnöke nem tartja kizártnak, hogy az Obamával szemben álló politikai erők szervezték meg a kémbotrányt. Az egykor az elhárítás tisztjeként dolgozó Gudkov megjegyezte, hogy közvetlenül Medvegyev hivatalos amerikai útja után történt a látványos és nyilvános leleplezés, ami szakmai alapról nézve "komoly kapcsolódási hibákat" jelez.

Szergej Karaganov, a kül- és védelmi politikai tanács elnöke a javuló orosz-amerikai kapcsolatok megtörésének szándékát véli felfedezni a háttérben. "Úgy tűnik, valaki alá akarja ásni az amerikai kormányzatnak az Oroszországhoz való közeledést támogató álláspontját, és úgy tűnik, hogy az adminisztráció egy része nem akar olyan vádakat a nyakába venni, miszerint mindent megad az oroszoknak" - mondta a politológus. Utalt arra is, hogy Oroszországban sem lelkesedik mindenki az Egyesült Államokhoz és a Nyugathoz való közeledésért, és ezek az erők aktivizálódhatnak a kémügy miatt.