Wulff a harmadik fordulóban úszta meg a blamázst

Christian Wulff győzelmének hírét hivatalosan egyenlőre nem erősítették meg, a harmadik szavazási forduló eredményét még nem hozták nyilvánosságra.

A második fordulóban sem a kormánypártok jelöltje, Wulff, sem az ellenjelölt Joachim Gauck nem szerzett abszolút többséget, a harmadik fordulóban az egyszerű többség dönt.

Az elnököt választó szövetségi közgyűlésben kényelmes többségben vannak a koalíciós pártok, azaz a konzervatívok és a liberálisok képviselői. Jelöltjük ennek ellenére nem kapta meg az abszolút többséget, ami azt jelenti, hogy padsoraikból a második fordulóban is többen a volt keletnémet polgárjogi harcosra, Joachim Gauckra szavaztak. A második fordulóban Wulff  615, Gauck pedig 490 szavazatot kapott, míg az ellenzéki Baloldal pártjának jelöltjére, Lukrezia Jochimsenre 123-an szavaztak.

Ily módon a harmadik fordulóban könnyen a Baloldal pártja döntheti el a választások kimenetelét. Ha ugyanis a reformkommunista párt felhagy saját - esélytelen - jelöltjének támogatásával, és az egykori keletnémet ellenzék vezéralakja, Joachim Gauck mellett sorakozik fel, azzal a "királycsináló" szerepét töltheti be, és a kormánypártok jelöltjével szemben Gauckot juttathatja az elnöki tisztségbe.

Mindez szakértők szerint a Merkel kancellár vezette koalíció számára katasztrofális következményekkel járhat, súlyos bizalmi válságot eredményezhet, és a későbbiekben idő előtti választások lehetőségét valószínűsítené. A szavazás első két fordulójának eredménye már így is súlyos politikai és erkölcsi vereség a kancellár és az általa vezetett koalíció számára.

A szavazás harmadik fordulóját az esti órákban tartják, a pártok szünetet kértek, és a hírek szerint lázas tanácskozásokat kezdtek. Kiszivárgott, hogy a Joachim Gauckot jelölő ellenzéki szociáldemokrata párt és a Zöldek pártja néhány szakszervezeti vezetővel együtt a Baloldal pártjának elnökségét  igyekszik megnyerni Gauck támogatásához.

A Baloldal - a  párt tényleges vezetőjével, Gregor Gysivel az élen - korábban elhatárolódott ettől, megfigyelők azonban egyáltalán nem tartják kizártnak, hogy bizonyos alkuk következményeként az egykori NDK kommunista utódpártját, a PDS-t is magában foglaló párt módosítja korábbi álláspontját. Egy volt keletnémet ellenzéki politikus elnökjelölti támogatásával megfigyelők szerint a Baloldal pártja bizonyíthatná, hogy végérvényesen szakított az egykori NDK-s múlttal.

Az elnökválasztást páratlan figyelem és feszültség kíséri. Az ország háború utáni történetében eddig két alkalommal fordult elő, hogy az elnökválasztáshoz három fordulóra volt szükség. 1969-ben Gustav Heinemann, 1994-ben pedig Roman Herzog került a harmadik forduló után az elnöki székbe.

A rendkívüli elnökválasztásra azt követően került sor, hogy május végén váratlanul lemondott tisztségéről Horst Köhler korábbi államfő.