Békében térhetett vissza Révkomáromba Sólyom

"Visszajövök még" - ígérte Sólyom László, akkor még köztársasági elnökként, miután a szlovák kormány megtiltotta neki, hogy 2009. augusztus 21-én részt vegyen Komáromban Szent István lovasszobrának ünnepélyes avatásán. "Nagyon örülök, hogy visszajöhettem" - üdvözölte a komáromi Erzsébet híd közepén Hortai Éva komáromi alpolgármestert Sólyom László magánember 2010. augusztus 22-én. A visszatérés motívuma ünnepi beszédében is felbukkant, a tavalyi események apropóján.

Kattintson a galériárt!

Sólyom tavaly augusztus 21-én, szerencsétlen módon Csehszlovákia szovjet és szövetséges megszállásának 40. évfordulóján látogatott volna Révkomáromba. Idén az ünnepség egyik idősebb résztvevője a megszállásra emlékező pólóban vett részt. Tavaly a szlovák hatóságok arra hivatkozva tiltották ki az országból Sólyom Lászlót, hogy látogatása veszélyt jelent. Idén a hídon még azt beszélték, hogy a Szlovák Nemzeti Párt elnöke, Ján Slota talán idén is "felbérelt 20 euróért pár embert Zsolnán", de a szlovák oldalon csak pár száz magyar ünneplő várta a volt köztársasági elnököt. "Meggyütt! Aranoskám, jáj de jó, hogy meggyütt!" - üdvözölte egy idősebb hölgy tapsikolva.

Hogy a látogatás akár indulatokat is kelthet, arra egyedül az utalt, hogy a tudatosan testőrök nélkül érkező Sólyom védelmére a komáromi alpolgármester kerített egy méreteiben csak Zagyva György Gyulához fogható kopasz fiatalembert. Maga az ünnepi megemlékezés inkább a megbékélés jegyében zajlott. "Évezredeket átívelő értékek előtt tisztelgünk" - kezdte beszédét Bastrnák Tibor polgármester, aki beszédében még kiemelte, hogy Szent István király "más nyelvű alattvalóit egyenértékűnek tartotta a magyarokkal". "Ez a megemlékezés ténylegesen is nemzetek felettivé válhat" - zárta beszédét.

"A legfontosabb, hogy együtt vagyunk, hogy minden nehézség ellenére együtt ünneplünk. Ahogy megígértem, visszajöttem" - kezdte ünnepi beszédét Sólyom. A volt köztársasági elnök nem készült külön beszéddel az ünnepre, javarészt megismételte az országgyűlés Trianon-emléknapján elmondott beszédét. Előtte még ő is kiemelte, hogy Szent István "királya volt minden népnek, amely az országában élt", egyben "elindítója volt közös történelmünknek". Ezután újra kifejtette vízióját a kulturális nemzetről, mely független az országhatároktól, egyben annak fontosságáról is szólt, hogy a magyar határokon túl élő magyar közösségek integráns tagjai legyenek államuknak.

Ahogy június 4-én a Parlamentben, úgy itt is megemlékezett a hivatalában 2006 óta folytatott konferenciasorozatról, melyen határon túli magyarokkal - de nem politikusokkal - folytatott eszmecseréi során felmérte a határon túli magyarság ígényeit: a magyar nyelv hivatalos nyelvként való elismerését helyi és regionális szinten, a területi egységek olyan beosztását, hogy az egy tömbben élő magyarok többségben lehessenek, így a nyelvi jogokat területhez is lehetne kötni. Az oktatási és kulturális rendszer kiépítésének jogát és támogatását, valamint magyarországi egyéni emancipációjukat.

A megemlékezés végén elhelyezte koszorúját Szent István lovasszobrának lábánál, majd vendéglátóival közösen - a komáromi vezetők mellett Simon Zsolt, az új szlovák kormány mezőgazdasági és regionális fejlesztési minisztere is itt volt - megtekintette a Bánk Bánt a helyi kultúrházban.

Sólyom köztársasági elnökként a nemzeti ünnepek idején egy napot rendszerint a szomszédos államok szorványmagyarsága közt töltött. Így tervezte ezt 2009-ben is, amikor Révkomáromba kívánt látogatni. Az akkori nacionalista-populista szlovák kormány Sólyom látogatásának napján diplomáciai jegyzékben jelezte, hogy nem kívánják beengedni az országba a magyar köztársasági elnököt. Ebben sértőnek nevezték, hogy a megszállás évfordulójára esik a látogatás, illetve szélsőségesek fenyegetésére hivatkoztak. A látogatás előtt a három legfőbb szlovák közjogi méltóság, Ivan Gasparovic elnök, illetve az azóta hatalmát vesztett Robert Fico kormányfő és Ivan Paska házelnök "direkt provokációval" vádolta a magyar államfőt.

Sólyom László már csak úton Szlovákia felé értesült a nem szokványos diplomáciai lépésről, amit akkori nyilatkozatában "két szövetséges állam kapcsolatában megmagyarázhatatlan és kimenthetetlen lépésnek" nevezett, különös tekintettel az indoklásra, mely szerint jelenléte "biztonsági kockázatot jelent". A köztársasági elnök kitiltása diplomáciai háborút robbantott ki. Balázs Péter külügyminiszter bekérette a szlovák nagykövetet, és feljegyzésben is tiltakozott a történtek miatt. Magyarország végül az Európai Unióhoz fordult az ügyben - Sólyom kitiltása egy uniós alapszabadságot, az uniós polgárok szabad mozgásának jogát is sértette -, ám az EU inkább nem kívánt foglalkozni a két szomszéd vitájával.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!