CIA-dokumentummal rukkolt elő a Wikileaks
További Külföld cikkek
- Megérkezett az első segélyszállítmány az ostromlott szudáni fővárosba
- Elhagyta Libanont az Aszad-család egy háborús bűnökkel vádolt tagja
- Sorra függesztik fel Oroszországba tartó járataikat a légitársaságok
- Lecsúszott a kifutóról egy repülőgép Norvégiában
- Német lapban megjelent véleménycikkben érvel Elon Musk az AfD támogatása mellett
Nem mérhető a korábbi katonai kiszivárogtatásokhoz a szerdán a Wikileaksen nyilvánosságra hozott néhány oldalas CIA-elemzés. A hirtelen kikerülő anyag inkább egyfajta válaszlépés lehet a Wikileaks molesztálással vádolt alapítója, Julian Assange elleni svéd eljárásra, amely a férfi szerint egy nagyobb lejárató kampány része.
Nem tartalmaz államtitkokat
Egy titkosnak nevezett CIA-jelentést hozott nyilvánosságra szerdán a kiszivárogtató portál, azonban a dokumentum amerikai tisztviselők szerint nem tartalmaz államtitkokat. A háromoldalas elemzés azt a hipotetikus helyzetet fejtegeti, hogy milyen veszélyei lehetnének, mennyiben akadályozná Washington terrorellenes harcát, ha az Egyesült Államokat külföldön a terrorizmus egyik kiindulópontjának tartanák.
A CIA úgynevezett Vörös Sejtje által készített dokumentumban olyan korábbi eseteket is megemlítenek, amelyekben amerikai állampolgárok külföldön terroristáknak segíthettek. Az anyag szerint nem újkeletű jelenségről van szó. Példaként említenek öt fiatal muszlim amerikai állampolgárt, akik Virginiából utaztak Pakisztánban, ahol állítólag csatlakoztak a pakisztáni tálibokhoz, vagy azokat az ír származású amerikaiakat is, akik pénzügyi segítséget nyújthatnak az Észak-Írország visszacsatolásáért küzdő csoportoknak.
Azt is felvetik, hogy az Egyesült Államok főként olyan szélsőséges csoportok tervezett támadásaira koncentrált, amelyek amerikai célpontok ellen irányultak volna, miközben a terroristák kereshetnek amerikaiakat külföldi akcióikhoz.
Az anyag készítői szerint a Washingtonnal együttműködő országok kevésbé segítenének a terror elleni harcban, kiadatási eljárásoknál, gyanúsítottak külföldi kihallgatásánál és átszállításánál, ha az Egyesült Államokról az a kép élne, hogy exportálja a terrorizmust. Nagyon szélsőséges esetben azt sem tartanák kizártnak, hogy egyes országok akár letartóztathatnák külföldön a CIA-ügynököket.
"Az ilyen elemzéseket gondolatébresztőnek szánjuk, ezekben különböző nézőpontok is megjelennek" - próbálta kicsinyíteni a megjelenés jelentőségét George Little, a CIA szóvivője a Fox News-nak. "Ez nem éppen egy egetrengető anyag" - mondta egy név nélkül nyilatkozó amerikai tisztviselő. A CBS amerikai tévéadó biztonságpolitikai elemzője szerint az ehhez hasonló elemzések akár újságokban is meg szoktak jelenni különböző szakértők tollából.
Nem ér fel a korábbi komoly kiszivárogtatásokkal
A háromoldalas dokumentum sem tartalmában sem mennyiségében nem mérhető a nagy visszhangot kiváltó iraki helikopteres videóhoz, vagy az előző hónapban az afganisztáni háborúról nyilvánosságra hozott 77 ezer titkos amerikai katonai dokumentumhoz, amely az amerikai hadsereg történetének legnagyobb szivárogtatása volt. Ugyanakkor nyilvánosságra hozása nem eshet véletlenül egybe a Wikileaks alapítója, Julian Assange elleni svéd eljárással, amelyet a férfi egy esetleg a Pentagonból kiinduló lejárató kampány részének tart.
A szövevényes ügyben pénteken két nő kereste fel a stockholmi rendőrséget, ahol egyikük molesztálással, a másik pedig nemi erőszakkal vádolta Assange-ot. A Guardian forrásai szerint azt állították, hogy egymástól függetlenül találkoztak a férfival, és augusztus 14-én, illetve augusztus 17-én kezdetben mindketten belementek a szexbe, azonban egy ponton túl már nemet mondtak, amit Assange azonban nem vett figyelembe.
A svéd ügyészség a nemi erőszak vádja miatt a férfi kihallgatása nélkül elfogató parancsot adott ki Assange ellen, ezt azonban egy nappal később váratlanul visszavonta. A hivatalos indoklás szerint a péntek este dolgozó ügyésztől átvette az ügyet Eva Finné főügyész, akinek már több információ állt rendelkezésére.
Finné éppen a CIA-dokumentum nyilvánosságra hozása előtt nem sokkal jelentette be, hogy kihallgatják Assange-ot a feltételezett molesztálási ügyben, amelyben folytatódik a vizsgálat. A másik ügyben azonban ejtették a vádakat ellene, az ügyész ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy Assange nem követett el bűncselekményt. A Wikileaks alapítója akár egyéves börtönbüntetést is kaphat, ha bűnösnek találják molesztálásban, ugyanakkor valószínűbb, hogy csak pénzbüntetést kellene fizetnie. A két nő ügyvédet fogadott, ezért az ügy folytatódik.
Assange a Pentagonra utalt
Sok bírálat érte a svéd ügyészség fellépését az ügyben, korábbi ügyészek és jogvédők sem értették, miért erősítették meg szinte azonnal az egyik bulvárlap kiszivárgott információit az Assange elleni elfogató parancsról, és miért nem kérdezték ki azóta sem a férfit ilyen súlyos vádak mellett.
Assange több lapnak nyilatkozva kategorikusan tagadta a vádakat, és úgy vélte, hogy egyértelműen lejárató kampány folyik ellen. Mint mondta, azt nem tudja, hogy pontosan kik állnak a háttérben, de korábban figyelmeztették, hogy a Pentagon piszkos trükkökkel próbálja majd befeketíteni a Wikileakst, és külön szóltak neki az esetleges szexcsapdákról is.
A két nő ügyvéde teljes nonszensznek nevezte, hogy valamilyen összeesküvés állna az egész mögött, és semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy az Egyesült Államok valamelyik szervének köze lenne az ügyhöz. A kritikusok szerint Assange így próbálja elterelni a figyelmet a molesztálásról.
A nagyobb játszmát belelátó kétkedők ugyanakkor emlékeztetnek, Assange két hete jelentette be, hogy hamarosan további 15 ezer dokumentumot tesznek közzé az afganisztáni háborúról, amelyet a Pentagon élesen bírált.
A júliusi anyag miatt a korábban a Wikileaks egyértelmű támogatóinak számító nemzetközi jogvédők is aggódtak, amiért beazonosítható volt több, a szövetséges erőknek segítséget nyújtó afgán informátor is. A kritikákra válaszul az újabb szivárogtatás előtt sorról sorra fésülik majd át az iratokat, hogy ne maradhasson bennük problémás részlet.
Miközben többen már azt fejtegetik, hogy milyen következménye lenne a számos lábon álló Wikileaksre nézve, ha a legismertebb arcának számító Assange-ot bűnösnek találnák, és akár börtönbüntetésre ítélnék, a kiszivárogtató portál az újabb afganisztáni dokumentumok felmutatásáig hátralévő hosszadalmas munka mellett is megpróbálhatott üzenetet küldeni híveinek és ellenzőinek, ezt a funkciót tölthette be a szerdán nyilvánosságra hozott CIA-dokumentum.