Ki tud többet a volt Szovjetunióról?

Gereben Ágnes közelmúltban megjelent, Az orosz kapcsolat című könyve egy útmutató az egykori Szovjetunió helyén alakult államok világához. Vlagyimir Putyin „szuverén demokráciának” nevezte el a mostani orosz rendszert, és a könyvből elég alaposan kiderül, hogy mit kell értenünk ezalatt. A többi volt szovjet köztársaságról is kiderül, hogy milyen erőviszonyok és gazdasági érdekek határozzák meg működésüket. A korántsem vonzó ex-szovjet világról ilyen összeszedett mű még nem készült magyar nyelven.

Az orosz kapcsolat első része három magyar cég, a  Malév, a Mol és az Emfesz közelmúltbeli történetén keresztül mutatja be, hogy miért fontos Magyarországon is jól tájékozódni az orosz-ukrán viszonyokban. A Malév kapcsán kiderül például, hogy milyen oroszországi érdekcsoportok hatalmas vetélkedése állt a cég megvásárlása, majd visszaadása mögött.

A Molba bevásárló Szurgutnyeftegaz vezetőjéről pedig megtudhatjuk, hogy gyalog jár dolgozni, de olyan gyorsan halad, hogy a testőrei csak lihegve bírják követni.

Az alapvetően orosz lapszemléken alapuló összefoglalások egyes elemei már megjelentek itt-ott a magyar sajtóban, de összefűzésük mindenképpen elgondolkodtató, ha az érdekel valakit, hogy milyen orosz kezek és zsebek érdekeltek nagy magyar vállalatokban.

Az orosz oligarchákról szóló második rész lexikonszerűen végigveszi azokat a figurákat, akiknek nevei fel-fel tűnnek a magyar sajtóban is, de ennél sokkal többet nem szoktak írni róluk. Nem csupán az derül ki, hogy honnan jött a mostani orosz gazdasági-politikai elit, hanem az is, hogy milyen erőcsoportokba rendeződtek. Letartóztatások és zsarolások, elképesztő bevásárlások elevenednek meg, miközben a könyv stílusa kifejezetten olvasmányos.

Néha ez az olvasmányosság ahhoz vezet, hogy a szerző igen markáns személyes véleménye erősen meghatározza a szöveget. A gúnyolódás fontos eszköze Gerebennek, szó sincs itt a távolságtartó kutatói hozzáállásról.

Ez könnyedebbé teszi a szöveget, ám néha elbizonytalanodhat az olvasó, hogy hol van a tényekkel alátámasztatott információk és a nagyon valószínűnek tetsző, ám mégiscsak feltételezések határa. A könyvben például az olvasható, hogy a csecsenföldi rémtetteket feldolgozó Anna Politkovszkaja újságíró politikai gyilkosság áldozata volt. Politkovszkaja gyilkosait azonban nem kapták el. Tényleg szinte bizonyos, hogy politikai okokból tették el láb alól a hősiesen dolgozó újságírót, de közvetlen bizonyíték nincs rá, márpedig ezt a könyv tényként állítja.

Az ilyen bizonytalanságok ellenére a könyv alapvető állításai nyilvánvalóan megalapozottak. A trendeket érzékletesen megmutatja, például az ukrán belpolitikai viszálykodás kapcsán az idei elnökjelöltek mini-portréi bőven túlmutatnak az egyes személyek jelentőségén, hiszen a fejezet az egész ukrán közélet összes labilitását megvilágítja.

Az orosz gázpolitikáról szóló rész, a közép-ázsiai országok marakodásainak története, vagy az orosz nyomulás az Opelért mind tele van olyan háttérinformációkkal és összefüggésekkel, amelyek ismeretében az újságolvasónak sokkal többet jelenthet mostantól a hírek olvasása. A könyv nagyon friss, bőven vannak benne idei események értelmezései is. Egy elég rejtett, Magyarországon alig feldolgozott világ rendszere válik Az orosz kapcsolat által érthetővé.